Vissza a tartalomjegyzékhez

Somorjai László
Adathalászat a zavarosban
Internetes csalások: tehetetlen hatóság, kiszolgáltatott állampolgár

Milyen jogvédelmet remélhet az az állampolgár, akinek a nevét ellopják, személyes adataival pedig oly módon élnek vissza, hogy a nevében honlapot készítenek, sõt, gazdasági bûncselekményre használják? Egy konkrét eset kapcsán lapunk megkereste a Nemzeti Hírközlési Hatóságot (NHH), ahonnan az Országos Rendõr-fõkapitányságra (ORFK) irányítottak, majd a Nemzeti Nyomozóirodánál (NNI) kötöttünk ki.

Lapunk egyik munkatársa külföldön tartózkodott, amikor november 6-án a neve alatt egy olyan weboldal látott napvilágot, amely gazdasági „sikerrecepteket” kínáló könyveket és hanganyagokat kínált fel anyagi ellenszolgáltatás - 1500 forintos emeltdíjas SMS-regisztrációs díj - fejében. A „szolgáltatást” több százezer kéretlen reklámlevéllel (spamekkel) hirdették a weben. Kollégánk tiltakozására az internetes szolgáltató felfüggesztette a weboldal mûködését, de a többszörös visszaélésnek - úgy tûnik - nincs semmilyen következménye.
Szerkesztõségünk többnapos nyomozódása során eddig csak az illetékes szervek tanácstalanságával találkozott. Eközben a hasonló történeteknek fórumot biztosító spam.wikia.com weboldalról is megtudható, hogy nem elszigetelt jelenségrõl van szó: csak ide több mint 600 bejelentés érkezett eddig. A spamekkel reklámozott oldalakon kalózfilmektõl kezdve telefonkód feltörésen át internetes közösségi oldalak privát adatainak a megszerzéséig számos törvénytelen ajánlat olvasható, zavartalanul.
Az internetes visszaélések során a legnagyobb problémát a csaló személyének kiderítése jelenti. Ennek az adatnak a hiányában maximum csak ismeretlen tettes ellen lehet eljárást indítani, miközben a valódi tettes egy másik cím alatt büntetlenül tovább folytathatja üzelmeit. Kasza György, a fenti példában szereplõ - hamis név alatt megjelent - weboldalnak tárhelyet biztosító Szervernet Kft. képviselõje nem érzi felelõsnek magát. Lapunknak úgy fogalmazott, hogy cége - amely mintegy félezer IP-címmel és 15 ezer domainnel foglalkozik - nem köteles leellenõrizni a weboldalt létrehozó személyek valódiságát. Ez azt jelenti, hogy bárki bármilyen cím alatt igényelhet tárhelyet, elég hozzá egy telefonkönyvbõl vagy kaputelefonról leolvasott név, vagy akár egy mesefigura nevét is megadhatjuk hozzá. Ha pedig így áll a dolog, akkor bárkinek a személyes adataival vissza lehet élni, és akár bûncselekmény elkövetéséhez is fel lehet azokat használni. „Ez olyan, mint ha egy autóról ellopják a rendszámtáblát, és ezzel a táblával megy valaki bankot rabolni” - fogalmazott a Szervernet Kft. képviselõje.
Arra a laikus szemlélõdõ is rájöhet, hogy az SMS-ekért felszámított díj valahova befolyik, vagyis a kifizetése valós személy(ek)nek történik. Annál is inkább, mert a már említett weboldalon is szereplõ telefonszám számos más hirdetésben is szerepel, köztük pedofilgyanús szexoldalak reklámjaiban is.
A jogorvoslat ügyében felkeresett NHH szóvivõje, Márton György teljesen tanácstalan volt az esettel kapcsolatban. Mint mondta, ők nem illetékesek az ügyben, mert csak az infrastruktúrát figyelik, s a másfajta bejelentéseket továbbpasszolják - többek közt az ORFK-nak. Az ORFK-ról azután az NNI-hez irányítottak minket, ahol kérdéseinket - ígéret szerint - a jövõ héten fogják megválaszolni. A témára a továbbiakban visszatérünk, addig is várjuk olvasóink tapasztalatait és kérdéseit.