Piros Péter
Miért vagy gazdag?
Ismét célkeresztben a vagyonosodási vizsgálatok

Azonnali hatállyal elbocsátották azt az APEH-osztályvezetőt, akit kétmillió forint kenőpénz átvételekor értek tetten. Közben az adóhatóság egy másik síkon is kereszt­tűzbe került, immár független politikusok is úgy vélik: a hivatal irreális követelményeket támaszt a vagyonosodási vizsgálatra kiszemelt személyekkel szemben.

Csak idén öt olyan eset történt, amelyben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) munkatársáról bebizonyosodott, hogy „korrupciógyanús” tevékenységet folytatott. A mostani azonban minden eddigi történeten túltesz: egyrészt a tetten ért felsővezető, L. Jenő kétmillió forintos kenőpénzt fogadott el, másrészt nem is akárkitől. Lapinformációk szerint az egykori budapesti rendőrfőkapitány, Bodrácska János fia volt a „megbízó”, aki már régóta híresztelte: apja és saját kapcsolatai révén bárkinek elintézheti a vagyongyarapodási vizsgálatok visszavonását. Ebben az esetben egy P. Tamás vállalkozó ellen indult vizsgálatba avatkoztak volna be. Harmadrészt pedig a rajtaütés egyetlen sarokra történt a rendőrség Teve utcai székházától.
Jelenleg B. Gábort hivatali befolyással való üzérkedéssel, valamint kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetéssel gyanúsítják, a vállalkozót és az APEH ellenőrzési osztályvezetőjét az utóbbival. Az ügyészség lakhelyelhagyási tilalmat indítványozott mindhárom vádlottal szemben, emellett az adóhivatalnál átnézik azt az 573 vizsgálatot, amelyhez a vagyonosodási vizsgálatokért felelős személynek köze volt.
Az APEH lapunkhoz eljuttatott nyilatkozata szerint 2008 első nyolc hónapjában 186 bejelentés érkezett a munkatársaikkal kapcsolatban, ebből 32 bizonyult megalapozottnak, és öt esetben tártak fel korrupciógyanús tevékenységet. Azzal azonban a hivatal szerint számolni kell, hogy „a kiváló munkát végző munkatársakat így akarják kivonatni a forgalomból”.
Ez azonban csak az egyike azoknak az eseteknek, amelyek miatt a hivatal az elmúlt napokban célkeresztbe került. Bár most valóban egy korrupt dolgozó lepleződött le, általában elfogadott vélemény, hogy: „annyira kiszámíthatatlan az adóhatóság működése a vagyonosodási vizsgálatok kapcsán, hogy, aki nem követett el jogsértést, annak is görcsbe rándul a gyomra, amikor megkap egy APEH levelet, mert tart attól, hogy még ha abszolút jogszerűen járt is el mindig, nem fogja tudni bizonyítani”. Az előbbi idézet nem egy megbüntetett vállalkozótól, hanem Bárándy Gergely szocialista országgyűlési képviselőtől, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjától származik, aki néhány képviselőtársával azon a véleményen van, „újra kellene gondolni az APEH eljárási szabályait, mert az több helyen is ütközik a jogelvekkel, és sokszor irracionális követelményeket támaszt”.
Ennek a véleménynek már megpróbált támogatást szerezni, amikor augusztusban levélben fordult Veres János pénzügyminiszterhez. „Válaszában Veres János részletezi, hogy miért nem tartja ezt szükségesnek. Mi pedig úgy gondoltuk néhányan, hogy ennek ellenére szükségesnek tartjuk” - mondta Bárándy a Heteknek.
Az esetleges módosítások szükségességéről magát az APEH-et is megkérdeztük, a sajtóosztálytól azonban a Pénzügyminisztériumhoz irányították lapunkat. Az ügyben egy illetékes elismerte: az adóhatóság gyakorlatában adódhatnak hibák, de ezeket igyekeznek a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni. Ettől azonban még nem feltétlenül szükséges a hatályos szabályok felülvizsgálata.
„Nem gondolom, hogy a szocialisták próbálkozása kampányfogás lenne” - válaszolt kérdésünkre Hargitai János, a KDNP országgyűlési képviselője. A honatya elmondta, hogy támogatja Bárándyék javaslatát, hiszen „amióta az APEH-nak nagyobb mozgáslehetőséget adtak a jogszabályokkal”, őt magát is több olyan vállalkozó kereste meg, aki sérelmezte ezt az eljárást. Hargitai szerint „hézagos” a szabályrendszer, és nem biztos, hogy kiállná az alkotmányosság próbáját. „Túlságosan önkényes eljárásokra ad lehetőséget” - összegez a költségvetési bizottság tagja, sőt, hozzátette: egy munkacsoport felállításában is szívesen részt venne.
Az MSZP képviselője szerint a jogalkotó nem tud mindenre gondolni a jogszabályalkotáskor, így természetes folyamatnak tekinthető, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatoknál kiütköző problémákat kezelni kell. Ilyen kezelendő probléma például Bárándy szerint az, hogy az APEH eljárásaiban megfordul a bizonyítási teher: nem a hivatalnak kell bizonyítania az állítását arról, hogy a célszemély nem adózott megfelelően, hanem az utóbbinak kell igazolnia az ellenkezőjét. Ezt Bárándy csak szigorú feltételek teljesülésekor tartaná elképzelhetőnek. A javaslatok között szerepel, hogy az adóhatóságnak előre világossá kell tennie, a jövőben milyen bizonyítékokat fogad el az adózó állításainak igazolására, továbbá, hogy hány évre visszamenőleg követelhet a hivatal vagyongyarapodást igazoló adatot.
Hiszen megdöbbentő bár, de igaz, hogy elveszett huszonéves számlák is milliós bírságot vonhatnak maguk után. Jó példa annak a vállalkozónak az esete, akinek az adóhivatal közel 30 millió forint adóhátralékot állapított meg. A vállalkozó még a rendszerváltás hajnalán műszaki berendezések szervízelésével foglalkozott gebinesként. A szervízelés során az akkor már komoly likviditási gondokkal küszködő szocialista kisvállalatok fizetésképtelenné váltak, ezért a vállalkozókat alkatrészekkel, raktárkészletek jutányos felvásárlásával fizették ki. Az ötlet bevált, a rendszerváltás hozta társadalmi szabadságban az alkatrészek jó áron keltek el, a szóban forgó vállalkozó e bevételből pedig egyre több üzletbe vágott bele, mígnem felfigyelt rá az APEH. Vagyona alapjának eredetére voltak kíváncsiak, és a gebines világról szóló sztori meghallgatása után a 25 éves számlákat, blokkokat kérték tőle.