Minden ember halála családja és barátai számára szomorú esemény. Az is
természetes, hogy egy pártvezér hirtelen halála megrendíti híveit. De ebbõl a
gyászból máris politikai hasznot akarnak húzni Haider elvtársai, és ehhez
nemcsak a katolikus egyház, de az ország politikai elitje is hozzájárul.

Jörg Haider úgy halt meg, ahogyan élt: semmibe véve az együttélés elemi
szabályait. Ittasan 142 kilométeres óránkénti sebességgel hajtott ott, ahol csak
70 kilométeres sebesség a megengedett. Ragaszkodott a nemzeti szocializmus
bagatellizálásához, lelkesedett a volt Waffen SS-tagokért, idegengyûlöletet
hirdetett, és nyíltan is antiszemita érzelmeket ébresztett.
Haider náci szülõk gyermekeként született Észak-Ausztriában 1950-ben. Apja
1929-ben a Hitlerjugendhez, majd a náci SA-hoz csatlakozott, anyja a náci párt
hivatalnoka volt. A mindig kitûnõ Haider egy szélsõjobb diákszervezet tagjaként
jogot tanult az egyetemen, majd politikai karriert csinált a volt nácik
pártjában, a Szabadságpártban (FPÖ). Közben szintén náci beállítottságú
nagybátyjától örökölt egy kétes eredetû, 16 millió dollárt érõ ingatlant
Karintiában, ahol családjával élt. Ezt rokonai egy zsidó családtól vették meg,
akiket a nácik 1940-ben törvénytelenül arra kényszerítettek, hogy adják el
ingatlanukat, mielõtt elhagyják az országot.
Miután 1986 tavaszán a konzervatív Néppárt (ÖVP) antiszemita választási
kampánnyal a választók több mint 53 százalékát mozgósította, és ezzel Kurt
Waldheim volt német katonatisztet (aki a német hadsereg tagjaként hozzájárult
zsidók meggyilkolásához) jutatta az osztrák köztársaság elnöki székébe, Haider
elérkezettnek látta az idõt, hogy egy párton belüli puccsal átvegye az FPÖ
vezetését.
Szociális demagógiával és idegengyûlölettel sikerült a választásokon egyre jobb
eredményeket elérnie, egészen addig, amíg 1999-ben az FPÖ 27 százalékkal több
szavazatot kapott, mint a konzervatív ÖVP. Wolfgang Schüssel (ÖVP) meg-gyõzte
Haidert, hogy bár pártja több szavazatott kapott, érje be a helyettes kancellári
állással. Haider, aki nem lett kormánytag, Karintiából, Ausztria legdélibb
tartományából vezette pártját. Az általa a kormányba delegált politikusok közül
nem mindenki lett sikeres, és egy idõ után ellentét bontakozott ki azok között,
akik aktív kormányzati szerepet töltöttek be, és azok között, akik - habár
pártjuk kormánypárt volt - ellenzéki politikát akartak folytatni. 2005-ben
Haider és barátai otthagyták az FPÖ-t és megalapították a BZÖ-t (Szövetség
Ausztria Jövõjéért). A 2006-os választások során az új párt alig lépte át a
küszöböt, ami miatt Haider politikai karrierjét befejezettnek ítélték. Tévedtek:
szeptember 28-án a Haider vezette párt a negyedik legnagyobb pártként még a
zöldeket is megelõzte.
Jörg Haidert Karintia állami temetésben részesíti. Ez jár egy tartományi
fõnöknek. Ami problematikus: a temetésen jelen akarnak lenni az európai
szélsõjobb olyan vezérei, mint Alessandra Mussolini, Umberto Bossi, Jean-Marie
le Pen és Filp de Winter. De a háborús bûnösökként elítélt Waffen SS veteránjai
is majdnem biztosan megjelennek. Másrészt az osztrák elnök hivatalából
biztosították az Österreich nevû napilapot: „Abból indulhatnak ki, hogy a
köztársasági elnök a gyászszertartáson részt vesz.”
A politikai higiénia megkívánná, hogy vagy csak az európai szélsõjobb vezérei és
a Waffen SS-ek, vagy csak az Osztrák Köztársaság elnöke legyen jelen Haider
temetésén. Azt, hogy a volt szociáldemokrata Heinz Fischer egy olyan
szertartáson vesz részt, amelyen Haider szélsõjobbos elvtársai is jelen lesznek,
Ausztriában sokan megbocsáthatónak vélik, hiszen Fischer még egyszer meg akarja
magát választatni. Ám ezzel politikailag csak a szélsõjobbot erõsítené, míg a
külföldnek azt jelezné: az idegengyûlölõ és antiszemita uszítás Ausztriában
továbbra is szalonképes marad.