Hetek-összeállítás
Obama első próbái
Alkotmányos kifogások és rasszista indulatok

Miközben Barack Obama már a kormányát állítja össze (a hírek szerint Hillary Clintonnak ígérve a külügyi tárcát), amerikai ügyvédek egy csoportja azt szeretné kideríteni, hogy a demokrata szenátor betöltheti-e az elnöki tisztséget. A szkeptikusok szerint ugyanis Obama interneten közzétett születési okmányai nem bizonyítják azt, hogy tényleg Amerikában született, ami alkotmányos feltétel a tisztség betöltéséhez. Külföldön is sokan nehezen fogadják az elsõ színes bõrû elnök megválasztását, nem is beszélve a Ku Klux Klanról, amelyik rituális keresztégetésekbe kezdett Obama ellen.

Hillary Clinton és Barack Obama. Tárgyalnak

Nem zárult le a választási kampány Amerikában. Kaliforniában és Ohióban jogi úton próbálják megakadályozni, hogy Barack Obamát hivatalosan is az Egyesült Államok elnökének válasszák. Az amerikai alkotmány szerint csak az választható elnöknek, aki az Egyesült Államok területén született. Obama a kampány során a honlapján nyilvánosságra hozott egy másolatot, amelyet a hawaii hatóságok hitelesnek nyilvánítottak. Ez tanúsítja, hogy az illinois-i szenátor a szigeten született, így születésénél fogva amerikai állampolgár. A jogszabályok alapján az eredeti okmányt csak az érintettek kérhetik ki, ám ezt Obama nem kezdeményezte. A másolaton nem szerepel a kórház neve és a születést levezetõ orvos aláírása. A hawaii jogszabályok szerint az újszülött egyéves koráig lehetõség van arra, hogy amerikai születésûként honosítsák, ha a szülei erre jogosultak, és ezt kérik.
A pert elindító ügyvédek szerint az utólagos igazolás nem zárja ki, hogy Obama Kenyában, apjának szülõföldjén látta meg a napvilágot. Ráadásul a megválasztott elnök apai nagyanyja egy interjúban kijelentette: „Ott voltam 1961. augusztus 4-én a szülõszobában Kenyában, amikor világra jött.”
A kezdeményezõk egyike, Alan Keyes, aki független jelöltként maga is indult az elnökválasztáson, azt kéri a bíróságtól, hogy szerezzék be az eredeti születési dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy Obama jogosult az elnöki poszt betöltésére. Egy további kifogás, hogy miután Obama szülei elváltak, anyja a második férjét követve Indonéziába költözött. Itt nyolcévesen állami iskolába íratta be a fiát, amelyre az akkori törvények szerint csak indonéz állampolgárok voltak jogosultak. A törvény kizárta a kettõs állampolgárságot, így - a kételkedõk szerint - a családnak le kellett mondani az amerikai útlevélrõl. Ezt csak az Egyesült Államokba való visszaköltözésük után kapták vissza, ezzel viszont - függetlenül attól, hol született- Obama már csak honosított állampolgárságot kaphatott.
Hasonló eljárás indult Ohio államban és az elõzetes hírek szerint más államokban szintén megpróbálják a bírósággal kíkényszeríteni az eredeti papírok közzétételét. A perekrõl a nagyobb lapok nemigen írnak. A konzervatív World Daily Newsnak Obama egyik szóvivõje azt mondta, hogy tudnak a jogi eljárásokról, de szerinte azok csak „értéktelen akadékoskodások”.
Az elektori testület, amely hivatalosan megválasztja az új elnököt, várhatóan december 15-én ül össze, ám nem valószínû, hogy addig az alkotmányjogi perek lezárulnak.
Obama megválasztása másfajta reakciókat is kiváltott. November 4-e óta több mint 200 fajgyûlölõ megnyilvánulást regisztráltak országszerte, a fehér nacionalista mozgalmak pedig rég nem látott „megújuláson” mennek keresztül - hívja fel a figyelmet a The Christian Science Monitor.
Georgiában középiskolások egy csoportja került titkosszolgálati megfigyelés alá miután „illetlen” bejegyzéseket tettek fel az internetre Barack Obama leendõ elnökrõl. Észak-Karolinában röviddel a választások után négy diák ismerte el részvételét közterület-rongálásban, amikor is faji elõítéleteket propagáló feliratokat festettek egy aluljáró falára. November
