- A Petőfi és a Bartók ősztől a CCIR sávon fogható. Miért volt szükség erre az átállásra, és milyen előnyei vannak?
Hajdu István: - Előnyeit és hátrányait is mérlegelve - mert mindkettő van - az új CCIR frekrencia mindenképpen jobb, mint a korábbi, az OIRT. Tudomásul kell venni, hogy a közel harminc éven át használt hullámsáv nem kompatibilis a más országokban használatos frekvenciákkal, ezért megfelelő minőségű készülékeket sem gyártanak hozzá. A váltás tehát szükségszerű volt. Míg az átállás a Petőfi adó esetében biztosan hallgatottság-csökkenéshez vezet, a Bartók adó esetében - adataink szerint - ez nem következik be. A CCIR frekvenciákon való sugárzás minőségi zenehallgatást tesz lehetővé.
- Az ország mekkora területén fogható a Bartók adó?
H.I.:- Az ellátottság nem nagy: fél-háromnegyed országos hálózatról van szó, a frekvenciákat tervező hatóság, a Hírközlési Főfelügyelet technikailag pontosan 68 százalékos hallgathatóságot jósolt. Ez a szám a valóságban nagyobb. Ha vesztett is esetleg a Bartók hallgatókat, akik még a régi sávon keresik, és az újon nem találták meg, talált is új közönséget.
- Mitől függ egy-egy régió lefedettsége? Érdekes módon Észak-Kelet-Magyarországon sokkal kevesebb a fehér folt, mint a gazaságilag fejlettebb Dunántúlon.
H.I.: - A Hírközlési Főfelügyelet lehetetlen problémával próbált megbirkózni, amikor két, legfeljebb három országos rádióhoz elegendő frekvenciakészletet négy országos adó között osztott szét. Ugyanakkor próbált megfelelni annak a kritériumnak is, hogy mind a négy hálózat valóban országos legyen, azaz mintegy kétharmados lefedettséggel sugározhasson. Nyugat-Magyarországon egyébként jóval nehézkesebb a frekvenciák nemzetközi egyeztetése, ezért ott óvatosabban bántak a nagy teljesítményű adók telepítésével.
- Változhat ez a helyzet rövid távon?
H.I.:- Három-öt éven belül lehet olyan korrekciókat végezni, melyeknek eredményeképpen a legzavaróbb fehér foltok eltűnhetnek a sugárzási térképről.
- Mennyibe kerül évente a Bartók Rádió működtetése? Milyen nagyságrendet képvisel el ez a szám a Magyar Rádió teljes költségvetésében?
H.I.:-Évi hatszázmillió forint a Bartók Rádió közvetlen költsége, vagyis az, amit egyértelműen műsorkészítésre és -terjesztésre költünk. Hadd tegyem hozzá: ebből az összegből csak a műsorterjesztés, tehát az adóállomásokért fizetett sugárzási díj négyszázmillió. A Bartók hatszázmillió forintja a rádió összes műsorkészítésre és -terjesztésre költött tizenegymilliárdjához képest viszonylag csekély összeg. Érdemes végiggondolni, hányszor kellene megtölteni a Zeneakadémiát ahhoz, hogy egy konceret tízezer ember hallgathasson: milyen szerepe van a kulturális adónak a kortárs művészetek megmérettetésében. Ha ezt vesszük figyelembe, akkor a hatszázmillió forint busásan megtérül.
Alföldy Boruss István: - Arról se feledkezzünk meg, hogy a Bartók rádiót a MATÁV Rt. 1996 szeptembere óta támogatja, idén mintegy húszmillió forintal. Ennek köszönhetően hallhatók például a Muzsikáló reggel adásai, a hétfő esti zongorahangversenyek, az éjszakai jazzklub, A hét muzsikusa című műsor, és ennek köszönhető az is, hogy a Ki nyer ma? újra jelentkezhet vidékről minden második héten.
