Vagyim Arisztov, Szentpétervár
Az összeomlás szele
Oroszországot is megrázta a világválság

Felére csökkent olajárak, a grúz válság nyomán kialakult hidegháborús hangulat miatti tõkekivonás, bank- és tõzsdecsõd: néhány hét alatt összeomlott az orosz gazdasági csodáról az elmúlt években kialakult kép. Elemzõk szerint a mostani válság idején Moszkva nem számíthat a nyugati segítségre, ezért inkább az ázsiai és közel-keleti térségben erõsítheti kapcsolatait.

Október elején összeomlottak Oroszországban az értékpapírpiacok. Az egyik legjelentõsebb orosz mutató, az RTSZ-index egy nap alatt 19,1 százazlékot esett, aminek következtében kétszer is leállították a tõzsdét. A válság megfigyelhetõ volt a Moszkvai Bankközi Valutatõzsdén (MMVB) is, ugyanazon a napon háromszor is leálltak az ügyletkötések.
A zuhanás listavezetõivé a Norilszkij Nikel, az Oroszországi Takarékbank, a Lukoil olajkitermelõ vállalat és a Gazprom váltak. Utoljára ilyen mértékû tõzsdeindex-esésre csak 11 évvel ezelõtt, 1997 októberében volt példa, még a jelcini „káosz” idején.
A point.ru internetes portál október 7-én, a válság második napján arról tudósított, hogy „egyre kevesebb remény marad az orosz piac megmentésére. A piacnak gyakorlatilag nincs mibe kapaszkodnia, hogy legalább valamelyest visszanyerje a néhai helyzetét”.
Október 8-án reggel az orosz tõzsdék nem tudtak munkába lépni. A Tõzsdei Piacok Föderális Szolgálata döntése alapján a kereskedés kezdetét 10-rõl 13 órára csúsztatták el. Addigra már egy sor értesülés és állítás keringett arról, hogy a pénzügyi krízis egyre súlyosbodik Oroszországban.
A ProCredit online brókerügynökség elemzése szerint az oroszországi bankok egyharmada leállította a hitelkérelmek elfogadását, miközben az elutasított hitelkérelmek száma a kétszeresére nõtt, az igénylõk iránt támasztott követelmények pedig egyre szigorodnak. Szeptemberben még arról beszéltek, hogy a kötelezõ önerõ 20 százalékkal nõ, most már 30 százalékról van szó.
A szakértõk azt állítják, hogy a hitelpiac legkorábban a következõ évben állhat helyre. A bankoknak láthatóan nincs elég készpénzük. Az öt legnagyobb orosz bank közül az egyik, a Gazprombank 10 milliárd rubeles (400 millió dolláros) kötvénykibocsátást jelentett be. Dmitrij Medvegyev elnök közölte, hogy a legnagyobb bankok állami támogatást kapnak hitel formájában, melynek az értéke eléri a 950 milliárd rubelt (38 milliárd dollárt), és legkevesebb 5 évre lehet igényelni.
A hirtelen összeomlások elkerülésére új szabályokat és intézkedéseket vezettek be: leállítják a tõzsdei kereskedést 1-1 órára, amennyiben a papírok indexe több mint 5 százalékkal esik az elõzõ napi záróárhoz képest. Ha az újbóli kezdés után több mint 10 százalékot esik az index, a kereskedést mindaddig leállítják, amíg a Tõzsdei Piacok Állami Felügyelete másképp nem dönt. Ugyanazon a napon a Putyin vezette kormány jóváhagyta Oroszország 2020-ig történõ fejlesztési koncepcióját, melynek alapján „az orosz ipar technikai megújítása, az orosz állampolgárok jólé­tének emelkedése, valamint Oroszország egyik világpiaci hatalommá válása” fog bekövetkezni.
A bejelentések hatására némileg megnyugodtak a kedélyek, ugyanakkor egyelõre nehéz megjósolni a krízis következményeit. A kormány vonakodik a 2008. évi összesített infláció meghatározásától, de azt állítja, hogy „a rubel jelentõsen nem fog esni”. Ennek ellenére a rubel veszít értékébõl: két hónap alatt körülbelül 10 százalékkal lett olcsóbb a dollárhoz képest. Az árak gyorsan emelkednek, és nincsenek összhangban a hivatalos statisztikával. Az értékpapírok árfolyamának az alakulása kevésbé érdekli az oroszokat, hiszen kevesen rendelkeznek ilyenekkel. Az áruk és szolgáltatások drágulása viszont közvetlenül érint mindenkit, s ez a jelenlegi válság legsúlyosabb következménye.
A másik érzékeny pont a hitelezés felfüggesztése lett. A könnyen hozzáférhetõ és viszonylag olcsó hiteleknek köszönhetõen kitört vásárlási láz lassan véget ér, ahogy csökken a lakáshitelek száma is.
Némi vigaszt az ingatlanárak csökkenése jelenthet, legalábbis a vevõknek: szakértõi vélemény szerint az év végéig 10 százalékkal lesznek olcsóbbak az oroszországi lakások. Tartós válság esetén ez tovább fokozódhat, bár egyelõre Moszkvában és Pétervárott ez még nem nagyon látszik meg.
Az orosz kormány szerint a pénzügyi zavarok legfontosabb okozója az amerikai válság. Az ellenzék és sok szakértõ ugyanakkor azt állítja, hogy legfõképpen Oroszország éles bejelentései és tettei súlyosbították a helyzetet. Az új hidegháború lehetõségétõl félve a nyugati befektetõk tõkekivonásba fogtak, ami azonnal meglátszott a gazdasági helyzeten.
Moszkva ezért próbálja javítani a viszonyát a Nyugattal. Igor Jurgensz elnöki szóvivõ szerint „Dmitrij Medvegyev elnök és Vlagyimir Putyin miniszterelnök jól értik, hogy a kormánynak javítania kell a külföldi és fõleg a belföldi befektetõk hangulatán”. Figyelmeztetett, hogy Oroszország a „klasszikus stagfláció” helyzetébe kerülhet, mivel magas az infláció szintje, a kereslet pedig csökken. A jelzáloghitelek egyre szigorúbb elbírálása pedig az infláció mellett ronthat a lakosság életszínvonalán. Ez pedig nem kívánt politikai következményekkel járhat.
Putyin miniszterelnök bejelentette azt is, hogy létrejött egy különbizottság, amelynek a nemzetközi pénzügyi válságra adott operatív döntéseket kell meghoznia. Ugyanakkor azt javasolta Fehéroroszországnak, hogy át kellene térniük egy közös valutára ahelyett, hogy dollárban számítsák a két ország közötti kereskedelmet.
Nyilvánvaló, hogy a gazdasági helyzet egy sor olyan politikai lépésre készteti Moszkvát, melyekkel a nemzetközi súlyát kívánja növelni. Ennek függvényében értékelhetõ a 4 milliárd dolláros hiteljavaslat, amelyet Moszkva az államcsõdbe sodródott Izlandnak nyújtana.
A legfontosabb pozitív mozzanattá pedig az válhat, ha Oroszország komolyan elkezdi fejleszteni a technológiát, modern ipart és infrastruktúrát hoz létre. A kõolajárak csökkennek, szakértõk szerint hosszabb távon is. Ez pedig azt jelenti, hogy aktívabban kell fejleszteni a termelést és a szolgáltató szektort, mivel ez elengedhetetlen egy fejlett ország számára, és ez biztosíthatja az esélyét a válságokból való kilábalásra