Vissza a tartalomjegyzékhez

Debera Szilvia
Fogas kérdések
Közös érdekünk, hogy rend legyen a szánkban

Már nem a beavatkozástól való félelem, hanem a fizetésképtelenség az oka annak, hogy sokan egyáltalán nem fordulnak fogorvoshoz. Az árak pedig folyamatosan és sokszor indokolatlanul szöknek az égbe, esélyt sem adva a rágóképesség és önbizalom visszanyerésére. Pedig az eredeti „feeling” technikailag már elérhetõ, sõt a fogszabályozással tökéletes mosolya is lehet annak, akinek nem kell a fogához verni a garast.

Nem feltétlenül a legdrágább a legjobb! Ne ugorjunk be hangzatos reklámoknak, csábító mosolyoknak, mert a reklámok költségét a rendelõben fogjuk megfizetni. Az ultramodern, mindennel felszerelt rendelõk többsége egyébként is elsõsorban „exportra” termel, nem pedig a magyar emberek pénztárcájához igazítja árait. Az ilyen helyek óriási haszonkulccsal dolgoznak, nyilván a minél magasabb, gyors profitra törekedve. Egy, a Heteknek nyilatkozó fogászati anyagkereskedõ elmondása szerint semmi nem indokolja a mesterségesen felnyomott árakat. Míg egy hatvan év feletti embernek egy budapesti peremkerületi tb-s rendelõben egy kivehetõ fogsorért 16 ezer forintot kell fizetnie - ami a fogtechnikai díj -, addig egy budai magán fogászati rendelõ akár 100 ezer forintot is elkérhet ugyanezért. Az alapanyagok minõségében nincsenek ekkora különbségek, tehát nem igaz az a tévhit, hogy az SZTK-s rendelõkben rosszabb anyagokkal dolgoznának. Viszont ha még nem érte el valaki a hatvanadik évét, sajnos tb-sen is ott kell hagynia esetenként 60 ezer forintot, mert ebben a korban a biztosító nem állja a költségeket. A különbséget a kellemesebb várószobák, a több odafigyelés, a tisztább környezet, a rendelõ rezsiköltségei, a személyzet bérköltsége és persze a reklám teszi ki. Ha mégis magánorvos mellett döntünk, inkább kérdezzük körbe ismerõseinket, és a korrekt ár mellett a minõséget is keressük.
Félévente még panaszmentesség esetén is érdemes a fogorvost felkeresni, hiszen az egészség fenntartásában és helyreállításában kiemelt szerepet játszik az egészséges íny és fogazat. Ennek hiányában például a láthatatlan gócokból kikerülõ toxinok (méreganyagok) a véráramba kerülve az egész testben komoly problémákat okozhatnak (pl. ízületi gyulladás, szívbelhártya-gyulladás, kóros hajhullás, bõrbetegségek stb.). A fogszuvasodást a legújabb kutatások szerint egy baktérium is okozza, melyet szuvas fogú ember adhat át egy egészségesnek. Ezért nem tanácsos például az anyukáknak a földre esett cumit szájba véve „fertõtleníteni”, mert így adhatók át a „fognyûvõ manók” a piciknek. A gyulladt fogíny pedig többek között növeli a koraszülés kockázatát is. Sok idõs ember fogazat és mûfogsor hiányában gyomorfájdalmaktól és emésztési problémáktól szenved. A rágás helyreállítása és a száj ápolása tehát elsõsorban nem esztétikai igényeket elégít ki.
A közismert foghúzáson kívül minden fogorvosi beavatkozásra új és új megoldások születtek a technológia fejlõdésének köszönhetõen. Jó azonban tisztában lenni vele, hogy ezek nem mindegyike szól „örök életre”, azaz idõszakonként cserélni kell. Az amalgámot mára felváltotta a fogszínû vagy „fehér” tömés, melynek tartóssága csupán 3-5 év. Ennél tartósabb a fogtechnikus által készített betét vagy inlay, mely akár 10 évig is bírja. Ha a fog nagy része már hiányzik, akkor kerül rá korona, melynek tartóssága évtizedekben is mérhetõ. Ha a szuvasodás elérte a fog belsejét is, akkor csak a gyökérkezelés segíthet. Végleges megoldásként szabad csak belemenni a fog kihúzásába, ezért érdemes olyan fogorvost felkutatni, aki a fájós fogat azonnal nem kihúzni akarja, hanem megmenteni. Ha azonban már ez nem lehetséges, akkor a pótlásról mindenképpen gondoskodnunk kell, hiszen a megmaradt fogak a hiány felé kezdenek dõlni, az állcsont pedig a húzás helyén leépül. Ma a fog pótlására több megoldás is rendelkezésünkre áll. A leggyakoribb például a híd lehet, bár ez a szomszédos, akár egészséges fogak lecsiszolásával jár együtt. Ehelyett nyújt sokkal kiválóbb alternatívát a mûgyökér, vagyis az implantátum beültetése.
Ez valójában egy titánból készült csavar, melyet a fogorvos az állcsontba ültet, hogy arra koronát, hidat, fogsort rögzítsen. Az ilyen pótlás képes ugyanúgy mûködni, mint az eredeti fog. A mûgyökér-beültetések több mint 95 százalékban bennmaradnak, tehát nem löki ki a szervezet, vagyis nagy esély van a sikerre, tartósságra. Az implantációs mûtétet helyi érzéstelenítésben végzik, nincs szükség kórházi bennfekvésre. A mûtét idõtartama körülbelül fél-egy óra, mely idõ alatt egy kisebb nyálkahártyametszés után a szabaddá váló állcsonton az implantátum számára kialakítják a megfelelõ helyet, majd behelyezik a mûgyökeret, és a sebet összevarrják. Az implantáció így befedve körülbelül 3-6 hónapig gyó-gyul, és ez alatt becsontosodik (vagyis ránõ a csont, és ez által rögzül). A gyó­gyulás után a nyálkahártyán kis metszést ejtve felszabadítják az implantátumot, és úgynevezett ínyformázó csavart tesznek be. Rövid idõ múlva lenyomatot vesznek, ami alapján a fogtechnikus mintát készít, és elkészíti a fogpótlást. Természetesen az „új” fogat ugyanúgy kell ápolni, sõt, esetenként nagyobb odafigyelést is igényel, mint amiben a korábbi részesült. Egy fogbeültetés ára 120-150 ezer forintnál kezdõdik, és a felsõ határ a csillagos ég.