- A Rádió folyóiratában, a Pagodában megjelent egy lista arról, hogy gazdasági vészhelyzet esetén a Rádiónak milyen tevékenységi köreitől lehetne megválnia. Az első a helyen a művészeti együttesek fenntartása, az ötödiken a Bartók Rádió működtetése áll... Ugye messze vagyunk a vészhelyzettől?...
H.I.:- Ez remélhetőleg csak játék a gondolatokkal. Stratégiai terv esetén kikerülhetetlen, hogy megfogalmazzuk, mit tehetünk, ha valóban nagy a baj. Megvizsgáltuk, ha valamilyen tevékenységi kört felszámolunk, mi a gazdasági eredménye. Mondanom sem kell, hogy vészhelyzet esetén sem a Bartók fölszámolása, sem a zenei együttesek szélnek eresztése nem váltaná mag a Magyar Rádió gazdálkodását.
- A felmérések szerint a Bartók Rádió hallgatottsága igen alacsony, a közönségnek mindössze 0,1-0,2 százalékát vonzza. de nem fogadható el ez a magas kúltúra közvetítését nyíltan vállaló adó esetében?
A.B.I.: - A Gallup Intézet legfrissebb adatai szerint a Muzsikáló délután című műsor hallgatottsága a korábbi 0,2-0,3 százalékról 0,6-ra emelkedett, ez pillanatnyilag az egyik legnépszerűbb programunk. A felmérések szerint a Bartók Rádiót átlagosan csupán nyolc-tízezren hallgatják, mi azonban hisszük, sőt tapasztalatainkat figyelembe véve állítjuk, hogy a valóságban ennél jóval többen. Perédi Mártával viccesen azt szoktuk mondogatni, hogy kettőnknek nagyobb ismeretségi köre van tízezer embernél, s róluk tudjuk, hogy Bartókot hallgatnak... Ha csak arra gondoluk, hogy vidéken a zenei élet iránt érdeklődő, koncertlátogató értelmiségiek többsége a Bartókot hallgatja, máris többen vagyunk. Itt van például Szeged, ahol a Bartók műsorait csak a CCIR-re való áttérés óta lehet tisztességesen hallgatni. Gregor József nagy reklámot csinált az "új" adónak a városban, szinte "megszervezte" az ottani hallgatóságot.
- Miért torzítanak a közvélemény kutatási adatok?
A.B.I.: - Úgy tudom, ilyen alacsony százaléknál a mérési hibák nagyobbak lehetnek.
H.I.: - A Bartók Rádió hallgatottsági mutatói nem egyenletesek az országban. A Bartókot inkább a magasabb iskolázottságúak, a fővárosban élők és azoknak a településeknek a polgárai hallgatják, ahol zenei központok, egyetemek működnek. Így az adatok kivetítése a rádióhallgatók teljes táborára mindenképpen vitatható. De nincs jobb módszer. Évekig mondogattuk, bizonyos szempontból most is azt valljuk, szükség van olyan adóra, amely minőségi kultúrát, nagyobb százalékban komolyzenét, kissebb százalékban irodalmat kínál, és amely nem tekinti első számú szempontnak a hallgatottságot. Egy ilyen közrádió létjogosultságát és alapvető karakterét nem szabad megkérdőjelezni. Ám manapság - és ezt egyre többször kell hangsúlyoznom - erőfeszítéseket kell tenni, hogy az arculat megtartása mellett a hallgatottság mégis növekedjen. A gazdaságosság a közintézmények életében is döntő szempont lett, fontos tehát, hogy több embert hódítsunk meg a Bartók számára. A műsorpolitika apró változásai mind ezt a célt szolgálják.
Perédi Márta: - Elvileg előnyös helyzetben vagyunk, hiszen a Bartók karakterét tekintve nincs versenytársunk. Ám a hallgatókért így is "harcolni" kell - különféle trükökkel. A két leghallgatottabb időszakban (reggel hat és nyolc, illetve délután négy és hat óra között) a Muzsikáló reggel, illetve a Muzsikáló délután című műsorral az eddigieknél is vonzóbb programot kínálunk, olyanok számára is, akik eddig nem hallgatták a Bartókot. Mondjuk az autóban a készülék gombját nyomogatva véletlenül bukkannak rá, és ottragadnak.
