Ipolyi-Topál Gitta
Vérfagyasztó lehetőség
Jó üzlet az őssejtek tárolása

Ma már szinte nincs babavárókat megszólító sajtóorgánum, melyben ne szerepelne legalább egy hirdetés a köldökzsinórvér-őssejt levételéről és tárolásáról. Nem kis vívódást okozva ezzel az ifjú szülőknek, akik azon vívódnak, vajon felelős szülők-e akkor is, ha nem teszik letétbe gyermekük őssejtjét 372 ezer forintért.

A dolog lényege abban áll, hogy minden sejtünk egyetlen egyből, a megtermékenyített petesejtből származik. De nem közvetlenül. Az osztódás első köreiben nagyon kevéssé differenciálódott sejtek keletkeznek, melyekből még bármi lehet. A differenciálódás során e mindentudó sejtekből egyre specializáltabbak lesznek, míg mindegyikük meg nem kapja a maga feladatát, de mindig marad egy kevés mindentudó. Úgy is nevezik őket, hogy multipotens. Ezek az őssejtek.
A köldökzsinórvérben meg is találhatók, és születéskor egyszerű kinyerni ezeket. Bizonyos cégek a szülők kérésére eltett vért sejtbankokban őrzik arra az esetre, ha a gyermeknek valaha az életében olyan betegsége lenne, amit a tudomány majdani állása szerint őssejtbeültetéssel gyógyítani lehet. A bankok alapesetben húsz évig őrzik a mintát, a további tároláshoz újabb szerződést kell kötni, természetesen újabb - később meghatározott - összeg befizetésével. A leghosszabb ideig életképesen tárolt őssejtmintáról a közelmúltban számolt be egy japán kutatócsoport, az ő mintájuk jelenleg huszonkilenc éves.
 A sejtbankok honlapjain tájékozódva kiderül, hogy sok még a feltételes mód. „A chicagói Rush Egyetem kutatói olyan módszert dolgoztak ki, amellyel javítható a köldökzsinórvérből kinyert őssejtek használhatósága. Az új eljárás segítségével remélhetőleg új távlatok nyílnak az egyik legjelentősebb őssejtforrás kiaknázása előtt” - írja az egyik ilyen oldal.
A vérképző őssejtek olyan kórállapotok kezeléséhez használhatók fel, amelyekben a vérképzés betegség vagy orvosi beavatkozás következtében a kritikus szint alá csökken. A hematológiai betegségek (limfómák, leukémiák) jó része kizárólag úgy gyógyítható meg, ha kiirtják az összes vérképző sejtet, köztük a tumoros sejtklónt is, majd a csontvelőt kívülről adott őssejtekkel népesítik be újra. A köldökzsinórvérből nyert őssejtekből előállított „saját” csontvelő beültetése nem vet fel immunológiai problémát. A köldökzsinórvérben lévő őssejtek kiszűrése jelentős forrást biztosíthatna a csontvelő-transzplantációhoz, ha ezek az őssejtek jó hatásfokkal lennének képesek beindítani a vérképzést a csontvelőben.
Ám a köldökzsinórvér-őssejtek klinikai alkalmazásának jelenleg több nehézsége is akad. A vérből sajnos csak viszonylag kevés számú sejt izolálható, ami egy felnőtt számára ritkán elegendő, mivel döntő tényező a befogadó szervezet tömege. További probléma, hogy a csontvelő benépesítése tovább tart, mint a hagyományos csontvelő-transzplantációnál, így a szervezet hosszabb ideig van kitéve az ebben az állapotban nemegyszer halállal végződő fertőzéseknek. Az őssejtek hatékonyabb felhasználása érdekében számos kutatóintézetben dolgoznak olyan módszerek kifejlesztésén, melyekkel az őssejtek mesterségesen szaporíthatók lesznek.
Az őssejtek májsejt, vesesejt, izom-, ideg-, hám- és egyéb sejtek funkcióinak ellátására is képesek lehetnek, fentebb említett kevéssé differenciált mivoltuknak köszönhetően. A sejtbankok és a kutatók bíznak benne, hogy a közeljövőben további betegségek kezelése is  lehetségessé válik. Igyekeznek rájönni, hogyan lehet úgynevezett kémiai indukció hatására az őssejtekből különböző típusú speciális sejteket képezni. Őssejteknek közvetlenül az elhalt szívizomterületre juttatásával javítható a szívinfarktuson átesett betegek állapota, vagy akár az agyba ültetett őssejtek pótolhatják a károsodott idegszövetet. Az őssejtek speciális idegsejtekké alakításával olyan betegségek válhatnak a remények szerint gyógyíthatóvá, mint az Alzheimer-kór vagy a szélütés, illetve agyvérzés következményei.
Több kutatócsoport számolt be arról, hogy laboratóriumi körülmények között képesek voltak őssejtből olyan dopamint termelő idegsejteket kialakítani, amelyek a Parkinson-kór gyógyítását ígérik. Persze aki efféle betegségeit is őssejttel kívánja majdan gyógyíttatni, annak néhányszor húsz évre be kell fizetnie, hiszen ezek köztudottan nem a fiatalkor betegségei.
Az egyik budapesti nőgyógyászati klinika szakorvosa szerint egy szingapúri világkongresszuson már be is számoltak egy komoly jövő előtt álló lehetőségről, melynek lényege, hogy a génhiba korrekciója már a megszületés előtt megtörténik. „A korai magzati diagnosztika során megállapítják, hogy fennáll-e genetikai betegség, mely a későbbiekben méhen belüli elhalást vagy a születés után manifesztálódó súlyos károsodást okozhat. E betegségek a méhen belüli élet során gyógyíthatóvá válnak, ha még a terhesség alatt kinyert magzati őssejtben a hibás gént kicserélik, és a javított sejtet visszajuttatják. A magzat szervezete könnyebben befogadja az őssejteket, mert immunrendszere még fejletlenebb és toleránsabb, valamint a magzat tömege kicsi, ezért kevesebb sejt is elégséges. Jelenleg e kutatások állatkísérletek szintjén folynak.”
Egy névtelenséget kérő gyermekorvos beismerte lapunknak, hogy sokszor ő maga sem tudja, mit javasoljon a szülőknek. „A statisztika szerint nagyon kicsi az esélye annak, hogy egy magyar átlagembernek (újszülöttnek) valaha is szüksége lesz köldökzsinórból levett őssejtre. Melyek ráadásul nagyon kivételes és ritka esetekben használhatóak csak fel. Saját gyermekemtől nem tetetnék el köldökzsinórvért” - mondja a gyermekorvos.