Németh Szilárd
Obama és az amerikai álom

Barack Obama gyõzelmével ért véget az Egyesült Államok történetének eddigi leghosszabb és legdrágább elnökválasztási kampánya. A washingtoni Fehér Ház elõtt már készítik az emelvényeket, amelyeken január 20-án Obamát beiktatják Amerika 44. elnökének.

Mivel kampánycsend nincs, az aktivisták az utolsó perceket is kihasználták, hogy saját jelöltjük esélyeit javítsák. „Amerika azt akarja, hogy Obamára szavazz!” - szólította fel a Hetek munkatársát a Sam bácsinak öltözött idõs férfi a Fehér Ház elõtt. Amerika felkészült a változásra, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy még azok az emberek is Obamára szavaztak, akik tartottak a demokrata jelölt tapasztalatlanságától, de úgy gondolták, hogy az elmúlt években a republikánusok annyira elrontották a dolgokat, hogy jöjjön inkább egy új irány, még ha nem is tudják pontosan, merre vezet az. A szavazók jelentõs része a választást egyfajta népszavazásnak fogta fel, amellyel véleményt mondhat a leköszönõ elnök nyolcéves politikájáról. George Bush népszerûségi indexe pedig sosem látott mélységekben van.

McCain ezerrel kampányolt

Így nem csoda, ha Barack Obama magabiztos gyõzelmet aratott, és olyan hagyományosan republikánus államokban is sikerrel járt, mint Virginia, ahol 1964 óta nem nyert demokrata. A Bush-korszak végét jelentheti, hogy a Demokrata Párt a washingtoni képviselõházban is tovább erõsítette pozícióját. Évtizedek után egy párt irányítása alá kerülhet a Fehér Ház és a Capitolium. A demokraták szabad kezet kaptak Amerika irányítására.
John McCain talán már néhány nappal a választás elõtt belátta, hogy ez a választás nem csak róla és Barack Obamáról szól. A vietnami hõs, aki „Az ország az elsõ” jelszóval kampányolt, becsülettel végigharcolta a kampányfinist. Utolsó gyûlésein visszatért jól ismert ön-iróniája, amikor azt mondta, hogy szereti a nehéz küzdelmeket, de azért örülne annak, ha csak 10 pontos hátrányból kellene nekivágnia ennek az utolsó küldetésnek.
„Mindent megtettem, amit lehet” - nyilatkozta a vereség utáni pillanatokban. Szavait alátámasztja a tény: 72 évesen az utolsó nap még 8 államban kampányolt, a választás elõtti éjszaka csupán három órát aludt. Ennek ellenére nem tûnt se fáradtnak, se kimerültnek a közel kétéves választási hadjárat lezárultakor.

Jó hangulatú választás volt

„Két nagyon felkészült jelölt csatázott a Fehér Házért” - ez volt az általános vélekedés, amit a Hetek tapasztalt Amerikában. Az emberek szerint egy rendkívül jó hangulatú választáson vagyunk túl, amelybõl egyértelmûen Obama került ki gyõztesen. A két párt szimpatizánsai a rivális párt jelöltjét is megtapsolták, valamint az is az egységes Amerika irányába hat, ahogy a két jelölt egymást méltatta.
Legalább 135 millió amerikai járult az urnákhoz, ami rekordnak számít. Ennek oka, hogy 30 államban egy új törvény nyomán már elõbb is lehetett szavazni, és ezzel a választók 30 százaléka élt is. Az sem zavarta a szavazókat, hogy november 4-én több helyen órákat kellett állni a fülkék elõtt.
Fritz Wenzel, az Amerika egyik legjelentõsebb politikai elemzõ cégének tartott Zogby Intézet munkatársa a Heteknek elárulta: a Republikánus Párt kudarcát egy súlyos tévedés okozta. John McCain jelölésekor ugyanis azzal számoltak, hogy õsszel a szavazókat az iraki háború és a külpolitika fogja foglalkoztatni. Ezt a forgatókönyvet a gazdasági válság felülírta: november 4-re a lakosság 4 százaléka tartotta a legfontosabb kérdésnek Irakot, míg a gazdaságot 63 százalék, ez pedig Barack Obama malmára hajtotta a vizet.
„Barack Obama sikerének titka, hogy egy mozgalmat indított el” - magyarázta Wenzel, aki szerint az illino­is-i szenátor kampánya számos új elemet vonultatott fel: a Facebook nevû közösségi portálnak köszönhetõen fiatalok millióival tartott napi kapcsolatot, és adománygyûjtéseihez kiválóan használta az internet nyújtotta lehetõségeket. Emellett az egyetemeket is szorgalmasan bejárta, így olyan oktatási intézményeket állított maga mellé, amelyek korábban mindig a republikánus jelölteket támogatták.
Obama a fiatalok mellett az idõsek körében is nagy népszerûségre tett szert. Érdekes, hogy az evangéliumi szavazók ezúttal nem sorakoztak fel olyan egységesen a republikánus jelölt mögött, mint korábban. Ennek oka, hogy a kampány alatt viszonylag kevés szó esett az abortuszról vagy a melegházasságról.

Obama túlnyerte magát?

„Obama és a demokraták túlnyerték magukat, emiatt óriási felelõsség szakad a nyakukba - véli Jay Sekolov jogi szakértõ. - Ha a dolgok nem mennek jól, senkire sem foghatják a kudarcukat” - állítja a szakember. Sekolov szerint a demokraták a következõ években liberális fordulatot hajthatnak végre Amerikában, mivel a Legfelsõbb Bíróságba is választanak bírákat, így olyan kezdeményezéseket is keresztülvihetnek, amelyek korábban egy-két bíró ellenállásán buktak el. A liberalizáció olyan területeket érinthet, mint például az abortusz vagy a melegházasság.
A jogi szakértõ aggodalmát fejezte ki Obama külpolitikai tapasztalatlanságával kapcsolatban is, ám mint mondta, „bizonyos elképzelésein hamar változtathat, ha szembesül a valósággal, és könnyíti a helyzetét, hogy világszerte örömmel fogadták választási sikerét”.
Az emberek azt várják Obamától, hogy rendbe teszi Amerika gazdaságát és megtépázott hírnevét a világban. Clinton és Carter külpolitikai szakértõi fognak felsorakozni Obama mögött - állítják a Hetek amerikai forrásai. A két korábbi elnök politikáját a közel-keleti béketárgyalások iránti mély elkötelezettség jellemezte.
„Az út elõttünk hosszú lesz” - mondta a több százezres euforikus tömegnek gyõzelmi beszédében Barack Obama. A chicagói beszéd rendkívül sikeres volt: nincs kék vagy vörös állam (utalás a két párt színeire - a szerk.), csak az Amerikai Egyesült Államok - mondta a leendõ elnök. Ebbe pedig nemcsak a demokraták, hanem a republikánusok is beletartoznak, így velük is együtt kell mûködni.
A frissen megválasztott, jogász végzettségû szenátor, aki harmincéves kora óta foglalkozik a politikával, Amerikát méltatta, önmagáról gyakorlatilag semmit se szólt. Nehéz idõszakot ígért, de azt is, hogy mindig õszinte marad az emberekhez. Beiktatásával új idõszak veszi kezdetét Amerikában.