Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársainktól
Mindennapi terror
Bevett gyakorlattá vált a kegyetlen konfliktuskezelés

Fehér por a politikusok postaládájában; csõbomba a pártiroda elõtt; meglõtt rendõrpalota és szétvert tévészékház; Molotov-koktéllal, sörétes puskával és kézigránáttal megtámadott romák. Ha nem is feltétlenül függnek össze egymással az elmúlt évekbõl a teljesség igénye nélkül említett támadások és fenyegetések, annyi bizonyos, hogy a közállapotok erõteljesen megváltoztak Magyarországon. Szakértõk szerint a terrorista jellegû cselekmények kapcsán indult nyomozások azért is eredménytelenek a legtöbb esetben, mert nincs egyértelmû politikai akarat a keményebb fellépésre.


Fotók: Gulyás Gábor

Azonnali hatállyal leszerelték és elbocsátották a Magyar Honvédség állományából azt a hivatásos tûzszerész katonát, aki a gyanú szerint november elején csõbombát helyezett el az újpesti MSZP-iroda elõtt. (Októberben egy kézigránátot dobtak be az iroda udvarára, ami nem robbant fel. A hivatalos tájékoztatás nem szól arról, hogy ugyanaz lehetett-e az elkövető.) A lõszerrel és robbanóanyaggal való visszaélés miatt elõzetes letartóztatásba helyezett százados saját bevallása szerint nem politikai okból követte el tettét, csak azt akarta demonstrálni, hogy „mekkora kupleráj van az alakulatánál”, ahonnan bármit, veszélyes anyagokat is ki lehet lopni. Az MSZP-irodát azért választotta, hogy minél nagyobb feltûnést keltsen. Az orvosszakértõi vizsgálatok is zajlanak az ügyben, ugyanis a kihallgatások során kiderült, hogy a férfi gyógyszereket szedett öngyilkossági szándékkal.
„A szakmában eltöltött tíz év után egy százados gyakorlatilag mindent tud a robbanóanyagokról és a gyújtószerekrõl. Egy csõbomba összerakása számára egyórás könnyû meló, ráadásul az eszközök is rendelkezésére állnak” - mondta lapunknak egy tûzszerész szakember. Hozzátette: mivel a tûzszerészek nincsenek rendesen megfizetve, csak pénz kérdése, hogy kik vállalkoznak valamilyen görbe kanyarra.
A megdöbbentõ eset abból a szempontból kivételnek tekinthetõ, hogy a nyomozás eredményre vezetett. A kilencvenes évek közepén történt robbantások, illetve az utóbbi években történt hasonló, terrorjellegû cselekmények - fehér por a politikusok postaládájában; rálõttek Hiller István házára; találatot kapott a rendõrpalota és legújabban az ATV székháza - elkövetõi rendszerint homályban maradtak. (Lapzártánk idején az MSZP XII. kerületi irodájába érkezett fehér port tartalmazó küldemény.)
„Magyarországon határozottan érzékelhetõ a terrorista jellegû szervezetek jelenléte, amelyek egyre merészebb félelemkeltõ akciókat készek elkövetni. Nem minden esetben párosul ehhez konkrét politikai követelés, sokszor úgy tûnik, mintha a szárnyaikat próbálgatnák, tesztelnék, hogy meddig mehetnek el” - mondta a Heteknek Tarjányi Péter biztonsági szakértõ. Az egykori különleges tiszt szerint a nyomozások eredménytelensége nem pusztán a rendõrség számlájára írható. „A politika részérõl nincs egyértelmû akarat a szélsõségesek elleni fellépésre, hiszen kommunikációs szempontból sok esetben »jól jönnek«. A baloldal azt mondhatja, hogy a szélsõjobb a Fidesz elõretolt helyõrsége, a jobboldal kontrázhat, hogy nem nekik, hanem a kormánynak érdeke, hogy riogathasson a radikálisokkal. A terror-kártya kijátszása kézenfekvõ eszköz a politikusok számára, mint ahogy a fehér porral vagy robbantással való fenyegetettség esetén a közvélemény sajnálatából is lehet profitálni” - magyarázta Tarjányi.
A szakértõ szerint az utcai zavargások, terrorakciók következtében a hétköznapi konfliktuskezelésben is egyre inkább „kanonizálódnak” az olyan eszközök mint a Molotov-koktél vagy a kézigránát. „Egyre többen érzik feljogosítva magukat arra, hogy az igazságszolgáltatás kudarcait látva saját kezükbe vegyék a vitás kérdések megoldását, legyen szó gazdasági vagy társadalmi feszültségekrõl. Ezt a tendenciát erõsíti, hogy úgy érezhetik, büntetés nélkül marad a legdurvább önbíráskodás is” - fogalmazott.
Sándor István nyugalmazott rendõr alezredes is azon a véleményen van, hogy a dolgok a terrorcselekmények irányába mutatnak, a rendõrség kezébõl pedig kicsúszott az irányítás. „A mostani balhékat tudatosan csinálják felkészült emberek, akiknek az a tapasztalatuk, hogy mindent meg lehet úszni, a rendõrség nem jelent komoly fenyegetést rájuk. Nincs is kivel eredményeket produkálni, mert politikai megrendelésre kirúgták a tapasztalattal, szakértelemmel és fõleg kapcsolatrendszerrel rendelkezõ öregeket, a fiatalok pedig nem tudják kezelni a zûrös helyzeteket, és bizonytalanok. Abszurd, hogy egy kétéves állományban lévõ rendõr már régi motorosnak számít” - adott tömör látleletet a testületrõl lapunknak „Papa”. Hozzátette: az igazi probléma az, hogy nincs politikai akarat a rendcsinálásra, mert a káosszal el lehet rejteni az emberek elõl a valós problémákat.