6-án ismeretlen tettesek keresztet égettek egy pennsylvaniai különbözõ etnikumú házaspár otthona elõtt. A fehér nacionalista csoportok számára hatékony tagtoborzó erõt jelent Obama gyõzelme. Az elmúlt héten legalább két jelentõs, a fehérek felsõbbrendûségét hirdetõ amerikai honlap szervere fagyott le az eddig nem tapasztalt tömeges látogatottság miatt. Az eddig jelentéktelennek számító szélsõséges rasszista fenyegetõzések a választások óta nagyobb teret nyertek, és odáig fajultak, hogy a déli államok egyes részein már (az amerikai polgárháborút megelõzõhöz hasonló) elszakadásról beszélnek.
A rendõrség és a titkosszolgálatok nagyon is komolyan veszik ezeket a jelenségeket. Oklahomában a faji felsõbbrendûség propagandistái Obama-ellenes kiadványokat osztogatnak vagy ragasztgatnak a postaládákra. Egyre több jelentés érkezik keresztek rituális égetésérõl (ami köztudottan a Ku Klux Klan nevû hírhedt szélsõséges szervezet bevett gyakorlata), és Obama-képmások képletes kivégzéseirõl a különbözõ államokból. A déli államok fehér szavazóinak alig 20 százaléka szavazott Barack Obamára.
Külföldön is elõfordultak visszás reakciók.
Silvio Berlusconi múlt heti kijelentése Moszkvában, miszerint Obama „fiatal, jóképû és még napbarnított is” csupán rosszízû viccnek tûnik, legalábbis az újabb rasszista megnyilvánulásokhoz képest.
Lengyelországban egy alsóházi parlamenti képviselõ, Artur Gorski „az új baloldal fekete messiásának” nevezte Obamát, és egy olyan „kriptokommunistának”, aki kétségtelenül „katasztrófát” fog okozni. Hozzátette, hogy az „al-Kaida dörzsöli a markát, hogy az új elnök békét akar, nem háborút”. Szerinte „ez a fehérek civilizációjának a végét jelenti, Amerika nemsokára nagy árat fog fizetni a demokráciáért”. A lengyel kormány és Gorski pártjának vezetõi bocsánatot kértek Gorski szavai miatt.
Néhány nappal késõbb azonban ellenzéki vádak szerint maga a lengyel külügyminiszter „viccelõdött” a megválasztott amerikai elnök rovására. Radoslaw Sikorski állítólag politikustársainak azt mondta: „Tudták, hogy Obamának lengyel gyökerei is vannak? A nagyapja egyszer megevett egy lengyel misszionáriust.” A külügyminiszter lapzártánkig nem reagált a vádra.
Németországban a radikális jobboldali Nemzeti Demokrata Párt honlapján „Afrika meghódítja a Fehér Házat” fõcím alatt adták hírül a választások eredményét. Jürgen Gansel képviselõ Obama gyõzelmét „az amerikai zsidók és négerek szövetségkötésének” tulajdonította.
Az osztrák ORF volt washingtoni tudósítója , Karl Emmerichet a választási adásban azt mondta: „Nem szeretném, ha a nyugati világot egy fekete ember irányítaná. Szerintem az amerikaiak ennek ellenére még mindig rasszisták, és nagyon rosszul vennék, ha egy fekete férfit küldenének egy fekete csinos nõvel az oldalán a Fehér Házba. Aki úgy véli, hogy ez egy rasszista kijelentés, az jól gondolja.” Emmerich szerint ez olyan lenne, mintha Ausztria következõ kancellárja török lenne. Ezt követõen a Standard címû újságnak azt nyilatkozta, hogy a „feketék a politikai-civilizációs fejlõdésben nem léptek elõre”. Veszélyesnek nevezte Obamát, és közvetve Hitlerhez hasonlította, amikor kritizálta „retorikai kiválóságát” és a képességét, hogy „karizmatikus módon jelenjen meg az emberek elõtt”.
Az Egyesült Államok diplomáciai lépésekre szánta el magát az ORF-interjú miatt. A fõ indok erre nem Emmerich megnyilvánulása volt, hanem az, hogy Ausztriában erre senki nem reagált.
A bécsi nagykövetség tiltakozó levelében felszólította az ORF igazgatóját, hogy ítélje el a nyilvánosság elõtt Emmerich kirohanásait. Az ORF erre azt válaszolta, hogy õk már elhatárolták magukat Emmerich kijelentéseitõl, és a megfelelõ amerikai fórumokon ezt nyilvánosságra is hozták. „Többet nem tudunk tenni” - zárul az osztrák adó közleménye.