Bár csökken a 14-18 éves korosztály létszáma, fogyasztói csoportként egyre
jelentõsebb erõt képvisel, és egyre többet költ. Egy tinédzserek bevonásával
zajló kerekasztal-beszélgetésen elhangzott kérdésre, hogy a márkaviselés
státuszszimbólum-e számukra, egyikük azt válaszolta: „Szeretnék kilépni, de nem
lehet. Én is képes vagyok ledolgozni két hetet, hogy megvehessem a Tisza cipõt.”
„A mai média sztárjai a nicknevek mögött rejtõzõ, neten lógó fiatalok” -
fogalmazott Simon András, a Magyar Telekom kommunikációs igazgatója a tinik
fogyasztási szokásaival foglalkozó konferencián. A mobilitás ebben az életkorban
különösen jellemzõ: átlag napi 7,1 órát töltenek úton iskolába, edzésre,
nyelvórákra, haza. Ezt az idõt tölti ki náluk jellemzõen a mobil, az SMS, az MP3
és az iPod. A mai tinik nemzedéke egyszerre képes leckét írni, SMS-ezni, e-mailt
fogadni, zenét letölteni, DVD-t nézni, és keresni valamit a Google-on.
Ízlésükrõl Sas István reklámpszichológus elmondta, hogy a tiniknek tetszõ
reklámfilmek némelyike teljesen ellentmond mindannak, amit eddig a szakmáról
tanítottak. A 600 ezer tini 3 százaléka nem egyedülálló, 6 százaléka dolgozik és
48 százaléka tud angolul, ami régión belül a legkisebb arány. A magyar tinik a
klasszikus szemléletmódot, a család szeretetét, a tartós szerelem fontosságát a
régió országaihoz képest sokkal mélyebben hordozzák magukban, ugyanakkor erõs
külsõ befolyásolhatóság és önbizalomhiány is jellemzõ rájuk a megfelelni akarás
és a barátokra találás vágya mellett. 25 százalékuk érzi úgy, hogy nem tud
beilleszkedni, ezt kompenzálják a különbözõ zenei irányzatok felé fordulással,
ugyanakkor a szülõk és a barátok véleménye a legfontosabb számukra.
Havi 25 fix
„Nemrégiben megkértem egy tizenegy évest, hogy borítsa ki táskáját” -meséli
Illés Csaba, az IM, a Bravo és a Bravo Girl fõszerkesztõje. Elõkerült belõle
például egy fényképezõgép, egy MP3-lejátszó, egy mobil és egy bankkártya,
amelyeket meglepõen biztonságosan használt is. Sokkal gyorsabban nõnek fel, és
jellemzõ már ennyi idõs korban is az erõs státuszharc: kinek milyen cipõje,
MP3-lejátszója van, hova megy nyaralni vagy tovább tanulni. A családi vásárlások
70 százalékában a gyerek dönt. Az egyik jelen lévõ 11. osztályos diák mondta,
hogy havi 25 ezer forintot kap a szüleitõl, ha beszáll a házimunkába, és
betartja otthon a normális együttélés szabályait, valaki más pedig említette,
hogy kéthavonta kap egy telefonkártyát. Költeni leginkább fesztiválokra,
zenelejátszó készülékre, DVD-re, cigarettára és hétvégi kikapcsolódásra szoktak.
Ebédszünetben a korlátokról beszélgettünk az egyik tinédzserrel, aki elmondta,
hogy szeretné, ha anyukája idõnként véleményt nyilvánítana a kapcsolatairól. A
kérdésre, hogy nem zavarná-e, ha esetleg ez negatív lenne, a következõt
válaszolta: „Nem, jó lenne, csak mondjon már végre valamit!”
Nincsenek tinik?
„Szerintem nincsenek tinik: gyerekek vannak, és olyan gyerekek, akik
felnõttek akarnak lenni” - állítja Kádár Tamás, az Est Media Group vezetõje. A
mai budapesti, középosztálybeli tinik - szüleik generációjával összehasonlítva -
pozitívumként említik a versenyt, a lehetõségeket, a nyitott világot, a
szabadságot és a bõséget, míg szüleik korában az élet szerintük kiszámíthatóbb
és biztonságosabb volt. Zavarja õket a szüleik ifjúkorához képest nagy stressz,
a tervezhetetlenség, a túl sok követelmény, emellett említették a média
nyomását, a pénzközpontúságot, a túl gyors életet, és hogy nincs idõ elmélyülni
- mondta el a konferencián Ságvári Bence, az Információs Társadalom- és
Hálózatkutató Központ munkatársa. A fiatalok a teljesítménynél elõbbre valónak
tartják a kapcsolatokat: több tini említette, hogy voltak már elõnyei abból,
hogy a szülei ismerték a megfelelõ embert. Arra a kérdésre, hogy számít-e a
döntéseiknél az etikus termék, a gyerekmunka és hasonlók, a konferencián részt
vevõ fiatalok azt válaszolták: „Fõleg a termék érdekel, és nem a cég.”
„Az empátia csak 20 éves korban kezd kifejlõdni” - mondta Steigervald Krisztián,
a GfK Hungária Piackutató Intézet ifjúságkutatója. A 14-18 évesekre specializált
kutatásuk szerint 24 százalékuk sokat panaszkodik, nehéz velük beszélgetni,
magas a „magukat boldogtalannak tartók” aránya. Egészségükkel nincsenek
megelégedve, sok gyógyszert szednek, a kutató szerint szüleik a velük való
foglalkozást nemritkán így tudják le.
A tinédzser szubkultúrák a rendszerváltással eltûntek, néhány évvel ezelõtt
azonban újra megjelentek - emo, goa, underground electric -, ezzel kapcsolatosan
a kutatók úgy látják, hogy a hervatag magyar közhangulatban különösen jó
táptalajra lel az emo a maga világvégehangulatával.