Mosberger Pálma
Brazília nevet
Óriás olajmezőket találtak

Brazília sajnálkozva figyeli a pénzügyi válságba sodródott világot, míg saját gazdasága virágzik. Nem alaptalanul, hiszen az újonnan felfedezett mélytengeri olajmezőknek köszönhetően, akár a világ egyik legnagyobb olajhatalmává is válhat.

Brazília elnöke Luiz Inacio Lula da Silva kifejtette, hogy mennyire szomorúan figyeli azoknak a nagy Wall Street-i cégeknek az összeomlását, amelyek úgy adtak gazdaságpolitikai tanácsokat és szabtak irányvonalakat a fejlődő országoknak, mintha ők lennének a szuper intelligensek, mi meg csak az ágrólszakadt rokonok - idézte szavait a Forbes magazin. Az elnök meglátása szerint a brazil gazdaság elég erős ahhoz, hogy baj nélkül átvészelje a világgazdasági válságot, sőt keveset szenvednének még akkor is, ha az Egyesült Államok súlyos recesszióba süllyedne.
A föld ötödik legnépesebb országának gazdasága a válságok ellenére is stabil, a jegybank hiteles politikájával segíti a fellendülést, az infláció csökken, a közvetlen külföldi működő tőke beáramlása pedig tízszeresére nőtt az utóbbi évtized alatt. A reálbérek emelkednek, a vásárlók pedig úgy költekeznek, mintha minden héten karácsony lenne. Bár a szociális reformokkal a tátongó társadalmi szakadékot még nem tudták megszüntetni, de millióknak sikerült kitörnie a legszegényebb rétegből. Az így 86,2 milliósra duzzadt középréteg növekvő kereslete tovább serkenti a gazdasági növekedést. Tavasszal ráadásul a Fitch és a Standard & Poor’s is felminősítette az olajnagyhatalomra törekvő gazdaságot. Míg az IMF előrejelzései szerint 2009-ben a világgazdaság 25 százalékos eséllyel recesszióba süllyed, addig Brazíliának 4,8 százalékos növekedést vetítenek előre. A lap idézi a szeptemberi közvélemény kutatások eredményeit, mely szerint a megkérdezettek 78 százaléka támogatja az elnököt s gazdaságpolitikáját. Bár az ország sokat köszönhet Lulának, de hozzátartozik az igazsághoz, hogy a gazdasági növekedés másik motorja Kína hatalmas étvágya a brazil termékekre, a vasra, acélra, ércekre, húsra. Úgy tűnik a kontinensnyi országnak kedvez a szerencse. A legújabb próbafúrások során kiderült, hogy a tavaly novemberben Rio de Janeiro és az idén pedig Sao Pauló közelében felfedezett olajmezők a 8 milliárd hordós becsléseket jóval túlszárnyalva akár 70 és 110 milliárd hordó olajat is rejthetnek. Összehasonlításként az amerikai Energiai Hivatal szerint a venezuelai 87, egyesült államokbeli 30 és kanadai olaj tartalék 27 milliárd hordó volt 2007 végén. Ha a becslések bebizonyosodnak, akkor Brazília önellátóvá, és a globális olajpiacon csekély súlyú szereplőből az arab országokhoz hasonló olajnagyhatalommá válhat. A brazilok már most, évekkel az első hordók lehetséges kitermelése előtt elkezdtek tervezgetni és álmodozni arról, hogy mire költsék a bevételeket. Elsősorban az oktatási rendszert szeretnék fejleszteni, mert a brazil gazdaság növekedésének jelenlegi legnagyobb akadálya a szakképzett munkaerő hiánya, a cégek fele nem talál megfelelő munkásokat. A tervek szerint még nukleáris flottát is beszereznének a tenger mélyén rejlő olajmezők megvédelmezésére. Lula elnök annyira biztos az olajmezők jövedelmezőségében, hogy függetlenségi napjukon kijelentette, ennek köszönhetően akár a szegénység is megszűnhet országában. Stefan Estefan, a Rio de Janeiro-i Egyetem kőolajkutató-központjának professzora szerint még kissé korai így beszélni, de igazából nem lát technikai akadályt a kitermelés előtt, hiszen eddig is nagy kihívásokkal kellett szembesülnie a Petrobras mérnökeinek, de mindent megoldottak. Joao Carlos Ferraz, a Brazil Nemzeti Fejlesztési Bank kutatásokért felelős elnöke nem ilyen magabiztos, szerinte kétségtelen, hogy rengeteg kincset rejt a tenger mélye, de lehetséges, hogy komoly technikai akadályokkal kell szembenézni a kitermelés során. Brazília a tizenegyedik olajkitermelő ország napi átlag 2,3 millió hordóval. Amíg a Latin-Amerika vezető olajkitermelő országaiban, Mexikóban, Venezuelában és Kolumbiában stagnál vagy csökken az olajkitermelés és apadnak a tartalékok, addig Brazíliának sikerült azt duplájára növelnie az 1998-as szinthez képest. A siker egyik titka a fejlett kutatási és fúrási technikában rejlik, aminek köszönhetően elérhetővé váltak a több mint másfél kilométer mélyben rejlő olajmezők is. Szinte ugyanennyire meghatározó az, hogy 1997-ben megnyitották a kapuikat a külföldi olajvállalatok előtt. Mára több tucat befektető települt az országba, akik a Petrobrassal, az egyik legnagyobb félig állami tulajdonú olaj óriással működnek együtt. Egyébként a Petrobras a világ ötödik legjelentősebb olajvállalata, világvezető a mélytengeri olajkitermelés technológiai kutatásában és fejlesztésében, és egyes források szerint a világon fellelhető mélytengeri fúróeszközök 80 százalékát ők lízingelik. 2003 óta flottája és alkalmazottainak száma több mint a hússzorosára nőtt, így idén már 40 ezer embert foglalkoztat. Az újonnan felfedezett olajmezők kitermelését nemcsak az nehezítheti, hogy az olajmező másfél kilométerrel egy vastag só réteg alatt terül el, mélyebben mint amilyen mélyre a Petrobras valaha lefúrt, hanem az is, hogy az olaj szállításához egy hatalmas logisztikai rendszert kell kiépíteniük a parttól való 250 kilométeres távolság miatt. Egyes becslések szerint a 600 milliárd dollárt is elérheti a fejlesztések költsége. Estefan szerint, ha az olaj hordónkénti ára továbbra is 70 dollár felett marad, akkor az újonnan felfedezett olajmezők kitermelése nyereséges lesz.
A fúrások még el sem kezdődtek, de már is megjelent egy újabb probléma. Lula brazil elnök szerint nem véletlen, hogy az Egyesült Államok latin-amerikai műveletekre szakosodott és ötvennyolc évvel ezelőtt leszerelt negyedik flottája most „feltámadt”. Szerinte ennek az igazi oka a brazil olajkincs feletti ellenőrzés megszerzése. Washington igyekszik megnyugtatni Brazíliát arról, hogy a flotta tiszteletben tartja majd az ország vizeit és a hajóraj újbóli felépítése valójában a regionális békefenntartást valamint a kábítószer-csempészet elleni harcot szolgálja. A brazilok azonban összeesküvéstől tartanak. Válaszként a múlt héten hadihajók, harci repülőgépek és több ezer katona bevetésével kéthetes Atlanti Hadművelet fedőnevű hadgyakorlatba kezdtek, hogy bebizonyítsák képesek megvédeni a nemrégiben fellelt olajkincset.