Vissza a tartalomjegyzékhez

Karl Pfeifer, Bécs
A vezér halála és a politikai higiénia
A vezér halála és a politikai higiénia

Minden ember halála családja és barátai számára szomorú esemény. Az is természetes, hogy egy pártvezér hirtelen halála megrendíti híveit. De ebbõl a gyászból máris politikai hasznot akarnak húzni Haider elvtársai, és ehhez nemcsak a katolikus egyház, de az ország politikai elitje is hozzájárul.

Jörg Haider úgy halt meg, ahogyan élt: semmibe véve az együttélés elemi szabályait. Ittasan 142 kilométeres óránkénti sebességgel hajtott ott, ahol csak 70 kilométeres sebesség a megengedett. Ragaszkodott a nemzeti szocializmus bagatellizálásához, lelkesedett a volt Waffen SS-tagokért, idegengyûlöletet hirdetett, és nyíltan is antiszemita érzelmeket ébresztett.
Haider náci szülõk gyermekeként született Észak-Ausztriában 1950-ben. Apja 1929-ben a Hitlerjugendhez, majd a náci SA-hoz csatlakozott, anyja a náci párt hivatalnoka volt. A mindig kitûnõ Haider egy szélsõjobb diákszervezet tagjaként jogot tanult az egyetemen, majd politikai karriert csinált a volt nácik pártjában, a Szabadságpártban (FPÖ). Közben szintén náci beállítottságú nagybátyjától örökölt egy kétes eredetû, 16 millió dollárt érõ ingatlant Karintiában, ahol családjával élt. Ezt rokonai egy zsidó családtól vették meg, akiket a nácik 1940-ben törvénytelenül arra kényszerítettek, hogy adják el ingatlanukat, mielõtt elhagyják az országot.
Miután 1986 tavaszán a konzervatív Néppárt (ÖVP) antiszemita választási kampánnyal a választók több mint 53 százalékát mozgósította, és ezzel Kurt Waldheim volt német katonatisztet (aki a német hadsereg tagjaként hozzájárult zsidók meggyilkolásához) jutatta az osztrák köztársaság elnöki székébe, Haider elérkezettnek látta az idõt, hogy egy párton belüli puccsal átvegye az FPÖ vezetését.
Szociális demagógiával és idegengyûlölettel sikerült a választásokon egyre jobb eredményeket elérnie, egészen addig, amíg 1999-ben az FPÖ 27 százalékkal több szavazatot kapott, mint a konzervatív ÖVP. Wolfgang Schüssel (ÖVP) meg-gyõzte Haidert, hogy bár pártja több szavazatott kapott, érje be a helyettes kancellári állással. Haider, aki nem lett kormánytag, Karintiából, Ausztria legdélibb tartományából vezette pártját. Az általa a kormányba delegált politikusok közül nem mindenki lett sikeres, és egy idõ után ellentét bontakozott ki azok között, akik aktív kormányzati szerepet töltöttek be, és azok között, akik - habár pártjuk kormánypárt volt - ellenzéki politikát akartak folytatni. 2005-ben Haider és barátai otthagyták az FPÖ-t és megalapították a BZÖ-t (Szövetség Ausztria Jövõjéért). A 2006-os választások során az új párt alig lépte át a küszöböt, ami miatt Haider politikai karrierjét befejezettnek ítélték. Tévedtek: szep­tember 28-án a Haider vezette párt a negyedik legnagyobb pártként még a zöldeket is megelõzte.
Jörg Haidert Karintia állami temetésben részesíti. Ez jár egy tartományi fõnöknek. Ami problematikus: a temetésen jelen akarnak lenni az európai szélsõjobb olyan vezérei, mint Alessandra Mussolini, Umberto Bossi, Jean-Marie le Pen és Filp de Winter. De a háborús bûnösökként elítélt Waffen SS veteránjai is majdnem biztosan megjelennek. Másrészt az osztrák elnök hivatalából biztosították az Österreich nevû napilapot: „Abból indulhatnak ki, hogy a köztársasági elnök a gyászszertartáson részt vesz.”
A politikai higiénia megkívánná, hogy vagy csak az európai szélsõjobb vezérei és a Waffen SS-ek, vagy csak az Osztrák Köztársaság elnöke legyen jelen Haider temetésén. Azt, hogy a volt szociáldemokrata Heinz Fischer egy olyan szertartáson vesz részt, amelyen Haider szélsõjobbos elvtársai is jelen lesznek, Ausztriában sokan megbocsáthatónak vélik, hiszen Fischer még egyszer meg akarja magát választatni. Ám ezzel politikailag csak a szélsõjobbot erõsítené, míg a külföldnek azt jelezné: az idegengyûlölõ és antiszemita uszítás Ausztriában továbbra is szalonképes marad.