Szobota Zoltán
Spicli vagy hős?
Új korrupcióellenes hivatalt gründol a kormány

Korrupcióellenes intézkedési csomag elfogadását tervezi a kormány, melynek kétség kívül a feljelentõ busás megjutalmazása képezi a legvitatottabb kérdéskörét. Ha az amerikai gyakorlat adoptálása nem is, egy új jogosítványokkal felruházott hivatal felállítása már komoly ellenvéleményeket szült szakmai berkekben.

Kondorosi Ferenc

Már a hónap végén a kormány elé kerülhet az a korrupcióellenes intézkedési terv, melynek kimunkálásán Kondorosi Ferenc, az Új rend kormánybiztosa fáradozik. A kezdeményezés a miniszterelnöké, a megvalósíthatóság azonban sok sebbõl vérzik. Itt van mindjárt az a nem lebecsülendõ körülmény, hogy éppen ez a kormány hozta létre másfél éve az Antikorrupciós Koordinációs Testület (AKT) elnevezésû grémiumot, amely egy nappal azt követõen alakult meg, hogy az Európai Bizottság hiába is kereste nálunk az unió korrupcióellenes szabályainak törvénybe iktatását. Nem késlekedtünk: az AKT gyorsan elfogadta az antikorrupciós programot és a szükséges törvénymódosításokat. A történet itt véget is ért, a T. Ház február óta vár a javaslat parlamenti megvitatására. A testületben helyet kaptak kormányzati, állami és civil szervezetek is, melyekben komoly hajlandóság lett volna a megbízatás teljesítésére, ám nemrég egy olyan informális ülésen vehettek részt, ahol gyakorlatilag tovább relativizálódott a szerepük. Az igazságügyi és rendészeti miniszter, Kondorosi kormánybiztossal karöltve bejelentette, hogy a korrupció elleni harc fokozásának jegyében egy hivatal létrehozásán gondolkoznak. A megjelentek óvatosan jegyezték meg, hogy talán már az is nagy eredmény lenne, ha a rendõrség és az ügyészség végre komolyan venné a korrupcióellenes munkát, hiszen alkotmányosan szinte minden feltétel adott a sikerhez.
A kormánybiztos megerõsítette értesülésünket, azzal a minimális korrekcióval élve, hogy szó sem volt az AKT sutba dobásáról, továbbra is szükség van egy javaslattevõ, véleményezõ szervre, illetve õ úgy emlékszik, hogy a civilek üdvözölték egy hivatal felállításának gondolatát. Érvei szerint több olyan feladattípus van a korrupció elleni harcban, amelyet speciális szervezetnek kell végeznie, speciális szakismeretekre van szükség a közbeszerzéseknél, a gazdasági verseny világában, a kartellek felismerésénél vagy akár a fogyasztóvédelem területén.
„Klasszikus pótcselekvés az új hivatal felállítása: ha valamit nem akarsz megoldani, hozz létre egy bizottságot” - értékelte lapunknak Répássy Róbert a helyzetet. A Fidesz jogi kabinetjének vezetõje úgy véli, a korrupció elleni küzdelem csak részben jogi kérdés, sokkal inkább politikai akarat függvénye. Szerinte fölösleges alacsonyabb szintû korrupcióval foglalkozni, amíg a kormányzati szintût nem oldottuk meg. „Amíg az uniós pénzek leosztásába bele van kódolva a csalás lehetõsége, és például a beruházások istápolására MSZP-s politikusokat neveznek ki mentornak, addig kénytelenek vagyunk azt gondolni, hogy a kormány nem akar a saját háza táján söpörni” - vallja Répássy, és vele ért egyet Dénes Balázs is, amikor vonatkozó kérdésünkre azt felelte: az érdemi korrupcióellenes munka hiánya mögött nem a hézagos intézményrendszer lapul, hanem a megfelelõ politikai szándék hiánya.

Répássy Róbert

A Társaság a Szabadságjogokért elnöke nem osztja Kondorosi kormánybiztos optimizmusát a hivatalgyarapítás hatékonyságát illetõen, lándzsát tör viszont a sokat vitatott „spiclidíj” mellett. Õ a „közérdekû bejelentõkrõl szóló díj” kifejezést javasolja, és iskolapéldájában egy építkezéshez homokot szállító teherautósofõr azért jelenti fel fõnökét, mert az átirányítja õt a fuvarral egy haverjának a telkére. Mint mondja, hazánkban egyelõre semmi nem védi azokat, akik olyan visszaélésekrõl szivárogtatnak információt a hatóságoknak vagy a sajtónak, amelyek mondjuk szolgálati titoknak minõsülnek. Éppen ezért van szükség olyan jogszabályra, amely ezeket az embereket megvédi a munkahelyi vegzálástól, az elbocsátástól és kvázi tanúvédelmet biztosít számukra. Ez a szabályozás Amerikában sok millió dollárt jelent az adófizetõknek - állítja a TASZ elnöke. És ez az érve a kormánybiztosnak is. Kondorosi Ferenc szerint a közélet tisztaságának megteremtéséhez ki kell alakítani azt az attitûdöt, amely „a jog, a kötelesség és a felelõsség kultuszát jelenti”. A felelõsen gondolkodó ember - az õ olvasatában - nem tûri a bûncselekményt, és nem úgy szolidáris a másikkal, hogy elleplezi a bûnt, mivel ezzel a közteherviselés egyenlõségét sértené. „Hetek óta gondolkozunk, hogyan lehet megjutalmazni és védelemben részesíteni a bejelentõt azért az ambíciójáért, hogy fel mert vállalni egy ilyen cselekményt” - magyarázza.

Dénes Balázs