- Kikre számít a Bartók Rádió, kiket akar megnyerni magának?
A.B.I.: - Szeretnénk nyitni a fiatalok felé. Több olyan műsortípust indítottunk útjára, mely a fiatalokat célozza meg. Rendszeres élő műsorunk A Bartók Rádió klubja, amelyet a Márványteremből közvetítünk, s ez minden harmadik adását a fiatalságnak szenteli: pályakezdő művészek a vendégei. De említhetem Földes Imre Zenetörténet mindenkinek című ismeretterjesztő sorozatát is, amely szintén nem csak a vájtfülűeknek szól. Ha arra gondolunk, amit Perédi Márta említett, hogy a Bartók most már a nyugati márkájú autórádiókon is fogható, célunk, hogy a gazdasági-szellemi életet döntően befolyásoló fiatal menedzserréteget is megpróbáljuk meghódítani a Bartók Rádió számára. Ők a reggel és a délután egy részét az autóban ülve töltik. Ilyenkor elsősorban népszerű klasszikus muzsikát, a fülnek kellemes, nagy koncentrációt nem igénylő komolyzenei "slágereket" sugárzunk.
H.I.: - A rádiózás egyik alapvető törvényének akarunk megfelelni, tudniillik hogy az életmódhoz kell alkalmazkodni. A mai ember a napja jelentős részét az autójában tölti, háttérrádiózással. Nagy lélegzetű, egybefüggő klasszikus zenei műsorfolyamokat ilyenkor nem lehet sugározni. Nem akarjuk "Classic FM-esíteni" a Bartók Rádiót (a londoni székhelyű Classic FM Európa talán legnépszerűbb komolyzenei kereskedelmi adója), de az említett időszakban inkább pergő ritmusú műsorral, dallamos klasszikus zenével kell előrukkolni.
P.M.: - A Muzsikáló reggel márciustól új formában hallható. Megpróbáltuk még gördülékenyebbé tenni. Negyedóránként közlekedési információk, félóránként hírek jelentkeznek, így a fennmaradó időben túl hosszú kompozíciók eleve nem csendülhetnek fel. Másrészt a műsorvezetőket arra kértük, hogy rövid, viszont a lehetőségek szerint annál érdekesebb felvezető szövegeket mondjanak.
- Nem kell attól tartanunk, hogy az életmódhoz idomuló műsorszerkesztés, a hallgatókért vívott harc következtében háttérbe szorul a Bartókon a kortárs muzsika vagy más zenei közszolgálat?
A.B.I.: - Hangsúlyozni szeretném: nem hígítjuk fel a Bartók Rádió zenei színvonalát. Továbbra is teljesítjük fontos zenei közszolgálati feladatainkat. Ilyen a magyar kortárs zene közreadása, a zenei életről szóló folyamatos tájékoztatás, a zenekritikai tevékenység, a zenei kiadványok ismertetése, a vidéki zenei élet, az amatőr mozgalmak bemutatása.
- A műsorstruktúrában sem került méltatlanabb helyre a közszolgálat?
A.B.I.: - A tavaly októberben indult műsorszerkezetben (amely valójában nem új, hanem a régi kicsit módosított változata) végeleges helyére került a kortárs zene. Az esti hangversenyközvetítések után hallható a Napjaink zenéje, illetve a Századunk zenéje című műsor, péntekenként pedig a Muzsikáló délutánt megelőzően magyar szerzők műveiből közvetítünk összeállítást. Természetesen magazinjainkban is rendszeresen hírt adunk a mai magyar zene helyzetéről. Ezenkívül újra folyamatosan készülnek a Rádióban kortárs zenei felvételek, dolgozik a háromtagú zenei lektorátus (Lendvay Kamilló, Decsényi János és Sári József), amelyhez évente hatvan-nyolcvan új kompozíció érkezik elbírálásra. Általában a művek feléről készülnek tartós, úgynevezett Z-felvételek. Törlesztjük az elmúlt években felhalmozódott elmaradásainkat is.
