Munkatársunktól
Állatorvosok ellenőrzik a lacikonyhát?
Szakemberhiány az ÁNTSZ utódjánál

Magyarország ismételten túlteljesítette az európai uniós elvárásokat, legalábbis papíron. Idén szeptemberben lépett hatályba ugyanis az egységes élelmiszerlánc-ellenőrző hatóságot felállító törvény…

Fotó: Somorjai László

Érthető nyelven megfogalmazva ez azt jelenti, hogy elméletileg egyetlen grémium kezébe került az élelmiszerekkel kapcsolatos szinte teljes folyamat ellenőrzése, a „termelőtől az asztalig”. A jogszabályhoz fűzött magyarázatban található, hogy a kormány felismerve az igényeket, „nemzetközi mércével mérve is élen járva” adott utasítást az új szerv létrehozására.
Régen a Köjál nevét rettegték az éttermek vezetői és a sarki közértesek, aztán névváltoztatás történt, és az ÁNTSZ lett a régi-új mumus. 2008-tól az MgSZH (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) betűszót kellene megjegyezni. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény rendelkezései azonban egyes kérdésekben nem nevezhetőek elég egyértelműnek. Az új jogszabály meghozatalát az is indokolta, hogy ne fordulhasson elő az az eset, hogy egy kereskedőt akár aznap egymást követően több hatóság képviselői is felkeresnek, majd ugyanazon hiányosságért szabnak ki rá bírságot.
A végső fogyasztó szempontjából ez lenne a kisebbik probléma, hiszen ha valakinél mindent rendben találnak, legfeljebb a kereskedő számára kényelmetlen, hogy többször kell elővennie az iratokat, és több hatóság képviselőit kell végigvezetnie az üzleten. A gond a gyakorlati megvalósításnál kezdődik.
Az élelmiszerlánc ellenőrzésében részt vevő hatóságok munkájának koordinálása és a nemzetközi kapcsolattartás a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal feladata. A hivatal a 2004-es fűszerpaprika-botrány következtében került át a földművelésügytől az egészségügyi tárca irányítása alá. Az akkori ügy kivizsgálásában a döntő szerepet az ÁNTSZ játszotta, majd jött a Mega-Trade féle több éve lejárt élelmiszerek átcímkézése, és az élelmiszer-biztonság újra az agrártárca - egyben Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - felügyelete alá került. A 2006-ban megindult folyamat következtében a médiából értesülhettünk, hogy a tavalyi év folyamán a korábban szinte csak növény- és állategészségügyi feladatokkal foglalkozó Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (ahol korábban nem humán-, hanem állatorvos szakemberek látták el a feladatokat) átvett száznégy dolgozót az ÁNTSZ-től. Gráf József akkor azt nyilatkozta, hogy erre a feladatok bővülése miatt volt szükség. „Egy eredményes, jól felkészült, szakmailag nagyon kemény munkát végző társaság kezébe került a teljes élelmiszer-biztonsági vonal, az Európai Unióban először, ilyen szervezeti formában, ilyen centralizáltan” - mondta az ágazati miniszter.
A jelenleg zajló átalakítások, jogszabály-módosítások célja is az, hogy összességében egy kézben összpontosuljon a teljes felügyeleti rendszer az engedélyezéstől az ellenőrzésig. A korábban ebben nagyobb szerepet játszó ÁNTSZ feladata a kialakult járványok kivizsgálására korlátozódik. Szakmai berkekben azt a kérdést feszegetik, hogy vajon elegendő-e az ezen a területen munkálkodó kétezer-ötszáz fős létszám minden feladat ellátására? Hiszen az iskolai végzettséget igazoló papír mellett a többéves, esetenként évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek sok helyütt hiányoznak a folyamatból, és az új csapatnak csak töredékét teszi ki az ÁNTSZ-től átvett létszám.
A nyáron lezajlott Kánikula kommandó akciója során - az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Kommunikációs Főosztálya által kibocsátott tájékoztató alapján - több mint háromezer egységet vizsgáltak élelmezés-egészségügyi szempontból a szervezet felügyelői. Fenti szám csupán egy szűk merítés az ország egész területén működő kereskedelmi egységek tengerében, melyeket a hatályba lépett jogszabály alapján a jövőben szintén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal világít majd át.
Csak remélni lehet, hogy a tavalyi év folyamán megkezdődött hatásköri átalakítások során nem lesznek rendszeresek az olyan közlések, mint amilyet Ócsai Lajos, az ÁNTSZ Közegészségügyi Főosztályának vezetője nyilatkozott júliusban. A főosztályvezető az ellenőrzési jogkör átszervezése nyomán fellazult hézagos hatósági jelenlétnek tudta be, hogy lényegesen több ételfertőzést jelentettek az idei nyáron, mint a tavalyi év azonos időszakában. Pedig - mint mondta - akkor kedvezőbbek voltak a feltételek egy-egy járvány kialakulásához.