Hazafi Zsolt
Megvan a titok?
Ködösítés és orosz szál a megfigyelési ügyben

Bár alig kezdődtek el az eljárások az új, Dávid Ibolyán keresztül kirobbantott megfigyelési ügyben, a politikusok már azt méregetik, hogy a botrány kinek okoz kárt: az MSZP-nek vagy a Fidesznek. Egyébként a legnagyobb ellenzéki párt nem magyarázza túl a történetet, mindössze azt ismételgeti, hogy a nyilvánosságra került dokumentumok éppen az ő politikusaik ártatlanságát bizonyítják.

Fotó: Vörös Szilárd

Nem véletlenül kardinális kérdés ez. A múlt héten az MSZP és a Fidesz között azon ment a kommunikációs csata, hogy a nemzetbiztonsági miniszter szerint a bűncselekmények gyanúját alátámasztó titkos felvételek milyen körülmények között (törvényesen vagy törvénytelenül) kerültek rögzítésre, de azok tartalmát még nem ismerte a közvélemény. A szocialisták egy több tucat felvételt tartalmazó CD-t emlegettek, mint ami azt bizonyítja, hogy az UD Zrt. és a Fidesz politikusai között nyilvánvaló az összejátszás. A kormánypárti politikusok látványosan törekedtek arra, hogy valamely országgyűlési bizottság foglalkozzon az üggyel, de mivel KDNP-s elnöke nem volt hajlandó összehívni a nemzetbiztonsági bizottságot, ezért egy csonka ülés mellett az alkotmányügyi bizottság elé terjesztették a kérdést.
A Fidesz viszont váratlanul a honlapján nyilvánosságra hozott hét, fideszes politikust érintő beszélgetést, mondván: ezek is az ártatlanságukat bizonyítják. A felvételeken Kövér László beszélget az UD Zrt. egyik vezetőjével, igaz, a beszélgetés tényén kívül semmi kompromittáló sincs a beszélgetéseken. Az egykori titokminiszter rendkívül fegyelmezett ember lévén csak szűkszavú időpont-egyeztetésekről „eszközölt”. A felvételeken egy félreérthető mondat sincs, de a hangnem mély, közeli és bizalmas ismerettségre utalt.
Ezzel ellentétben Demeter Ervin, aki ugyancsak az Orbán-kormány titokminisztere volt, sokkal fecsegősebb beszélgetést folytatott az UD-s cégvezetővel, többek között arról, hogy ő mit is hallott arról, hogy az NBH vezetője mikor járt Moszkvában. Míg a Fidesz- kommunikáció szerint ebben semmi kivetnivaló sincs, addig az MSZP szerint rajtakapták Demetert, mert törvénytelenségeket kért az inkriminált cégtől. Az NBH vezetőjének a nyomon követése ugyanis szerintük államtitkot sért. A sajtóban (mint általában) „hitbéli” kérdés lett, hogy kinek van igaza: a jobboldali tollnokok szerint a Fidesznek, míg az ellenkező oldalon természetesen az MSZP-nek. Hétvégén azonban váratlanul a maradék harminc felvétel (amire állandóan hivatkoztak a szocialisták) is felkerült pár órára egy videómegosztóra, ami csak az UD Zrt.-s dolgozók egymás közötti, amúgy elképesztő tartalmú beszélgetéseit tartalmazza. Ha igaz, és nem hamisított a felvételek tartalma, akkor abból egy olyan társaság képe rajzolódik ki, amelynek több munkatársa is törvényfelettinek érzi magát.
Például két beszélgetés is foglalkozik egy gépkarabély megvásárlásával, ami „hatvan rugó lesz”, és két tár van hozzá negyven darab lőszerrel. Nehéz hova tenni azt is, hogy arról csevegnek, hogy milyen lehetőségei vannak egy ügyvédi iroda megfigyelésének. Lásd: „Parlament sarkától a második ház a Balassi Bálint utcánál, a belső kapunál lehetne kihelyezni egy olyan eszközt, amivel figyelni lehetne, ki megy be és ki megy ki az ügyvédi irodából.” A szakemberek szerint „kívül mennek a telefon- és internetdobozok, így elképzelhető, hogy hozzá lehetne férni”, bár „a zár sem különleges, magán az ajtón”. (Az említett ügyvédi iroda egyébiránt egy befolyásos budapesti ügyvédé.)
Az is kiderült, hogy környezettanulmányt készítettek Bajnai Gordon miniszterről, de az is, hogy egy férfit kezének eltörésével fenyegettek meg, ha nem fizeti ki a tartozásait. Az igazi vaskos állítások egy olyan kódolt beszélgetéssorozatnak a részei, amit a sajtóban úgy dekódoltak, hogy a MÁV Biztosító adatai mellett a Mol munkatársainak a levelezéséhez, illetve egyéb adataihoz is hozzáférhettek a cég munkatársai.
A Fidesz ezekről a beszélgetésekről nem sokat mond, csak annyit, hogy ezek az ártatlanságukat bizonyítják, hiszen fideszes politikusok nem szerepelnek ezekben. A MSZP válasza: „összenő, ami összetartozik“- alapon kizárt, hogy a Fidesz tiszta maradjon, ha ilyen cégekkel állnak felsővezetői szinten kapcsolatban.
Extrém és meglepő magyarázatok egyébként vannak az ügyben, amelyek lehet, hogy csak a figyelem elterelésére alkalmasak. Az egyik ilyen vélekedés, hogy a „nyers világpolitika” áll a botrány hátterében, amit igazol, hogy szeptember közepén Magyarországon járt egy orosz delegáció. A Gazprom emberei a Déli Áramlat kapcsán a Magyar Fejlesztési Bankban tárgyaltak. Az energetikai óriás kommünikéje szerint a megbeszélésen a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának építésére vonatkozó kérdéseket tárgyalták. A kidolgozandó tanulmány az egész projektre összeállítandó, Oroszország, a Fekete-tenger, valamint a Közép- és Dél-Európa államainak területére vonatkozó, átfogó megvalósíthatósági koncepció lényegét képezi.
„Magyarország nehéz helyzetben van, mivel mind az orosz érdekeltségű Déli Áramlatot, mind az amerikai-uniós Nabuccót hazánkon keresztül tervezik megépíteni. A magyar energiacég, a Mol szerepe és hozzáállása ebben a helyzetben kulcsszerepet tölt be, ezért nem meglepő, hogy a magyar olajvállalat biztonsági cége került bajba a megfigyelési ügyben” - állította egy ellenzéki az atv.hu portálnak, aki szerint az sem véletlen, hogy a Mol egyik tulajdonosa is „nyomás alá került”. (Csányi Sándor, az OTP elnöke egyben a Mol igazgatótanácsának is az elnöke - a szerk.)
Az ellenzéki pártban egyébként közvélekedés, hogy a megfigyelési ügynek nem ők voltak a célpontjai - a politikai szál csak mellékes hozadéka lett az ügynek. Árulkodó, hogy a Fidesz-közelinek tartott Heti Válasz friss számában Gyurcsány-Csányi csörtének írja le a konfliktust.
Az ügyben egyébként minap éppen az Index emlegetett az egyik cikkében orosz szálat, miszerint az UD Zrt. a Mol belső elhárítása volt az orosz támadás idején.
Mint írták: védelmi céllal telepített figyelő szoftvert a Mol kommunikációs rendszerére az UD Zrt. A magyar olajcég vezetése azért keresett technikai támogatást, mert a Mol feletti befolyás megszerzésére külföldről, azaz Oroszországból nagy erőket mozgató manőverek indultak.