Hazafi Zsolt
Kiegyezéses hangulatban
A legrosszabb Gyurcsány is jobb, mint a legjobb Orbán

Az elmúlt napokban meghatározó liberális politikusok, polgármesterek és értelmiségiek álltak oda Gyurcsány Ferenc mellé, ami azt okozta, hogy látványosan megváltozott az SZDSZ-ben a közhangulat.

„Tárgyalni fognak a szakértõink, aztán megegyezünk némi kiadáscsökkentésben, majd a szocialisták beírnak a költségvetésbe egy-két liberális szöveget, és készülünk 2010-re. Addigra talán össze tudjuk szedni magunkat” - magyarázta lapunknak egy liberális politikus, aki szerint az a közhangulat az SZDSZ-ben, hogy ki kell egyezni a MSZP-vel, mert - idézzük - „a legrosszabb Gyurcsány is jobb, mint a legjobb Orbán”.
Bár sokáig úgy tûnt, hogy sikerre vezet Fodor Gábor pártelnök kiélezett stratégiája, hogy tartalmi és személyi változásokat indukál a koalíciókötés feltételeként. A szabad demokraták között akkor még sokan osztották azt a nézetet, hogy az MSZP és az SZDSZ népszerûségvesztése jelentõs fordulat árán szerezhetõ csak vissza. Szerintük annyira népszerûtlen és hiteltelen Gyurcsány Ferenc, hogy minden hatalomban töltött órája csak a Fidesz malmára hajtja a vizet. Többen még az elõrehozott választásokat is elõnyösebbnek gondolták, mint a további - ahogy egy képviselõ fogalmazott - „vergõdést”.
Ráadásul az elõrehozott választásokban olyan logikát is találtak, hogy ha 2009-ben kerül hatalomra a Fidesz, akkor a 2010-ben tartandó önkormányzati választásokra már kiábrándulnak annyira az emberek Orbán Viktorékból, hogy az SZDSZ nem veszti el az önkormányzati pozícióit. Ez a gondolatmenet egyébként a szocialista önkormányzati lobbi prominensei között is fellelhetõ, viszont annyira rettegnek Gyurcsány Ferenctõl, hogy semmilyen lépést sem mernek tenni.
Fodor és csapata nem számolt azonban azzal, hogy a szocialistákkal való évtizedes együttmûködés mennyire mély nyomokat hagyott a párt szakértõi és értelmiségi holdudvarának gondolkodásmódjában. A Fodor Gábort ért értelmiségi össztûz hatására még a fodoristák hangulata is megváltozott, és egyre többen mormolják a már ismertetett mondást, hogy „a legrosszabb Gyurcsány is jobb, mint a legjobb Orbán”.
Vegyünk egy példát. A múlt hét pénteken tartott fõvárosi választmányi ülésen fényes gyõzelmet arattak Fodor Gábor hívei a kókistákkal szemben. Igaz, sokat elárul a belsõ helyzetrõl, hogy elõzetesen titokban tartották a fodoristák, hogy a pártelnök is megjelenik a rendezvényen. Bár a pozíciókat Fodorhoz közelálló politikusok nyerték el, sõt, egy békülést sürgetõ kiáltvány napirendre való kerülését is sikerült megakadályozni, mégis a közhangulatra „az egyezzünk meg” volt a jellemzõ.
A frakció hétfõi ülésén a pártelnök és csapata nem tudta keresztülvinni, hogy támogassák a Fidesz kezdeményezését, miszerint a parlament vegye napirendjére a miniszterelnök Megegyezés címû programját és szavazzon arról. Ez nyilván azt jelentette volna, hogy az ellenzéki pártok közösen leszavazták volna Gyurcsány esszéjét, azaz a nyílt színen megalázták volna a miniszterelnököt. A gyurcsányisták a fejleményeket azonnal Fodor újabb megalázó vereségeként értékelték. Az SZDSZ-ben még Fodor támogatói között is két olvasata van a történteknek. A pesszimistább vélemény szerint az történt, hogy az önállósságra törekvõ SZDSZ próbált felegyenesedni, de kiderült, hogy súlyos gerincbántalmai vannak, némely helyen még a csigolyák is hiányoznak.
„Egy-egy igazgatósági tagság, miniszterelnöki fejlesztési ígéret a polgármesternek, kormány által támogatott tisztség uniós intézményekben, közös üzletek, állásajánlatok és központi megrendelések elvezettek odáig, hogy béklyóba kötötte az MSZP az SZDSZ-t” - magyarázta a Fodor-szárny egyik meghatározó alakja. Szerinte az MSZP-nek a liberálisokra csak szatellit pártként van szüksége, akik behozzák nekik azokat a szavazókat, akik soha nem szavaznának a „kommunistákra”, de érdemben semmibe nem hagyják beleszólni.
Egy másik, amúgy Fodor Gábort támogató vélemény szerint a „vereség dühe miatt” a jelenlegi pártvezetés kicsit túldramatizálja a helyzetet. Szerinte a több évtizedes együttmûködést a szocialistákkal nem lehet egyik napról a másikra elfelejteni. Ráadásul a jobboldal elõretörését csak az MSZP-vel közösen lehet megakadályozni, ezért fel kell dolgozni, hogy a pártvezetés egy kicsit tovább szaladt a lehetõségeinél, és a korrekció után a pártépítésre kell koncentrálni.