Feladta a leckét a szombati nyolc dísztermi esküvõ a békéscsabai városházán
a szervezõknek, a házasságot kötõ pároknak, a násznépnek és a võfélyeknek.
Rátett még erre a zuhogó esõ, az idõbeli csúszás és a fûtéskorszerûsítés miatti
felújítás.
Volt olyan idõszak múlt szombaton, amikor három esküvõ résztvevõi futottak és
keveredtek össze. No, nem a võlegények és a menyasszonyok, hanem például a
násznép. Nem tudták, hogy kinek, mikor, hova kell és lehet mennie, hol tudnak
gratulálni. A võfélyek próbálták egybegyûjteni és egyben tartani a sajátjaikat,
elosztották a násznépek között a lépcsõket, a fedett területeket, de a
kavarodást, a torlódást nem tudták megakadályozni. A menyasszonyi autók fedett
helyre beállását a felújítás miatti területlezárás nehezítette. „Nyáját vesztett
pásztornak éreztem magam. S legjobban az fájt, hogy azon fiatalokban marad
tüske, kellemetlen emlék, érzés az esküvõjükkel kapcsolatban, akiknek ez az
egyik legszebb, legfontosabb nap az életükben - magyarázta Hunyadvári József, az
egyik võfély. - Ez volt a 808. lakodalmam, de ilyen káosszal még nem
találkoztam.”