Kovács Klára
Nekünk Mohács kell?

Ami máshol megszokott, az nálunk meglepõ. Nálunk meglepõ, ha a politikai és a gazdasági elit egy asztalnál ülve az ország égetõ problémáinak megoldásán fáradozik (lásd a napokban megtartott gazdasági csúcsot). Úgy tûnik, esetünkben egy, az USA-ból kiinduló, mára az egész bolygót elérõ gazdasági válság kínos fenyegetése - egyfajta „modern Mohács” - kellett ehhez a csodához.

A napokban tartott gazdasági csúcson a kormánypárton kívül valamennyi parlamenti párt, szakmai kamarák, illetve szakszervezetek képviselői részt vettek. A sorok között olvasva ez azt üzenheti, hogy most tényleg gondban vagyunk.
Bajnai Gordon gazdasági miniszter felszólalásában kifejtette: a világválság következtében a hazai nagyvállalkozások ezrei, kisvállalkozások százezrei kerülhetnek csõdközeli helyzetbe, akár százezer munkahely is meg­szûn­het. Amíg az elmúlt tizennyolc évben hullámzó gazdasági fejlõdést tapasztaltunk - fogalmazott -, ma for­­duló­­ponthoz érkeztünk. Vagy egy újabb felzárkózási szakasz következik, vagy tartós leszakadás vár ránk. Ez utóbbi abban az esetben, ha most rossz válaszokat adunk a kihívásokra - hangsúlyozta Bajnai. Felhívta a figyelmet: annak ellenére, hogy a válság elsõ, pénzügyi kockázatát sikerült elhárítani, a következõ, második szakasz akár egy-két évig is eltarthat.
A csúcstalálkozón konszenzus alakult ki a jelenlévõk között több kulcsterületen: az uniós források átcsoportosításáról a vállalkozások támogatása érdekében, a járulékok csökkentéséről, illetve az euró mihamarabbi, 2012-es bevezetéséről.
A kormány a legújabb, múlt heti válságkezelõ csomagjában jelentõs összegû uniós forrásokat tervez kihelyezni. Összesen 1380 milliárd forintot kíván a válság hatásainak enyhítésére, fõként a gazdaság, a hazai vállalkozások és munkahelyek megtartására fordítani.
Mivel a válság kiindulópontja pénzpiaci jellegû, a jövõben a gazdaságot, a vállalkozásokat leginkább fenyegetõ tényezõ a pénzszûke lehet. A bankok által nyújtott hitelek úgy mûködnek, mint a testben a szív: folyamatosan pumpálják a mûködéshez szükséges erõt. Mivel a válság kapcsán ezt a területet érte sérülés, várhatóan leginkább a likviditás biztosítása lesz a probléma. Másik, hasonló nagyságrendû probléma a gazdaság növekedésének a lelassulása, melyet fõként a fogyasztás drasztikus visszaesése generál. A vállalkozások ebben az esetben tehát nem képesek megfelelõ mértékben finanszírozni a termelésüket, és a lakosság részérõl sincs akkora kereslet az áruik iránt. Emiatt egyre kevesebbet termelnek, ami viszont egyre több dolgozó elbocsátását vonja maga után. Az így növekvõ munkanélküliség pedig tovább apasztja a keresletet, ami még inkább szûkíti a vállalatok piacát. Az így kialakuló ördögi kör miatt egyre mélyebbre juthat a válság.

