Muzsika 1998. augusztus, 41. évfolyam, 8. szám, 8. oldal
Albert Mária:
Működési alapelv: kollegiális viszony
A Budapesti Filharmóniai Társaság tervei
 

Az utcán szemerkélő esőben türelmesen várakoztak a bérletvásárlók, megtudván, hogy Rico Saccani, a Budapesti Filharmóniai Társaság tavaly megválasztott vezető karmestere és művészeti tanácsadója egy sajtótájékoztatón elmondta: az 1998/99-es évad programjához már szívesen adja a nevét, ez a műsor már tükrözi ízlését és elképzeléseit. Saccani, aki 1984-ben Giuseppe Patané asszisztenseként hívta föl magára a budapesti közönség figyelmét, s bejárta az Egyesült Államok és Európa pódiumait is, úgy tért vissza ide, mint igazi jó barát. Megértően tűri a súlyos pénzügyi gondokat, és ezekhez igazítja terveit, de a minőségből nem enged.
Akad olyan együttes, amelynek éves költségvetése a Filharmonikusokénak a tízszerese. Ők mégis tizedannyi pénzből egyharmad annyi hangversenyt állítottak ki. Igaz: az Operaház, amely a muzsikusok kenyéradója, kedvezményes áron adja a próbákhoz és az előadásokhoz a termet, az infrastruktúrát.
Tavaly a Budapesti Filharmóniai Társaság 35 millió forintot költhetett hangversenyévadjára, és negyvenegy telt házas koncertet adott. A jegyek többsége a három hagyományos és az új, Erkel Színház-i ifjúsági bérletben kelt el. A hangversenyélet piacosodása óta a leginkább kisemmizettnek tartott korosztály a fiataloké. Figyelemre méltó, hogy tavaly, amikor Saccani három estén át tulajdonképpen csak kísérletezett, a Bernsteint idéző beavatásra ezerháromszáz bérletet vettek a szülők. 1998/99-ben ötrészes lesz az ifjúsági sorozat, és közösen rendezik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarával. A hangversenyeken a társaság felnőtt programjainak vendégei közül is többen föllépnek, például Akiko Sunawai fiatal japán hegedűművész, az 1990-es Csajkovszkij-verseny győztese. Örvendetes hír, hogy az ifjúsági koncertek mindegyikét rögzíti és sugározza vagy a Magyar Televízió vagy a Duna TV.
Saccani zongoraművészként kezdte pályáját, nem véletlen tehát, hogy az új évadra két szenzációs pianistát szerződtet: a spanyol Alicia de Larrochát és a francia Philippe Cassard-t. Larrocha Mozart B-dúr zongoraversenyét (K. 595) játssza február 22-én és 23-án. Ravel-est vendégeként lép fel Cassard, aki Magaloffnál és Leon Fleischernél is tanult. Az utóbbi mester egy hangfelvétel alapján meghívta Érdi Tamást Torontóba, a jövő tanévben már nála képzi magát a magyar zongorista. Érdit Rico Saccani és Vásáry Tamás is támogatja pályája kezdetén, s ő lesz az ifjúsági bérlet utolsó előadásának szólistája. Vásáry több filharmóniai hangversenyt dirigál - így azt is, amelyen 1999 májusában Szokolay Sándor 2. szimfóniáját mutatják be. Saccani megemlítette, hogy a koncertek alacsony száma miatt nagyon gondosan kell megtervezni a programot, a magyar és külföldi szerzők, az ismert és ritka művek, a bemutatók és az évfordulós események arányát. Jeles alkalom több is kínálkozik - az első július 31-én volt, amikor Bad Ischlben az ötven éve elhunyt Lehár Ferencre emlékeztek. Az eseményre a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát hívták meg, Rost Andrea és Thomas Hampson énekelt. a műsort több televízió közvetítette, anyagából CD készül.
Pest és Buda egyesítésének 125., a Társaság alapításának 145. évfordulója alkalmából november 17-én ünnepi hangversenyt adnak. A híres, 1923-as koncertre emlékezve megszólaltatják Bartók Táncszvitjét és Kodály Psalmus hungaricusát, s a két 20. századi magyar klasszikus mellett két ősbemutatóra is sor kerül: először hangzik el nyilvánosság előtt Jeney Zoltán és Petrovics Emil egy-egy új műve. A zenekar felkérésére ismét eljön Budapestre Vladimir Szpivakov hegedűművész-karmester. Szenzáció, hogy az évad végén szólistaként Kocsis Zoltánt látják vendégül. Saccani elveinek és gyakorlati munkájának alapja: jó viszonyban lenni a kollégákkal, s mint a programból is kiderül, a kapcsolat a BFT és a Nemzeti Filharmónia, valamint a Rádiózenekar között több mint kollegiális. Megtalálták Hamar Zsolt utódait is: a Televízió IX. Nemzetközi Karmesterversenyének győztesét, Héja Domonkost, illetve az előző versengésből ismert Szabó Sipos Mátét választotta asszisztensének Rico Saccani.
Az olasz-amerikai karmester, aki energiájának javát - mintegy hálából az indulásakor tapasztalt szíves fogadtatásért - a Társaság és az Opera ügyeinek szenteli, külföldi meghívásoknak is eleget tesz. A nagysikerű budapesti Turandot-előadás négy szereplőjét meghívták Izlandra: Fekete Veronika, Gerdesits Ferenc, Németh Gábor és Rozsos István lesz a koncertszerű előadás vendégszereplője, a tenorszólamot Kristhjan Johanson énekli, természetesen Rico Saccani vezényel. Johanson később az egyik itthoni előadáson is föllép. Ez a produkció egy induló (és a Filharmonikusok számára remélhetőleg hosszú távon gyümölcsöző) vállalkozás kezdetét jelzi: a Turandot, a Bohémélet és a Verdi-requiem videó- illetve CD-felvételét szándékoznak elkészíteni. Jövedelmező szerződésekre szükség is van, mert bár a BFT következő évadja valóban értékes és nagyvonalú, ez idő szerint az anyagi fedezetnek csupán a fele: a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán elnyert 20 millió forint áll rendelkezésükre. Szponzorokat, mecénásokat tehát továbbra is keres a csaknem másfél évszázada működő zenekar.