Hetek-összeállítás
Odaígérték Jeruzsálemet
Új polgármestert választottak az izraeli fővárosban

Ehud Olmert ügyvezetõ miniszterelnök Jitzak Rabin meggyilkolásának 13. évfordulóját választotta arra, hogy az izraeli miniszterelnökök között elsõként nyíltan arra szólítson fel, hogy a béke érdekében Izrael vonuljon vissza az 1967-es hatnapos háború elõtti határok mögé.

Nir Barkat, az új jeruzsálemi polgármester

Olmert a kneszetben, a volt miniszterelnök emlékére tartott különleges ülésen elmondott beszédében kijelentette: „voltak idõk, amikor a föld minden négyzetcentiméterén meg akartuk pecsételni jelenlétünket - én is egy voltam ezek közül - de nem volt igazunk”.
Hasonló megjegyzéseket tett a Hertzl Dombon, Rabin sírjánál tartott megemlékezésen is: „Ha el vagyunk kötelezve arra, hogy megõrizzük Izrael államának zsidóságát és demokratikus jellegét, elkerülhetetlen, hogy lemondjunk, nagy fájdalom árán otthonunk egy részérõl, és le kell mondanunk a jeruzsálemi arab negyedekrõl is.”
Olmertet nemcsak az ellenzék, de saját pártja, a Kadima tagjai is bírálták. Cipi Livni külügyminiszter, aki a palesztinokkal és Szíriával folytatott béketárgyalásokon Izraelt képviseli, elhatárolódott a jelenlegi miniszterelnöktõl. Annál is inkább, mivel a miniszterelnöki székért folytatott küzdelemben, amelynek sorsa a február 10-én tartott elõrehozott választásokon dõl majd el, Olmert megnyilvánulásai Benjamin Netanjahu és a Likud Párt malmára hajtják a vizet.
Netanjahu Olmert kijelentéseire hivatkozva a Kadimát „megtévesztõ” baloldali pártnak nevezheti, ami aláássa Livni erõfeszítéseit arra nézve, hogy a választókat meggyõzze, hogy pártja sokkal inkább középen, mint baloldalon áll.
Izraeli elemzõk szerint Olmert beszédei azt mutatják, hogy a továbbiakban is részt kíván venni az ország vezetésében, holott kritikusai szerint jobban tenné, ha inkább nem nyilatkozna az ellene folyamatban levõ ügyek miatt. Február 10-ig azonban õ marad a kormányfõ, és addig két igen fontos esemény is megtörténik, amelyek nagyban befolyásolhatják Izrael jövõjét: január 9-én véget ér Mahmúd Abbász palesztin elnök mandátuma, illetve január 20-án megtörténik Amerikában is a hivatalos hatalomváltás. Addig is Olmert megkísérli elõrébb vinni a béketárgyalásokat a palesztinokkal és Szíriával, valószínûleg kísérletet tesz majd arra is, hogy Abbásszal találkozzon, illetve megpróbál közvetlenül tárgyalni Szíriával.
Sokak szerint ugyancsak kedden dõlt el Izrael fõvárosának, Jeruzsálemnek a jövõje is, ahol az országban kedden tartott önkormányzati választások keretében polgármester-választásra került sor. Az országban 4,7 millió választópolgár járulhatott az urnákhoz, hogy 159 településen válasszon új vezetõket.
A jeruzsálemi polgármesteri tisztségért, amelyet korábban Ehud Olmert is birtokolt, három jelölt küzdött meg: egy ultraortodox rabbi, egy high-tech befektetõ, valamint egy orosz iparmágnás, akit a távollétében a párizsi bíróság tiltott fegyverkereskedelem vádja alá helyezett. Ez utóbbi jelölt, Arkagyij Gajdamak mindössze a szavazatok 4 százalékát szerezte meg, mivel fõleg a város arab és palesztin lakossága támogatta, akik azonban bojkottálták a szavazást.
Az új polgármester a 49 éves, jobboldali Nir Barkat lett, aki a szavazatok 50 százalékát szerezte meg, míg ultraortodox ellenfele, Meir Porush rabbi 42 százalékkal zárt. Elsõ beszédében hangsúlyozta: „Jeruzsálem nyitott minden ember számára.”
A megválasztott polgármesternek nincs ugyan beleszólása a város jövõjérõl folyó tárgyalásokba, viszont befolyásolhatja a város arab és zsidó lakosságának kényes egyensúlyát, elsõsorban a szent helyek kezelésén keresztül, amelyek a konfliktusok rendszeres forrásai.