Milyen jogvédelmet remélhet az az állampolgár, akinek a nevét ellopják,
személyes adataival pedig oly módon élnek vissza, hogy a nevében honlapot
készítenek, sõt, gazdasági bûncselekményre használják? Egy konkrét eset kapcsán
lapunk megkereste a Nemzeti Hírközlési Hatóságot (NHH), ahonnan az Országos
Rendõr-fõkapitányságra (ORFK) irányítottak, majd a Nemzeti Nyomozóirodánál (NNI)
kötöttünk ki.

Lapunk egyik munkatársa külföldön tartózkodott, amikor november 6-án a neve
alatt egy olyan weboldal látott napvilágot, amely gazdasági „sikerrecepteket”
kínáló könyveket és hanganyagokat kínált fel anyagi ellenszolgáltatás - 1500
forintos emeltdíjas SMS-regisztrációs díj - fejében. A „szolgáltatást” több
százezer kéretlen reklámlevéllel (spamekkel) hirdették a weben. Kollégánk
tiltakozására az internetes szolgáltató felfüggesztette a weboldal mûködését, de
a többszörös visszaélésnek - úgy tûnik - nincs semmilyen következménye.
Szerkesztõségünk többnapos nyomozódása során eddig csak az illetékes szervek
tanácstalanságával találkozott. Eközben a hasonló történeteknek fórumot
biztosító spam.wikia.com weboldalról is megtudható, hogy nem elszigetelt
jelenségrõl van szó: csak ide több mint 600 bejelentés érkezett eddig. A
spamekkel reklámozott oldalakon kalózfilmektõl kezdve telefonkód feltörésen át
internetes közösségi oldalak privát adatainak a megszerzéséig számos
törvénytelen ajánlat olvasható, zavartalanul.
Az internetes visszaélések során a legnagyobb problémát a csaló személyének
kiderítése jelenti. Ennek az adatnak a hiányában maximum csak ismeretlen tettes
ellen lehet eljárást indítani, miközben a valódi tettes egy másik cím alatt
büntetlenül tovább folytathatja üzelmeit. Kasza György, a fenti példában
szereplõ - hamis név alatt megjelent - weboldalnak tárhelyet biztosító
Szervernet Kft. képviselõje nem érzi felelõsnek magát. Lapunknak úgy
fogalmazott, hogy cége - amely mintegy félezer IP-címmel és 15 ezer domainnel
foglalkozik - nem köteles leellenõrizni a weboldalt létrehozó személyek
valódiságát. Ez azt jelenti, hogy bárki bármilyen cím alatt igényelhet
tárhelyet, elég hozzá egy telefonkönyvbõl vagy kaputelefonról leolvasott név,
vagy akár egy mesefigura nevét is megadhatjuk hozzá. Ha pedig így áll a dolog,
akkor bárkinek a személyes adataival vissza lehet élni, és akár bûncselekmény
elkövetéséhez is fel lehet azokat használni. „Ez olyan, mint ha egy autóról
ellopják a rendszámtáblát, és ezzel a táblával megy valaki bankot rabolni” -
fogalmazott a Szervernet Kft. képviselõje.
Arra a laikus szemlélõdõ is rájöhet, hogy az SMS-ekért felszámított díj valahova
befolyik, vagyis a kifizetése valós személy(ek)nek történik. Annál is inkább,
mert a már említett weboldalon is szereplõ telefonszám számos más hirdetésben is
szerepel, köztük pedofilgyanús szexoldalak reklámjaiban is.
A jogorvoslat ügyében felkeresett NHH szóvivõje, Márton György teljesen
tanácstalan volt az esettel kapcsolatban. Mint mondta, ők nem illetékesek az
ügyben, mert csak az infrastruktúrát figyelik, s a másfajta bejelentéseket
továbbpasszolják - többek közt az ORFK-nak. Az ORFK-ról azután az NNI-hez
irányítottak minket, ahol kérdéseinket - ígéret szerint - a jövõ héten fogják
megválaszolni. A témára a továbbiakban visszatérünk, addig is várjuk olvasóink
tapasztalatait és kérdéseit.