Munkatársunktól
Három a magyar igazság

Szeptember vége óta sorozatgyártásban készítették a Pénzügyminisztériumban a jövõ évi költségvetési tervezeteket. Végül az IMF szava döntött, hiszen a 25 milliárd dolláros hitel fejében gyakorlatilag elõírta a fõbb keretszámokat: az egy százalékos GDP-visszaesést, a bérek befagyasztását, a deficit mértékét. Gazdasági elemzõk - bár nem kérdôjelezik meg a hitel szükségességét - vitatják a költségvetés számait.

Karsai Gábor

Ma nincs élõ ember, aki vállalná, hogy megmondja, meddig tart és milyen áldozatokat szed a világgazdasági válsággá fajult hitelválság.
Vannak olyan mûhelyek, mint például a Reuters vagy a Fitch Ratings, ahol az elemzõk többsége pesszimistán látja a következõ éveket. A Fitch szerint jövõre recesszió vár a fejlett világ gazdaságaira. Annak ellenére, hogy Kína, India vagy Brazília gazdaságai jelentõs növekedésre lesznek képesek, a világgazdaság egy százalék alatt teljesít majd. A leginkább pesszimista szcenárió szerint több, akár négy-öt évre is lelassulhatnak a gazdaságok, milliók veszíthetik el a megélhetésüket, és az infláció újra két számjegyûvé ugorhat.

A harmadik

A Gyurcsány-kormány is pesszimizmusáról tett bizonyságot a harmadik költségvetésében - bár nem az elõzõ felosztás szerint. Az elsõ, nyári verzióhoz képest 4 százalékkal csökkentette a várható gazdasági növekedést, azaz arra számítanak, hogy 3 százalékos bõvülés helyett jövõre egy százalékkal visszaesik a gazdaság növekedése. A tavalyi negyedére, az idei felére, azaz 4 százalékra várják az export bõvülését, az eredeti 6 százalékos növekedés helyett pedig mínusz 1 százalékra teszik a beruházások volumenét. Ez utóbbi két terület drámai visszaesése azért számít komoly figyelmeztetõ jelnek, mert a gazdasági növekedés dinamizmusa, növekedése meghatározó alkotóelemnek számítanak. Az elmúlt évek megszorító intézkedései után a magyar gazdaság utolsó növekedési potenciálja az export volt. Ezért a mi kilátásunk alapvetõen a külpiacainktól és elsõsorban az Európai Unió gazdaságának a növekedésétõl függ.
A Pénzügyminisztérium nyáron még úgy számolt, hogy a háztartások 2 százalékkal többet költhetnek jövõre, ehhez képest az október végén benyújtott harmadik verzió szerint nem növekedésre, hanem jelentõs, 3 százalékos csökkenésre kell számítanunk. Így egy nettó 120 ezer forintos jövedelem esetén havonta 3600 forinttal fogyaszthatunk kevesebbet. 2009 lesz „zsinórban” a harmadik év, amikor érdemben nem emelkednek a reálbérek.

Vitatéma

A húr több ponton is pattanásig felszül a jövõ évi büdzsében. A kormány ugyan nem mert a szociális juttatásokhoz hozzányúlni, de jelentõsen belenyírt az állami alkalmazottak béreibe, sõt a közszolgák a már természetesnek tűnő 13. havi bérre sem számíthatnak. Mindez azonban borítékolja a demonstrációkat, ahogy ezt már jó elõre megígérték a szakszervezetek. Az állami kiadások szûkítése jegyében ugyanakkor limitálják a 13. havi nyugdíj kifizetését: 80 ezer forintig jár a 62 éven felülieknek. Ezenkívül ez a korosztály arra is számíthat, hogy a járandóságuk az inflációnál mintegy 1,5 százalékkal kisebb mértékben emelkedik jövõre.
Szintén feszültséggel terhelt a költségvetés gazdaságélénkítés tekintetében. A külsõ recesszió és a bérek befagyasztása miatt tovább szûkülõ belsõ piac, valamint a megnehezült hitelhez jutás az eddigieknél is nehezebb helyzetbe hozhatja a hazai kis- és középvállalkozásokat. Mivel õk a legnagyobb hazai foglalkoztatók, ellehetetlenülésük tömeges elbocsátásokhoz vezethet. Felerõsödtek azok a hangok, amelyek szerint nem jól használjuk fel az uniós forrásokat. Szerintük az EU-támogatások nagy részét a gazdaság élénkítésére kellene fordítani, hogy ne mélyüljön el a válság.
Kovács Árpád, az Állami Számvevõszék elnöke szerint túlzottan optimistán kalkulált a kormány. Meglátása szerint 1 százaléknál nagyobb arányban esik vissza a gazdaság. Ebbõl következik az is, hogy a tervezettnél kevesebb adó és járulék folyik majd be, illetve magasabb lehet a munkanélküliség is. A hivatalos 0,6 százalékos prognózis helyett akár 2-2,5 százalékkal is növekedhet a munkanélküliségi ráta.
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese jóval optimistábban látja a következõ évi folyamatokat. Mint kérdésünkre kifejtette, jövõre stagnálás vár a gazdaságra, azaz nulla százalék körüli növekedésre lehet számítani. Alapvetõen az EU növekedési ütemétõl függünk. A GKI hivatalos prognózisa szerint 0,5 százalékkal is bõvülhet a GDP abban az esetben, ha az unió egésze 0,2 százalék körül teljesít. Ha ennél gyengébb lesz, a visszaesés kihat a magyar gazdaságra is, és ebben az esetben a tervezettnél nagyobb lehet a munkanélküliség is. Optimista forgatókönyv szerint azonban 2009 második félévében az unióban már lassan megindulhat a növekedés, aminek köszönhetõen nálunk megélénkülhet a gazdaság, és nem mélyül el a válság.
Karsai Gábor szerint az infláció is alacsonyabb lehet a kormány által tervezett 4,5 százaléknál. Az intézet 3,9 százalékra teszi a pénzromlás mértékét, sõt az év végén 3,5 százalékra is csökkenhet. Ebben szerepet játszik a kõolaj csökkenõ ára és az élelmiszerárak mérséklõdése is. Karsai szerint a reálbérek is kisebb mértékben csökkennek, mint amire a kormány számít, de - mint mondta - ez is a külsõ feltételek alakulásától függ.
A kutató nem tagadja, hogy a gazdasági növekedés szempontjából nehéz idõszak elõtt állunk, de mivel számos kényszerítõ lépés már megtörtént - mint például az államháztartási hiány vagy az államadósságnak csökkentése -, reális lehetõség nyílik arra, hogy hamarabb teljesítsük az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, és megcélozhatjuk a 2012-es euróbevezetési dátumot. Mindez megteremtheti 2010 körül a gazdaság növekedésének, sõt az adócsökkentésnek a feltételeit is.