Szubotics Mariann
A Kanári-szigetek világa

A „Boldogság szigetekre” az év minden szakában érkeznek vendégek a rendkívül kedvezõ és egészséges éghajlatnak köszönhetõen. A mediterrán-szubtrópusi klíma és a Kanári-áramlat kiegyenlíti a hõmérsékletet, míg a passzát-szelek távol tartják a közeli Szaharából érkezõ forró légáramlatokat. Emiatt kapta a terület az „Örök tavasz szigete” elnevezést is. Kolumbusz Kristóf egyik kedvenc vidéke sokoldalú: kedves õslakosok, vulkanikus eredetû sziklák, meredek hegyoldalak, egzotikus virágpompa és káprázatos sivatagi dûnestrandok váltakoznak.

Hét nagy és hat kisebb szigetbõl álló csoport a Kanári-szigetek: közigazgatásilag Spanyolországhoz, földrajzilag viszont Afrikához tartoznak. Természeti és tájépítészeti adottságaikat tekintve rendkívül változatosak, és még a leginkább látogatott szigeteken is találhatók érintetlen, vadregényes tájak.
Történelmileg is megállja a helyét az elnevezés: a „szerencse szigete”, ahogy a római és a görög írók fogalmaztak. A szigetek õslakói a gaunchék voltak, kultúrájára sok minden hatással lehetett már az ókorban is, amit a feltárt piramisok is tükröznek. A 14. században megjelentek az elsõ európai hódítók, akik közül a kasztíliaiak és a portugálok értek ide elsõként. 1936-ban a spanyol polgárháború idején a szigetek Franco kezében voltak, majd a második világháború után a szigetcsoport valódi idegenforgalmi paradicsommá vált és 1983-ban autonómiát kapott.  
A Kanári-szigetek harmadik legnagyobb tagját az Afrika partjaitól 210 kilométerre található Gran Canariát „mini kontinensnek“ is hívják. A csaknem kör alakú, lenyûgözõ sziget 1532 négyzetkilométeren terül el az Atlanti-óceánban, közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként. A sziget földrajza igen nagy változatosságot mutat: hegyek, kanyonok, sivatagok, trópusi erdõk váltakoznak itt a jelen lévõ többféle éghajlatnak megfelelõen. Az európai, afrikai és amerikai növény- és állatvilág gazdagsága mind-mind felfedezhetõ.
Gran Canaria nagyon kedvelt üdülõhely, melyet sokan a fõváros után csak Las Palmasként emlegetnek. A színes házakkal teli, bámulatosan szép fõváros egyben Spanyolország egyik legfontosabb kikötõje is. Kevesen tudják, hogy Kolumbusz minden útja elõtt heteket töltött itt el. A városban áll a múzeumként mûködõ Kolumbusz-ház, a sziget elsõ kormányzóinak egykori lakhelye.
Nyolc kilométerre a fõvárostól fekszik a Jardin Canario, a „Kanári-kert”, amely a sziget hihetetlenül gazdag növényvilágát mutatja be, mintegy 500 növényfajjal. 1950-ben alapította Eric Sventenius, egy svéd botanikus.
Míg Teror építészetileg különleges, addig San Augustin nyugodt, kicsi üdülõhely. Sötét színû, finom homokos, fürdõzésre ideális strandját helyenként változatos formájú bizarr sziklák határolják, míg távolabbi része kiváló hely szörfözõknek.
Playa del Inglés a sziget legnagyobb nyaralóvárosa: nyüzsgõ központja mindennel bír, ami egy igazi aktív üdüléshez kell. Hosszú, aranyló, finom homokos dûnestrandja pedig sivatagi hangulatot kölcsönöz a tájnak.
A sziget különös ismertetõjegye, és igen látogatott egyedi látványossága a maspalomasi dûne, melyet a szél által Afrikából átkerült felhalmozódott homok alkot. Talán a sziget legszebb strandja található itt: a hat kilométer hosszú és egy kilométer széles fehérhomokos tengerpart szépsége káprázatos.
Playa Tauritó völgyénél meredek sziklafalakba ágyazódott csodálatos, szürkehomokos strand terül el: központi részén található a több tengervizes medencével rendelkezõ Lago Taurito. Innen ellátogathatunk a közeli Puerto Moganba, amely szûk csatornáiról „Kis Velenceként” ismert.
Érdemes még elmenni Guayade­québe, hogy megnézzük a barlangfalvakat, ahol a helyiek õsember módjára élnek, és megkóstolhatjuk a kanári ételspecialitásokat: pl. a papas arrugadast (tengervízben fõtt burgonya) mojóval (fokhagymás szósz).
Gyönyörû látványt nyújt a Palmitos Nemzeti Park és állatkert, ahová a természetkedvelõknek és állatbarátoknak mindenképpen el kell látogatniuk. Kihagyhatatlan a Barranco de Fataga völgyében található mesterséges szubtrópusi park: rengeteg ritka növényt (pálmákat, kaktuszokat) és sok madárfajt mutat be.
A vállalkozó kedvûek teveháton is folytathatják az utat: egy oázison át jutunk Santa Bertolomé fantasztikus hegyvidékéhez, mely a sziget legmagasabb pontja. A csaknem 2000 méter magas, hatalmas szurdokok által szabdalt álomszép vidéket „kõvé vált orkánként” is szokták emlegetni.