Akik szembeszálltak a 20. századi népirtásokkal

Az észak-olaszországi Padovában felavatták azt a kertet, amelyet azoknak az emlékére hoztak létre, akik szembe mertek szállni a 20. század népirtóival.

A bejáraton Hannah Arendt szavai olvashatók: „Mindig lehet igent vagy nemet mondani“. A kertben tíz fiatal fa jelképezi azokat, akik felemelték a szavukat, embereket mentettek meg a holokausztban, és más népirtásban. A kezdeményezõ, Giuliano Pisani latin-görög tanár kiemelte, hogy a kiválasztott tíz „igaz ember“ megszakította a gyûlölet láncát és bebizonyította, hogy még a legszörnyûbb helyzetben is van lehetõség a gondolat etikai szabadságának és a bátorság erényének erõsítésére. A padovai kertben fát kapott „igazak“ közül hatan olaszok, a legismertebb az 1944-ben magyarországi zsidók ezreit megmentõ Giorgio Perlasca. De fát kapott a boszniai Lazar Manojlovic, bosnyák iskolaigazgató, aki 1995-ben megakadályozott egy szerbek elleni vérengzést, Jacqueline Mukansonera ruandai, hutu törzsbeli asszony, aki a tuszi értelmiség egyik kiemelkedõ alakját mentette meg a népirtástól, a német Armin Theophil Wegner, aki az elsõ világháború idején az örmény népirtás, 1933 után pedig a zsidóüldözés ellen emelte fel a szavát életét kockáztatva, és a török Ayse Nur Zarakolu költõnõ, az elmúlt évtizedek egyik emberi jogi harcosa.