Fehér por a politikusok postaládájában; csõbomba a pártiroda elõtt; meglõtt
rendõrpalota és szétvert tévészékház; Molotov-koktéllal, sörétes puskával és
kézigránáttal megtámadott romák. Ha nem is feltétlenül függnek össze egymással
az elmúlt évekbõl a teljesség igénye nélkül említett támadások és fenyegetések,
annyi bizonyos, hogy a közállapotok erõteljesen megváltoztak Magyarországon.
Szakértõk szerint a terrorista jellegû cselekmények kapcsán indult nyomozások
azért is eredménytelenek a legtöbb esetben, mert nincs egyértelmû politikai
akarat a keményebb fellépésre.

Fotók: Gulyás Gábor
Azonnali hatállyal leszerelték és elbocsátották a Magyar Honvédség
állományából azt a hivatásos tûzszerész katonát, aki a gyanú szerint november
elején csõbombát helyezett el az újpesti MSZP-iroda elõtt. (Októberben egy
kézigránátot dobtak be az iroda udvarára, ami nem robbant fel. A hivatalos
tájékoztatás nem szól arról, hogy ugyanaz lehetett-e az elkövető.) A lõszerrel
és robbanóanyaggal való visszaélés miatt elõzetes letartóztatásba helyezett
százados saját bevallása szerint nem politikai okból követte el tettét, csak azt
akarta demonstrálni, hogy „mekkora kupleráj van az alakulatánál”, ahonnan
bármit, veszélyes anyagokat is ki lehet lopni. Az MSZP-irodát azért választotta,
hogy minél nagyobb feltûnést keltsen. Az orvosszakértõi vizsgálatok is zajlanak
az ügyben, ugyanis a kihallgatások során kiderült, hogy a férfi gyógyszereket
szedett öngyilkossági szándékkal.
„A szakmában eltöltött tíz év után egy százados gyakorlatilag mindent tud a
robbanóanyagokról és a gyújtószerekrõl. Egy csõbomba összerakása számára egyórás
könnyû meló, ráadásul az eszközök is rendelkezésére állnak” - mondta lapunknak
egy tûzszerész szakember. Hozzátette: mivel a tûzszerészek nincsenek rendesen
megfizetve, csak pénz kérdése, hogy kik vállalkoznak valamilyen görbe kanyarra.
A megdöbbentõ eset abból a szempontból kivételnek tekinthetõ, hogy a nyomozás
eredményre vezetett. A kilencvenes évek közepén történt robbantások, illetve az
utóbbi években történt hasonló, terrorjellegû cselekmények - fehér por a
politikusok postaládájában; rálõttek Hiller István házára; találatot kapott a
rendõrpalota és legújabban az ATV székháza - elkövetõi rendszerint homályban
maradtak. (Lapzártánk idején az MSZP XII. kerületi irodájába érkezett fehér port
tartalmazó küldemény.)
„Magyarországon határozottan érzékelhetõ a terrorista jellegû szervezetek
jelenléte, amelyek egyre merészebb félelemkeltõ akciókat készek elkövetni. Nem
minden esetben párosul ehhez konkrét politikai követelés, sokszor úgy tûnik,
mintha a szárnyaikat próbálgatnák, tesztelnék, hogy meddig mehetnek el” - mondta
a Heteknek Tarjányi Péter biztonsági szakértõ. Az egykori különleges tiszt
szerint a nyomozások eredménytelensége nem pusztán a rendõrség számlájára
írható. „A politika részérõl nincs egyértelmû akarat a szélsõségesek elleni
fellépésre, hiszen kommunikációs szempontból sok esetben »jól jönnek«. A
baloldal azt mondhatja, hogy a szélsõjobb a Fidesz elõretolt helyõrsége, a
jobboldal kontrázhat, hogy nem nekik, hanem a kormánynak érdeke, hogy
riogathasson a radikálisokkal. A terror-kártya kijátszása kézenfekvõ eszköz a
politikusok számára, mint ahogy a fehér porral vagy robbantással való
fenyegetettség esetén a közvélemény sajnálatából is lehet profitálni” -
magyarázta Tarjányi.
A szakértõ szerint az utcai zavargások, terrorakciók következtében a hétköznapi
konfliktuskezelésben is egyre inkább „kanonizálódnak” az olyan eszközök mint a
Molotov-koktél vagy a kézigránát. „Egyre többen érzik feljogosítva magukat arra,
hogy az igazságszolgáltatás kudarcait látva saját kezükbe vegyék a vitás
kérdések megoldását, legyen szó gazdasági vagy társadalmi feszültségekrõl. Ezt a
tendenciát erõsíti, hogy úgy érezhetik, büntetés nélkül marad a legdurvább
önbíráskodás is” - fogalmazott.
Sándor István nyugalmazott rendõr alezredes is azon a véleményen van, hogy a
dolgok a terrorcselekmények irányába mutatnak, a rendõrség kezébõl pedig
kicsúszott az irányítás. „A mostani balhékat tudatosan csinálják felkészült
emberek, akiknek az a tapasztalatuk, hogy mindent meg lehet úszni, a rendõrség
nem jelent komoly fenyegetést rájuk. Nincs is kivel eredményeket produkálni,
mert politikai megrendelésre kirúgták a tapasztalattal, szakértelemmel és fõleg
kapcsolatrendszerrel rendelkezõ öregeket, a fiatalok pedig nem tudják kezelni a
zûrös helyzeteket, és bizonytalanok. Abszurd, hogy egy kétéves állományban lévõ
rendõr már régi motorosnak számít” - adott tömör látleletet a testületrõl
lapunknak „Papa”. Hozzátette: az igazi probléma az, hogy nincs politikai akarat
a rendcsinálásra, mert a káosszal el lehet rejteni az emberek elõl a valós
problémákat.