Vissza a tartalomjegyzékhez

Fabini Piroska
Turbónemzedék
SMS, DVD, USB, iPod, Blog, MP3, BKV

Bár csökken a 14-18 éves korosztály létszáma, fogyasztói csoportként egyre jelentõsebb erõt képvisel, és egyre többet költ. Egy tinédzserek bevonásával zajló kerekasztal-beszélgetésen elhangzott kérdésre, hogy a márkaviselés státusz­szimbólum-e számukra, egyikük azt válaszolta: „Szeretnék kilépni, de nem lehet. Én is képes vagyok ledolgozni két hetet, hogy megvehessem a Tisza cipõt.”

„A mai média sztárjai a nicknevek mögött rejtõzõ, neten lógó fiatalok” - fogalmazott Simon András, a Magyar Telekom kommunikációs igazgatója a tinik fogyasztási szokásaival foglalkozó konferencián. A mobilitás ebben az életkorban különösen jellemzõ: átlag napi 7,1 órát töltenek úton iskolába, edzésre, nyelvórákra, haza. Ezt az idõt tölti ki náluk jellemzõen a mobil, az SMS, az MP3 és az iPod. A mai tinik nemzedéke egyszerre képes leckét írni, SMS-ezni, e-mailt fogadni, zenét letölteni, DVD-t nézni, és keresni valamit a Google-on. Ízlésükrõl Sas István reklámpszichológus elmondta, hogy a tiniknek tetszõ reklámfilmek némelyike teljesen ellentmond mindannak, amit eddig a szakmáról tanítottak. A 600 ezer tini 3 százaléka nem egyedülálló, 6 százaléka dolgozik és 48 százaléka tud angolul, ami régión belül a legkisebb arány. A magyar tinik a klasszikus szemléletmódot, a család szeretetét, a tartós szerelem fontosságát a régió országaihoz képest sokkal mélyebben hordozzák magukban, ugyanakkor erõs külsõ befolyásolhatóság és önbizalomhiány is jellemzõ rájuk a megfelelni akarás és a barátokra találás vágya mellett. 25 százalékuk érzi úgy, hogy nem tud beilleszkedni, ezt kompenzálják a különbözõ zenei irányzatok felé fordulással, ugyanakkor a szülõk és a barátok véleménye a legfontosabb számukra.

Havi 25 fix

„Nemrégiben megkértem egy tizenegy évest, hogy borítsa ki táskáját” -meséli Illés Csaba, az IM, a Bravo és a Bravo Girl fõszerkesztõje. Elõkerült belõle például egy fényképezõgép, egy MP3-lejátszó, egy mobil és egy bankkártya, amelyeket meglepõen biztonságosan használt is. Sokkal gyorsabban nõnek fel, és jellemzõ már ennyi idõs korban is az erõs státuszharc: kinek milyen cipõje, MP3-lejátszója van, hova megy nyaralni vagy tovább tanulni. A családi vásárlások 70 százalékában a gyerek dönt. Az egyik jelen lévõ 11. osztályos diák mondta, hogy havi 25 ezer forintot kap a szüleitõl, ha beszáll a házimunkába, és betartja otthon a normális együttélés szabályait, valaki más pedig említette, hogy kéthavonta kap egy telefonkártyát. Költeni leginkább fesztiválokra, zenelejátszó készülékre, DVD-re, cigarettára és hétvégi kikapcsolódásra szoktak. Ebédszünetben a korlátokról beszélgettünk az egyik tinédzserrel, aki elmondta, hogy szeretné, ha anyukája idõnként véleményt nyilvánítana a kapcsolatairól. A kérdésre, hogy nem zavarná-e, ha esetleg ez negatív lenne, a következõt válaszolta: „Nem, jó lenne, csak mondjon már végre valamit!”

Nincsenek tinik?

„Szerintem nincsenek tinik: gyerekek vannak, és olyan gyerekek, akik felnõttek akarnak lenni” - állítja Kádár Tamás, az Est Media Group vezetõje. A mai budapesti, középosztálybeli tinik - szüleik generációjával összehasonlítva - pozitívumként említik a versenyt, a lehetõségeket, a nyitott világot, a szabadságot és a bõséget, míg szüleik korában az élet szerintük kiszámíthatóbb és biztonságosabb volt. Zavarja õket a szüleik ifjúkorához képest nagy stressz, a tervezhetetlenség, a túl sok követelmény, emellett említették a média nyomását, a pénzközpontúságot, a túl gyors életet, és hogy nincs idõ elmélyülni - mondta el a konferencián Ságvári Bence, az Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ munkatársa. A fiatalok a teljesítménynél elõbbre valónak tartják a kapcsolatokat: több tini említette, hogy voltak már elõnyei abból, hogy a szülei ismerték a megfelelõ embert. Arra a kérdésre, hogy számít-e a döntéseiknél az etikus termék, a gyerekmunka és hasonlók, a konferencián részt vevõ fiatalok azt válaszolták: „Fõleg a termék érdekel, és nem a cég.”
„Az empátia csak 20 éves korban kezd kifejlõdni” - mondta Steigervald Krisztián, a GfK Hungária Piackutató Intézet ifjúságkutatója. A 14-18 évesekre specializált kutatásuk szerint 24 százalékuk sokat panaszkodik, nehéz velük beszélgetni, magas a „magukat boldogtalannak tartók” aránya. Egészségükkel nincsenek megelégedve, sok gyógyszert szednek, a kutató szerint szüleik a velük való foglalkozást nemritkán így tudják le.
A tinédzser szubkultúrák a rendszerváltással eltûntek, néhány évvel ezelõtt azonban újra megjelentek - emo, goa, underground electric -, ezzel kapcsolatosan a kutatók úgy látják, hogy a hervatag magyar közhangulatban különösen jó táptalajra lel az emo a maga világvégehangulatával.