- A Muzsikáló délután értékes magazinműsorok (például a Mi újság a kortárs zene világában?) helyét vette el...
P.M.: - Ezek a műsorok ugyanolyan hallgatottak maradtak a délután hat óra utáni időszakban. Sok közszolgálati feladatnak kell megfelelnünk, mindegyik terület igényeit ki kell elégítenünk, de a műsoridőnk - sajnos - csak napi tizennyolc órából áll...
- Elhangzott egy alkalommal az adófőszerkesztő szájából, hogy a Bartók Rádióból "sztárrádiót" kellene csinálni. Mit értenek ezen?
A.B.I.: - Valóban használtam a sztárrádió kifejezést, de ezt nem szabad félreérteni. Amikor elindítottuk a Muzsikáló délutánt, arra gondoltunk, olyan műsorvezetőket kérünk föl, akik a közvélemény szemében a maguk módján "sztárnak" számítanak, azaz a zenei és szellemi közélet népszerű szereplői, akik néhány rövid mondattal, akár személyes gondolataikkal, improvizálva konferálják fel a zeneszámokat. Az ő személyiségükkel valóban sztárolni szeretnénk ezeket a műsorokat, és biztosak vagyunk benne, hogy ők is hallgatókat vonzanak a készülékek elé. A műsorvezetők között van Presser Gábor, Gyurkovics Tibor, Antal Imre, Horváth Ádám, Vitray Tamás, Hűvösvölgyi Ildikó, Hamburger Klára, Némethy Attila, Meixner Mihály, Szigeti István.
P.M.: - Szólni kell arról is, hogy az utóbbi hónapokban a Muzsikáló reggel műsorvezetői gárdája is megváltozott. Az öt állandó műsorvezetőhöz (Tarján Tamás, Mácsi János, Czigány György, Petrányi Judit és Kovács Sándor) a hét végére Gregor József és Szabadi Vilmos csatlakozott, illetve egyszer-egyszer a kipróbált bemondó kollégák is szerephez jutnak, illetve társműsorvezetői feladatot kapnak, hogy a műsor még élőbb legyen.
- A Bartók adófőszerkesztőség nagy tervekkel kezdte meg az 1998-as esztendőt. Több akciót hirdettek. Melyek ezek?
P.M.: - Januártól már zajlik a népzenei versenyünk, amelyre több mint háromszáz amatőr énekes és hangszeres szólista jelentkezett - ez minden várakozásunkat felülmúlta. A döntő - élő közvetítéssel - május 24-én lesz a Márványteremben. Másrészt október végére meghirdettük a Magyar Rádió országos gordonkaversenyét, a tizenharmadikat a rádió hangszeres vetélkedőinek sorában. Ezzel régi hagyomány elevenedik fel, hiszen a Rádió jó néhány éve rendezte utolsó zenei versenyét. Az öttagú zsűri munkáját Ujfalussy József akadémikus fogja irányítani.
A.B.I.: - Kiemelt rendezvényeink közé tartozott március 28-án a Bartók Rádió napja, melynek nagy sikere volt. Október 1-jén, a zene világnapján pedig az Óbudai Társaskörrel közösen szervezünk egész napos, élő közvetítést. November 16-tól 22-ig tartjuk a Bartók Rádióban a magyar népzene és népköltészet hetét, amelyen mintegy ötven műsor foglalkozik majd a műfajjal és hagyományaival. Műsorsorozataink közül kiemelném a márványtermi hangversenyeinket, a zongoraesteket, a Fiatal művészek pódiumát, a jazz-esteket és az azokhoz kapcsolódó tehetségkutató versenyt, a Magyar Virtuózok koncertjeit, a ciklust Gershwin zenéjéből, valamint Földes Imre már említett előadásait, az Enrico Caruso összes felvételét bemutató és A hét muzsikusa című sorozatot. A századunk zenéjéből készülő ciklusban hét hangversenyt rendezünk a 6-os stúdióban magyar és külföldiszerzők műveiből, sok esetben ősbemutatókkal, hiszen feladataink között szerepel a magyar kortárs zene mecenatúrája. A sorozat nem csekély terhet ró ránk: a jogdíj, a kottakölcsönzési díj és a többi költség drágává teszi e műsorsorozat percdíját.
