Morvay Péter
Mi történik döntetlen esetén?

Az amerikai választási rendszerben az a jelölt kerül az elnöki székbe, aki elegendõ államban gyõz ahhoz, hogy az így elnyert elektori szavazatok alapján többséget szerezzen. Mivel jelenleg 538 elektort lehet elnyerni, ezért az nyer, aki legalább 270 elektort tudhat maga mögött.

Mivel az elektorok száma páros, ezért matematikailag döntetlen is lehet a verseny, ha mindkét jelöltre 269-269 elektor szavaz. Ebben az esetben az amerikai alkotmány szerint a - jelenleg demokrata többségû - képviselõház jelöli ki szavazással az elnököt. Erre eddig két esetben került sor: 1801-ben Thomas Jeffersont, míg 1825-ben John Quincy Adams elnököt a képviselõház választotta meg. Az elmúlt 183 évben nem fordult elõ döntetlen, ám ennek esélyét idén sem lehet kizárni.
Mivel az államok többsége kiszámíthatóan az egyik vagy a másik párt jelöltjére szavaz, a választást 8-12 „kétesélyes” állam fogja eldönteni. Közöttük többféle megosztás is eredményezhet döntetlent országos szinten: ha például McCain gyõz Virginiában, New Hampshire-ben, Floridában és Ohióban, de Pennsylvaniában, Coloradóban, Új-Mexikóban és Iowában Obama diadalmaskodik, mindkét jelölt 269 szavazattal végez. Az elektorokat az államok mintegy felében törvény kötelezi arra, hogy a gyõztes jelöltre szavazzon. A többiek elméletileg dönthetnek a választók akaratával ellentétesen. Ez a múltban néhány esetben meg is történt, de soha nem volt döntõ hatással a végeredményre.
Ha az elektori testületben nem születik döntés, az alkotmány szerint a januárban összeülõ új összetételû képviselõháznak kell döntenie az elnök személyérõl. Ebben a kérdésben minden államnak méretétõl és a képviselõtestület aktuális összetételétõl függetlenül egy szavazata van. A demokraták e számítás szerint 27 szavazattal rendelkeznek, a republikánusok 21-gyel, míg két állam küldöttségében egyenlõ a két párt jelöltjeinek a száma. „Néhány tag nyomást érezhet, hogy a másik párt jelöltjére szavazzon, ha az nyert az államában vagy körzetében, vagy a szavazás eredménye eltér az országos eredménytõl. Ez nagy felfordulást okozna” - állítja Robert Bennett, a Northwestern Egyetem jogászprofesszora.
A pártok vezetõi részérõl is nagy esély van a küldöttek befolyásolására. A vita ráadásul valószínûleg nem korlátozódna a kongresszusra, hanem a legfelsõbb bíróság elé kerülne a kérdés.
További bonyodalmakat okozhat, hogy az alkotmány különválasztotta az elnök és az alelnök megválasztását. Döntetlen esetén az elnökrõl a képviselõház dönt, az alelnököt azonban a szenátus választja meg. Így elõfordulhat az is, hogy a képviselõház John McCaint választja elnöknek, míg a szenátus Joe Bident jelöli alelnöknek - vagy fordítva.
A képviselõháznak az elõtt kell döntenie, hogy 2009. január 20-án lejár George Bush mandátuma. Ha ez sem sikerülne, a képviselõház demokrata elnöke, Nancy Pelosi az elnök - ám erre a lehetõségre még a kockázatokat kedvelõ brit fogadóirodák sem vesznek fel téteket.