Kopogtat az ajtónkon a gazdasági válság következõ fázisa. Milyen
mértékben emelkedhet a munkanélküliek száma a következõ évben?
- A foglalkoztatottak létszámalakulása a gazdasági növekedési prognózistól
függ, ez pedig - ahogy láttuk az elmúlt hetekben - gyakran módosul. Legújabban
az IMF-fel való megállapodás keretén belül kellett átszabni a terveket. Az
eredeti változatban 3 százalékos gazdasági növekedés szerepelt, ami a
foglalkoztatottság tekintetében 0,3 százalékos bõvülést jelentett volna. A
második tervezet már csupán 1,2 százalékos GDP-növekedéssel számolt, ami viszont
0,6 százalékos csökkenést eredményezett volna a foglalkoztatottak körében.
Jelenleg pedig kevesebb, mint 1 százalékos növekedésre számíthatunk. Ez a
változás a foglalkoztatásban 30-40 ezer munkahely elvesztését jelentheti.
Túlzónak tartom tehát azokat az elképzeléseket, amelyek szerint akár százezerrel
is nõhet a munkanélküliek száma.
Elsõ hallásra kissé alulbecsültnek tûnik a 30-40 ezres létszám.
- Tudni kell, hogy egyszerre van jelen a versenygazdaságban érvényesülõ
recesszió - amely valóban magával hozza a foglalkoztatottak számának a
csökkenését - és a pozitívan ható Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely
viszont az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetõen növelheti a gazdaság
dinamizmusát. Emellett számításba kell még venni a közfoglalkoztatás bõvítését
is, amely szintén ellene hat a recessziós hatásoknak. Tudatosan arra törekszünk,
hogy megvédjük a vállalatokat és a munkahelyeket, azaz kormányzati
intézkedésekkel igyekszünk ellensúlyozni a válság negatív hatásait.
Mely ágazatok, illetve régiók sorolhatók leginkább a veszélyeztetettek közé?
- A gazdasági válság negatív szele elsõsorban a hitelfelvételnek leginkább
kitett ágazatokat éri el. Ami már most látszik a csoportos létszámleépítésekbõl,
ez elsõsorban az autóipart és az ezt kiszolgáló vállalkozásokat, a beszállítói
kört érinti érzékenyen, de utánuk közvetlenül kell megemlíteni az építõipart.
Várhatóan visszaesés lesz a lakásépítés területén, ugyanakkor elindulnak a
Nemzeti Fejlesztési Terv programjai, az infrastruktúrafejlesztések, amelyek
miatt az ezekben részt vevõ cégek inkább bõvülésre és nem létszámleépítésre
számíthatnak. Ezenkívül a válság érintheti még a szórakoztató elektronikai ipart
is, hiszen ez a hazai fogyasztók vásárlóerejére épül.
Mekkora nagyságrendû csoportos létszámleépítésrõl szereztek eddig tudomást?
- Elsõsorban a nyugat-magyarországi térségbõl, fõként autóipari
vállalkozások és az õket kiszolgáló beszállító cégek jelezték a létszámleépítési
szándékukat. Hetente durván 100-150 fõ veszítette el eddig a munkahelyét.
A java még hátra van. Hogyan készül a tárca az elbocsátási hullámra?
- A gazdasági tárcával közösen dolgozunk azon, hogy megelõzhessük a nagyobb
bajt. Kétféle veszély fenyegeti a vállalkozásokat. Elsõként a hitelszûke, az,
hogy nehezebben és drágábban jutnak a mûködésükhöz szükséges pénzeszközökhöz,
másrészt az, hogy szûkül a hazai belsõ piac, csökken a lakosság vásárlóereje.
Arra törekszünk, hogy elegendõ nagyságrendû pénzügyi alapot és problémakezelõ
programot hozzunk létre azért, hogy tompíthassuk a válságot, és minél több
munkahelyet megõrizhessünk. Egyrészt hazai, másrészt uniós forrásokat
csoportosítunk át e célokra.
Mekkora összegekrõl van szó?
- A munkaerõ-piaci alap idei maradványát átcsoportosítjuk válságkezelõ
alappá, hasonlóképpen a foglalkoztatáspolitikai forrásaink egy részét is erre a
célra szervezzük át. Célunk, hogy megmaradjanak a munkahelyek.
Járulékkedvezmény, bértámogatás is benne van az elképzeléseinkben. Fontosnak
tartjuk, hogy amennyiben egy vállalkozás nehéz helyzetbe kerül, ne a
létszámleépítésben gondolkodjon, hanem tudjuk támogatni, hogy megmaradhasson a
munkahely. Végigjárjuk a nagyvállalatokat, hogy megtudjuk, milyen feltételek
szükségesek ahhoz, hogy amennyiben más országokban szûkíteniük is kell a
termelésüket, nálunk ez elkerülhetõ legyen. Ide kell még sorolni a már
meghirdetett 807 milliárdos, kisvállalkozásokat segítõ programot is, amely
hozzásegítheti a cégeket a szükséges hitelekhez. A hazai források mellett uniós
pénzeket is szeretnénk a munkahelyek megõrzése érdekében felhasználni, és a
közfoglalkoztatás bõvítése is fontos eszköz lesz ebben az idõszakban.