Holecz Erika
Spóroljunk okosan

Hazánk pazarló ország, sokkal több energiát fo-gyaszt el, mint amennyire szüksége lenne. Tudatos fogyasztóként évente akár több tízezer forintot is megtakaríthatunk, pusztán rossz szokásaink megváltoz-tatásával.

A magyar háztartások energiafogyasztásának 75 százalékát a fûtés teszi ki úgy, hogy csak az év kisebbik felében gyártjuk a meleget. Az Energia Klub munkatársa, Fülöp Orsolya elmondása szerint egy magyar háztartás körülbelül háromszor annyi energiát használ fel egy ugyanakkora lakás fûtéséhez, mint egy osztrák. Elég, ha csak a rosszul szigetelt épületeinkre, huzatos ablakainkra, szabályozatlan fûtési rendszereinkre, valamint elöregedett kazánjainkra gondolunk. Sajnos távfûtésnél nem sokat tehetünk, de a szabályozható gázfûtés esetén annál többet. Szakemberek szerint ha 5-6 fokkal kevesebbel is beérjük, például 25 Celsius-fok helyett 20 Celsius-fokon fûtünk, akkor éves szinten a fûtéshez felhasznált energia kb. 25 százalékát megtakaríthatjuk, azaz a jelenlegi árakkal számolva kb. 50 ezer forintos megtakarítást könyvelhetünk el.
Apró változtatások is segítik a fûtõtestek hatékonyságát: a függöny ne lógjon a fûtõtestre, mivel a szoba helyett az ablakra tereli a hõt. Barkácsboltokban szerezzünk be hõtükör-fóliát (szivacsos alumíniumfólia), melyet a radiátor mögé kell helyezni, így visszaveri a hõt, és nem a falat fûtjük hiába. Ha az ajtókon és ablakokon kiszökik a meleg, akkor résszigetelés az olcsóbbnak tûnõ megoldás, ami házilag is kivitelezhetõ. A szivacs alapú öntapadós szigetelõcsík élettartama igen rövid (1-2 év), érdemesebb tehát szilikon alapú, tartós és rugalmas anyagokat választani, amelyek 10-12 éven át is szolgálhatnak. Egy jól kivitelezett, tartós szigetelés évi 15-20 százalék körüli fûtésienergia-megtakarítást eredményez.
A fûtés után a melegvíz elõállítása teszi ki az energiafelhasználás legnagyobb hányadát (háztartásonként kb. 15 százalék). Fürdés helyett olcsóbb a gyors, pár perces zuhanyozás. Az Energia Klub munkatársa szerint egy átlagos család évente 100-150 ezer forintot is megtakarít, ha mindennap zuhanyozik fürdés helyett. Ha egy 120 literes bojlerben a vízmelegítést 80 fok helyett 40-re állítjuk be, akkor a költségek felét megspóroltuk. Csöpögõ csapok és WC-tartályok szivárgása havonta egy kádnyi vizet is elpazarol. Lehetõleg ne folyó vízben mosogassunk, mossunk fogat vagy borotválkozzunk!
A harmadik dobogós energiafalónk az áram. Csak ott égjen a villany, ahol éppen tartózkodunk! Megéri energiatakarékos fénycsöveket használni, ugyan drágább, de csupán negyed­annyit fogyaszt, és tízszer hosszabb az élettartama, mint egy normál izzónak. Csak abban a helyiségben cseréljük le az égõt, ahol hosszabb ideig vagyunk, pl. nappali, konyha, hálószobák. A többi helyiségben érdemesebb hagyományos izzót használni, ugyanis a fénycsõnek tíz perc kell, hogy elérje a maximális teljesítményt, illetve a gyakori kapcsolgatás a töredékére csökkentheti a csomagoláson feltüntetett élettartamot. A hûtõben az élelmiszerek tárolására elegendõ a +5 fok, a fagyasztóban a -18 fok. A mosógéppel alacsony hõfokon mossunk, ezáltal kevesebb áramot fogyaszt, és persze ne mossunk fél adag ruhát, mert közel annyi energiát fogyaszt, mint a teljes adag. Még mindig a hagyományos szárítási mód a kifizetõdõ, szárítógépben nem szárad meg jobban és még nehezebben vasalható is a ruha, így sok energiát használunk fel feleslegesen.
Az elektromos berendezések egy része, fõleg a régebbi típusok készenléti módban (standby) is közel ugyanannyi áramot vesznek fel, mint mûködés közben. Használaton kívül kapcsoljuk ki teljesen a gépet! A laptopok energiatakarékosabbak, mint a síkképernyõs PC-k. Az elõbbi csak 30 wattot vesz fel mûködés közben, míg az utóbbinak ehhez 100 wattra van szüksége. A mûfaj energiafalói a plazmatévék: akár hatszor annyi áramot fogyasztanak, mint hagyományos társaik. Ha naponta 2 óra tévézéssel számolunk, ez akkor is évente 15 ezer forintos plusz a számlában. Szabaduljunk meg a felesleges energiafaló készülékektõl, mint például citromfacsaró, elektromos körömlakkszárító, elektromos kés, dugóhúzó, borstörõ, orrszõrnyíró stb., melyek pillanatnyi öröme messze nincs arányban azzal a környezeti teherrel, amit gyártásuk és használatuk okoz.
A konyha szerelmeseinek is érdemes egy-két tippet megfogadniuk. A fedõ nélküli fõzés több idõt és energiát igényel, mint fedõ alatt. A kukta használata 40 százalékkal kevesebb energiát és 70 százaléknyi idõmegtakarítást jelent. Sokaknak a vásárlás a gyengéje, rendszeresen 30-40 százalékkal több áru kerül a kosarukba, mint amit eredetileg terveztek. Konkrét listával érkezzünk a boltba, lehetõleg ne korgó gyomorral, és ne dõljünk be az akcióknak! Nyugati turisták meglepve mondják, hogy ennyi fél szendvicset és almát még nem láttak a kukában landolni, mint nálunk. A franciáknál az ételt kidobni bûn, ha valami megmarad az asztalon, akkor levesként, salátaként, töltelékként, szendvicskrémként kerül felhasználásra. A megmaradt kenyér megy a fagyasztóba, vagy zsemlemorzsa készül belõle, de semmiképpen sem dobják a szemétbe. Horváth László, a Fõvárosi Közterület-fenntartó Zrt. helyettes szóvivõje kérdésünkre elmondta, hogy a hulladék körülbelül 25-30 százaléka biológiailag lebomló szerves anyag, ennek fele konyhai eredetû hulladék, negyede ételmaradék.
Az autósokat se hagyjuk ki! A pirosnál akkor is megéri a motort leállítani, ha csak fél percig várakozunk, így akár 30 százalékos megtakarítást is elérhetünk. Kis távolságra (1-5 km) nem érdemes autóba ülni, hiszen a hideg motor többet fogyaszt, mint a bemelegített. Érdemes kerékpárt elõvenni vagy gyalog közlekedni, ilyenkor csak a saját felesleges kilóinkat veszíthetjük. A közösségi közlekedésbõl eredõ levegõszennyezettség mindössze 6 százalék, míg a tehergépkocsik 34 százalékban és az autósok 60 százalékban felelõsek. Végül érdekes tapasztalat, hogy módosabb polgáraink kimondottan spórolósabbak, mint szegényebb honfitársaink.
(Otthonunk energiahatékonyabbá és komfortosabbá tételéhez további ötletek: http:// www.energiaklub.hu/hu/ismeretek/energiatippek)