P:M: - Itt kell szólnunk a hangverseny- és operaközvetítésekről. Úgy gondolom, figyelemre méltó, hogy a Bartók Rádió az Európai Rádiók Uniójával együttműködve operát sugároz a párizsi Bastille Operából, a milánói Scalából, a londoni Covent Gardenből, a Bayreuth-i Festspielhausból és New York-i Metropolitanből. Ezenkívül tavaly száz alkalommal közvetítettünk hangversenyeket a világ lgrangosabb koncerttermeiből. Idén talán még többet tudunk.
- Mikor hallhatunk előadást a budapesti Operaházból?...
A.B.I.: - Tárgyaltunk erről Szinetár Miklóssal, az Operaház főigazgatójával, ám még nem sikerült megállapodnunk. A Rádió nem tudja fizetni a kért honoráriumokat. Pedig lassan egy teljes nemzedék képviselőinek nincsnek hangfelvételei a Rádió archívumában. Az élő koncertközvetítések is igen drágák, így a magyar zenei élet eseményeivel nehezen tudunk lépést tartani. Nagyon meg kell fontolnunk, melyik koncertet közvetítjük. Inkább rögzítünk, amit csak lehet, és később adjuk le.
- Az elmúlt évben saját rendezésű hangversenyeik közül sem tudták valamennyit az eredeti tervhez híven megrendezni. Az előadóművészek pedig jogosan berzenkednek, hiszen a Rádió nem túl jól fizet... Idén több a hangverseny-szerkesztőség pénze?
A.B.I.: - Reálértékben még kevesebb... A költségek pedig növekedtek. A Bartók Rádió tízmillió forintal gazdálkodhat havonta. Szívesen fizetnénk nagyobb honoráriumokat, de nincs rá lehetőségünk.
- Hány munkatársa van a Bartók adófőszerkesztőségnek?
A.B.I.: - Ötvennégy, s közülük huszonnyolc a szerkesztő.
- Valamennyiüknek van felsőfokú zenei végzetsége?
A.B.I.: - Csupán egyetlen szerkesztőnk van, akinek nincs, ő viszont egy speciális zenei terület, a jazz kiváló ismerője.
- Mennyi jelenleg a Bartókon a zene és az irodalom aránya?
P:M.: - Az irodalmi műsoroknak, például a rádiójátékoknak, amelyek a statisztikák szerint igen hallgatottak, állandó helyük van a műsorszerkezetben. A jelenlegi arány hetvenöt-huszonöt százalék a muzsika javára, de ezt terveink szerint nyolcvanra szeretnénk bővíteni anélkül, hogy az irodalom súlyát érezhetően csökkentenénk. Reméljük, a közeljövőben visszakapjuk azt az éjszakai, hatórányi műsoridőt, amelyet tisztán zene töltene ki, és amely másfél évvel ezelőtt takarékossági okokból szűnt meg.
- Bevált-e a stuktúra, amely 1996-ban létrejött, amikor az egységesebb arculat érdekében megszülettek az adófőszerkesztőségek, és ezzel párhuzamosan megszűnt a zenei főosztály? Nem hiányzik?...
A.B.I.: - Nem. Tisztább, áttekinthetőbb lett a Rádió működése. A zenei főszerkesztőségen belül a könnyűzenei szerkesztőség kilencven százalékban a Petőfi Rádió műsorainak dolgozott, ezért most a Petőfi adó fennhatósága alá tartozik. A Bartók felügyeli a komolyzenei műhelyek, a zenei összeállítások szerkesztősége, az ismeretterjesztő-, a magazin-, a népzenei és hangverseny-szerkesztőség munkáját.
