Vissza a tartalomjegyzékhez

Hegedős Soma
Nyugaton a helyzet változik
Új arcokkal és régi ismerősökkel dübörög az európai futballipar

Az európai topligák meccseinek harmadához érve kijelenthetõ: Nyugaton a helyzet változott. Amíg az elmúlt években a hazájuk pontvadászatában sikert sikerre halmozó Manchester United, Real Madrid, Internazionale hármas, valamint a tavalyi idényben a német „salátástálat” elhódító Bayern München a megtorpanás, addig a Liverpool, Juventus, AC Milan, Barcelona négyes a megerõsödés jeleit mutatja. A bivalyerõs elitklubok rivalizálásán túl számos kiscsapat elõretörésével és nagy visszatérésekkel szolgált az idei futballõsz a szurkolók számára.


Hajnal Tamás legutóbb góljával s három gólpasszával a forduló játékosa lett a Bundesligában

Angliában a nyári átigazolási idõszakot követõen az elmúlt négy évben a Premier League trónját kibérelõ Chelsea és a Manchester United kettõsét tartották a végsõ gyõzelemre legesélyesebbnek a szakemberek, azonban amíg a londoni „kékek” tizenhárom fordulót követõen Luiz Felipe Scolari irányításával vezetik is a pontvadászatot holtversenyben a Liverpoollal, addig Sir Alex Ferguson tanítványai rapszodikus teljesítményüknek tulajdoníthatóan már nyolcpontos hátrányból figyelik az élen álló kettõst. Hiába a nyáron harmincmillió fontért szerzõdtetett Dimitar Berbatov, hiába a sérülésébõl visszatérve négy mérkõzés alatt három duplát rúgó Christiano Ronaldo, az acélvárosiak támadógépezete jóval lassabbnak, szervezetlenebbnek tûnik még akkor is, ha az elmúlt fordulóban 5-0-ra gázolták el a Stoke City gárdáját. A Liverpool az elmúlt évek hagyományaival ellentétben viszont jóval biztosabban veszi az akadályokat, s tartja magát az élen. A Mersey-partiak 1990 óta nem nyertek bajnoki címet, ráadásul az õsi rivális MU tavalyi gyõzelmével 17 bajnoki címet tudhat magáénak, vagyis éppen eggyel kevesebbet, mint Rafael Benítez alakulata, óriásiak tehát az elvárások az idényben már a Manchester Unitedet és a Chelseat is két vállra fektetõ Pool felé. Mindenképpen meg kell említeni a nagy visszatérõ, a bajnokságban már 6 gólnál járó Geovanni irányításával újoncként parádézó Hull City gárdáját. A Halmosi Pétert jobbára csereként bevetõ „Tigrisek” a közvetlen élmezõnyhöz tartoznak, nem úgy, mint a Gera Zoltánt alkalmazó Fulham, amely a nagy várakozások ellenére csak a középmezõnyben vitézkedik. Halmosihoz hasonlóan Gerának sem megy zökkenõmentesen új csapatában a beilleszkedés, Roy Hodgson a legutóbbi mérkõzésen már csak a kispadra ültette a saját bevallása szerint is gyengébben teljesítõ magyar középpályást.
Németországban nagy várakozás elõzte meg a korábbi klasszis támadó, Jürgen Klinsmann regnálását a Bayern München kispadján. A német válogatottal szép sikereket elérõ „Klinsi” forradalmi módszerekhez folyamodott, kezdetnek például Buddha-szobrokkal aggatta tele a bajor klub edzõközpontját. A különös ötlet azonban nem a várt eredményt hozta: hullámzó teljesítmény a bajnokságban, sérülések tucatjai a játékoskeretben. A müncheni sztárgárdával szemben azonban üdítõen hat a német fociszurkolókra a roppant fiatal átlagéletkorú (22,6 év), a Leverkusen mögött második helyen álló Hoffenheim menetelése. A két évvel ezelõtt még csak harmadosztályú gárda hazai mérkõzéseire átlagosan 20-25 ezer nézõ látogat ki - miközben Hoffenheim egy 6 ezer lelket számláló falu. Érdemes lesz odafigyelni az egyes sajtóorgánumok szerint már a Manchester United által is megkörnyékezett hoffenheimi Vedad Ibisevicre, aki 14 góljával és 5 gólpasszával üstökösként tűnt fel a labdarúgás egén. Pozitív híreket hallani a magyar kontingensrõl: mind Hajnal Tamás (Borussia Dortmund), mind Huszti Szabolcs (Hannover) vezéregyéniségei csapatuknak. Hajnal a legutóbb góljával s három gólpasszával a forduló játékosa lett, míg Huszti még a 6. fordulóban lõtt parádés szabadrúgásgóljával juttatta három ponthoz a Hannovert, éppen a Bayern ellen.
Spanyolországban elõbb csak suttogtak, majd egyre többet cikkeztek a Real Madrid vezetõedzõjének, Bernd Schusternek a kirúgásáról. A királyi gárda ugyan tavaly magabiztosan nyerte a La Ligát a német szaktekintély vezetésével, idén azonban mind a bajnokságban, mind a Bajnokok Ligájában csak szenved, legutóbb a Valladolid ellenében kapott ki. A nagy ellenlábas, a Barcelona azonban Pep Guardiola vezetésével egyre eredményesebben és szebben futballozik, elsõsorban Lionel Messinek és a góllövõlistát 13 találattal vezetõ Samuel Eto’ónak köszönhetõen. Mindenképpen szólni kell a Villarreal együttesérõl is, amely szemet gyönyörködtetõ rövid passzos játékával a bajnoki cím egyik fõ aspiránsává lépett elõ. A mindössze 21 éves Giuseppe Rossi, s a másodvirágzását élõ 35 éves Robert Pires irányításával a „sárga tengeralattjáró” a bajnokság végén akár meglepetést is okozhat. Magyar részrõl örömteli Vadócz Krisztián szereplése az Osasunában, ahol a fiatal középpályás egyre több játéklehetõséget kap.
José Mourinho szokásához híven nagy dirrel-durral érkezett Milánóba, eddig azonban csak Zlatan Ibrahimovic klasszisa az, amely az Internazionale játékában feltûnést kelthet. A svéd támadó talán az esztendõ legszebb gólját lõtte sarokkal a Bologna kapujába, s ezentúl is sokat köszönhet neki a portugál sztáredzõ. Jóval stabilabbnak tûnik az elmúlt évhez képest az AC Milan játéka, amelyben megújulni látszik a korábban sokat kritizált Ronaldinho. A nagy visszatérés elsõ mozzanatának az Inter elleni rangadón szerzett gyõztes fejesgól tekinthetõ, de meg kell vallani, hiányoznak még a brazil zseni korábbi gyors elfutásai, szólói. Szintén beleszólhat a bajnoki címért folytatott küzdelembe a jelenleg 3. helyen álló, az Intertõl 3 pont távolságnyira tanyázó Juventus, amelynek soraiban a „nagy öreg” Alessandro Del Piero valósággal tündököl. A korábban már szinte leírt csatárról - bombasztikus góljait látva - éppen példaképe, Michel Platini alkotott épületes véleményt: „Alex nem igazán az a kilences típusú játékos, de nem is tízes. Igen, alighanem õ a világ legjobb kilenc és felese.”