A Bajnai-csomag

Az úgynevezett Bajnai-csomag legfontosabb elemei éppen ezekre a fennálló veszélyforrásokra igyekeznek választ adni. A hitelszûkét közvetve 1120 milliárd forint hiteltámogatási csomaggal kívánják ellensúlyozni. A már bejelentett és mûködõ 90 milliárdos mikrohitel- és a 680 milliárdos hitelgarancia-program mellett a kis-és közepes vállalkozások számára egy 50 milliárd forintos hitelkonstrukciót dolgoznak ki. Emellett egy 300 milliárdos kamattámogatást is elõkészítenek.
A kisebb hazai vállalkozások még „békeidõben” is nehezen jutottak hitelhez, a válság kirobbanása óta pedig még kisebbre zsugorodott az esélyük. Ha kapnak is hitelt, lényegesen drágábban juthatnak hozzá. Ma már 13-15 százalékos kamat ellenében vehe­tõ csak fel hitel, aminek a kigazdálkodása szinte mûvészi teljesítménnyel ér fel. Számos vállalkozás pedig eleve esélytelenül kopogtat a bankok ajtaján. Sõt, a már hitellel rendelkezõ cégek lejáró hiteleit sem igen újítják meg a bankok. Az említett 1120 milliárdos hiteltámogatási program éppen ezért részben a bankoknak juttatandó pénzforrás, melyet maximalizált kamattal kell továbbadniuk a vállalkozásoknak. A csomag része az állam garanciavállalása, mellyel javulhat a vállalkozások hitelképessége, illetve a kamattámogatás, amely segítségével több százalékkal csökkenhet a kamatteher.
A kormány a piacok, illetve a kereslet fokozott szûkülésére is igyekszik választ adni. Egyrészrõl maga generál keresletet azzal, hogy több száz milliárdos fejlesztéseket, beruházásokat indít, ezzel egyes szektorokban mû­kö­dõ cégek számára megélhetést biztosít. Másrészrõl a beszûkült európai piacok helyett új térségekben keres piacokat. A kibontakozóban levõ válság eddig csak kevésbé érintette a keleti régiókat. Az arab országok és a Távol-Kelet, elsõsorban India, Kína gazdaságai, bár némileg csökkennek, mégis képesek lesznek jelentõsen növekedni a következõ években is. Az életképes exportáló vállalatoknak ezeken a piacokon több keresnivalójuk lehet. Az MFB ezt segítendõ mintegy 260 milliárd forintos konstrukción dolgozik.
A gazdaság élénkítését prioritásként kezeli a kormány. A következõ két évben további ezermilliárd forintot különít el a vállalkozások támogatására. Ennek ára, hogy a már betervezett uniós források némileg megváltoznak. Arról nem szól a fáma, hogy ezt mely területek szenvedik meg, mindenesetre az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül 500 milliárd forint jut erre a célra, 400 milliárd pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból. Ezenkívül jövõre 50 milliárdos kockázatitõke-program indul.
A munkahelyek megtartása is kiemelten fontos hasonló recessziós helyzetben. Világméretekben több millió munkahely megszûnésére számítanak a szakemberek, nálunk - negatív forgatókönyv esetében - a munkanélküliség akár százezres nagyságrendû lehet. Ennek megakadályozása érdekében jövõ év elején térségi válságkezelõ alapot indít a kormány.
Január 1-jétõl járulékkedvezményt vezetnek be 5-50 fõs vállalkozások számára, ezeknek 10, illetve 6 százalékkal kevesebb munkaadói járulékot kell fizetniük. Ahogy Veres János pénzügyminiszter a csúcstalálkozón elmondta, jövõre adócsökkentés nem kivitelezhetõ, viszont adóátrendezésen gondolkodik a kormány, fõként a munkabérekre rakódó terhek csökkentését szem elõtt tartva. A miniszter szerint adócsökkentés leghamarabb 2010-tõl képzelhetõ el.
Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere egyetért a kormánnyal. Mint fogalmazott: „jók a kormány céljai és a tervezett intézkedések irányai is, de politikai fordulat nélkül gazdaságit sem tudunk végrehajtani” - utalva ezzel a miniszterelnök távozásának szükségességére. A politikus szerint Magyarországon már 2006 második fele óta válság van, mivel 2002 óta 10-15 olyan gazdaságpolitikai hibát követett el a szocialista kormány, amely miatt súlyosabban érint bennünket a világgazdasági válság a legtöbb országnál.