- A Kossuthon elhangzó zenei blokkoknak, műsoroknak nincs gazdája, esetlegesen szerkesztődnek, nem figyel rájuk senki. Ugyanez a probléma a Rádió negyedik nagy műhelyében, a regionális műsorok szerkesztőségében. Megengedheti-e magának a közrádió, hogy két kulcsfontosságú adóján egyáltalán ne figyeljen oda a zenei műsorok szinvonalára?
H.I.: - Az emberek ma egyre inkább a meghatározott profilú adókat keresik - ezt tudomásul kell venni. Ezért jöttek létre az önálló adófőszerkesztőségek. Ha cinikusan fogalmaznék, azt mondanám, bármikor ki lehetne nevezni zenei vezetőt a Kossuth Rádióba. Ám elgondolkodtatók a közvéleménykutatási adatok. A Kossuth preferencia-sorrendjében a muzsika sokadik, ha nem a legutolsó helyen szerepel... Magyarul a Kossuth Rádió hallgatói nem akarnak zenét hallgatni. Persze tudjuk: nem szabad tisztán információs arculatú rádiót csinálnunk, olyat, amelyik csak híreket, krónikát és társadalmi-politikai magazinokat sugároz, hiszen a Kossuth az egyetlen adó, mely eljut a határon túli magyarsághoz, sőt még Magyarországon is akad olyan terület, ahol csak a Kossuth fogható. Ezért kompromisszumot kell kötnünk a muzsika javára, de ha a kérdést így vizsgáljuk, máris kevésbé tragikus, hogy nincs külön ember, aki az adó zenei világával foglalkozna. A regionális hálozatnál már más a helyzet. Itt a zenei arculat kialakítása, ennek irányítása elengedhetetlen. Ez még megoldandó feladat.
P.M: - Azt azért hangsúlyozni kell, hogy a Kossuth Rádió zenei blokkjainak nagyobb részét jelenleg is a Bartók adófőszerkesztőséghez tartozó műhelyek készítik - ezek szakmai felelősségét természetesen vállaljuk.
- Nem okoz problémákat, hogy a zenei munkatársak az adókon keresztbe-kasul dolgoznak?
A.B.I.: - Úgy gondolom, természetes, hogy többségében a zenei szerkesztők készítsék a zenei műsorokat, bármelyik adón hangozzanak is el.
- Korábban nem volt arról szó, hogy a Művészeti Produkciós Igazgatóság "odafigyeljen" a Kossuth zenei blokkjaira is?
H.I.: - De igen, ám ezt az elképzelést elvetettük, mert korlátozná az adók arculatépítési lehetőségeit.
- A Magyar Rádió zenei együttesei minden évben élethalálharcot vívnak a megmaradásért. Hosszú távon milyen sors vár rájuk?
H.I.: - El kellene dönteni, hogy a rádióban működő művészeti együtteseket a készülékhasználati díjakból, azaz az állampolgároktól a rádiózás céljára beszedett összegből kell-e fenntartani, vagy valamilyen kulturális mecenatúra részeként az államnak vagy másoknak. Mi azt mondjuk, hogy hosszú távon csak az utóbbi hozhat megnyugtató megoldást. Az elmúlt évben az Országgyűlés még támogatta az együtteseket, ezzel levette a gondot a Magyar Rádió válláról, ám 1998-ban már nem vállalta a fenntartásukat. Úgy vélem, ilyen rangú és színvonalú együtteseket nem lehet bizonytalanságban működtetni. A Magyar Rádió megpróbál úgy gazdálkodni, hogy az elkövetkezendő egy-két évben biztosítani tudja az együttesek működését (ez 1998-ban több mint négyszázmillió forint kiadást jelent a részvénytársaságnak), hosszabb távon azonban ezt nem tudja vállalni. Mecénást kell találnunk az együttesek számára.
- A Pollack Mihály téri Károlyi-palotába tervezett Budapest Hangversenyterem és stúdió ügye végképp hamvába holt?
H.I.: - Csak háttérbe szorult, de továbbra is napirenden van, hiszen egy évvel ezelőtt - a művelődési tárcával egyetértésben - szándéknyilatkozat született a megvalósításáról. Most fontosabb kérdésnek látszik a Nemzeti Színház építkezése.