Fogytán a vallásszabadság Oroszországban

Oroszországban az 1997-ben elfogadott lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény szerint a kereszténység, az iszlám, a judaizmus és a buddhizmus számít bevett, tradicionális vallásnak. A jogszabály szerint ezek a vallások „elválaszhatatlanok az Oroszország területén élõ népektõl”, de a tradicionális vallások közé számítja a Távol-Kelet, Szibéria és a távoli észak õslakosainak pogány hitét is.

A kereszténység nem korlátozódik a pravoszláviára Oroszországban. 1,2 millió követõje van az Örmény Gregoriánus Egyháznak, de találunk hivatalosan elismert katolikusokat, lutheránusokat, baptistákat és a protestantizmus más képviselõit is.
A protestáns hívõk létszámát egymillió fõre teszik, akik nagyrészt baptisták. Az elsõ baptisták 1841-ben német telepesekként érkeztek, körülbelül harminc évvel késõbb jelent meg az evangélikus irányzat. A legnagyobb gyülekezetek Moszkvában, Szentpéterváron, Nyizsnyij-Novgorodban, Szmolenszkben, Novoszibirszkben és más nagyvárosokban találhatók.
A FÁK-tagországokban az evangéliumi keresztények számát hárommillióra becsülik. A kommunizmus bukásával gyors növekedésnek indult a pünkösdi egyház, leginkább az evangéliumi irányzat. Népes gyülekezetek alakultak az Urálban és Szibériában, késõbb a csoportok harmada csatlakozott a Baptista Unióhoz.
A vallási felekezetek és szervezetek nem kevés kedvezményt élveznek, különösen a „tradicionálisak”. 2003-ban az orosz Vallásközi Szövetség - amely a pravoszlávia, az iszlám, a judaizmus és a buddhizmus vezetõit foglalja magában - állami segítség nélkül megállapodott az országos energiagazdálkodás vezetõivel, hogy a vallási szervezetek kedvezményes áron jussanak energiahordozókhoz. A jövõben az állam minden olyan állami ingatlan tulajdonjogát, amely vallási szervezet használatában van, kész átadni.
A médiában megjelent hírek szerint az állami szervek és a társadalom egyaránt negatívan viszonyul a „nem tradicionális” vallások képviselõihez. A belügyminisztérium feketelistáján ötven nagy, jól szervezett, destruktív szektát tart számon.
Sok kisebb közösség is tevékenykedik, csak Moszkvában nyolcvan koreai eredetû csoportot ismernek. Amint azt Jurij Szemin moszkvai fõügyész a Moszkovszkaja Pravdának adott interjúban elmondta: „Ezek a destruktív vallási csoportok fiatalkorúakat szerveznek be, akik gyakorlatilag kivonulnak a társadalomból, megszûnnek állampolgárok lenni.” Példaként az Alef vallási szervezet tevékenységét említette, amely Szeko Aszahari tanításait terjeszti. Aszaharit - a tokiói metróban gáztámadást elkövetõ Aum szekta hírhedt vezetõjét - Japánban jogerõsen elítélték terrorizmusért és annak népszerûsítéséért. Az ügyész véleménye szerint összejöveteleiken a résztvevõket pszichikai erõszaknak vetik alá, elnyomják személyiségüket, és teljes önalárendelést követelnek tõlük.
Szemin hangsúlyozta: a reform éveiben elveszett az állami ellenõrzés a vallási felekezetek tevékenysége felett, pedig némelyik veszélyes a társadalomra. Ennek megfelelõen az állami kontroll a jövõben erõsödni fog - ígérte a fõügyész.