Nincs pánik a MÁV Általános Biztosító Egyesület ügyfelei között -
nyilatkozták lapunknak szakemberek. Az idõ azonban sürget, a pórul járt
ügyfeleknek csak augusztus 15-éig van lehetõségük új biztosítót találni.

Fotó: Somorjai László
Mintegy 150-160 ezer magán-gépjármû-tulajdonost és összesen mintegy 200 ezer
szerzõdést érint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) döntése,
melynek értelmében bevonta a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE)
mûködési engedélyét. Ennek eredményeképpen augusztus 16-ától biztosító nélkül
marad az az ügyfél, aki eddig az idõpontig nem sorol át egy másik társasághoz.
Fõként a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás területén égetõ a helyzet,
hiszen ennek hiányában egy esetleges baleset költségeit a kárt okozó autós
köteles megfizetni.
A lapunknak nyilatkozó Cselovszki Zsolt, a Független Biztosítási Alkuszok
Magyarországi Szövetsége gépjármûszekciójának elnöke felhívta a figyelmet arra,
hogy a tagoknak a biztosítótársaság csõdje ellenére is be kell fizetniük a
harmadik negyedéves tagdíjat. Az elnök elmondta, látszólag értelmetlen ugyan a
befizetés, hiszen a fizetésképtelenné vált társaság kasszája olyan, mint a
lyukas vödör. Ám ha az ügyfél nem rendezi a tagdíjat, a társaság nem adja ki a
kártörténeti igazolását. Így elvész az eddig megszerzett fokozat, és az új
biztosítónál A00-s kategóriába kerül az ügyfél. Jogszabály rendelkezik arról
ugyanis, hogy nemfizetés esetén automatikusan megszûnik a bónusz, és az A00-s
kategória arányaiban magasabb díjfizetést von maga után. Valójában tehát nem
lehet megúszni a fizetést, hiszen az új biztosító mindenképpen kiszámlázza a be
nem fizetett tagdíjat is.
A harmadik negyedéves díjat augusztus 15-éig tehát be kell fizetni, s az errõl
szóló igazolással kell felkeresni a kiválasztott biztosítótársaságot. Szükség
lesz még a gépjármû papírjaira, a személyes iratokra és a MÁV-os szerzõdésre is.
A biztosítóválasztás nem könnyû feladat, hiszen számtalan kedvezmény és tarifa
közül kell megtalálni a legjobbat. Cselovszki Zsolt szerint érdemes minél
hamarabb szerzõdést kötni az új biztosítónál, hogy mindenki biztosított legyen.
A társaságok irodáiban személyesen is érdeklõdhetünk, de idõkímélõbb módszer, ha
a biztosítók honlapjain vagy az online alkuszok weblapjain nézünk körül.
A MÁV ÁBE csõdje miatt nemcsak a kötelezõ gépjármû-felelõsség-biztosítás szûnik
meg, hanem az itt kötött casco, lakás- és más vagyoni biztosítás is. Cselovszki
Zsolt szerint a vagyoni biztosítási ágazat nincsen csõdhelyzetben, tehát az
ezekben az üzletágakban keletkezett károkat - elvileg legalábbis - kifizeti a
biztosító.
Az elnök elmondta, mintegy 4,5 milliárd forintnyi káreseményt nem tud kifizetni
a biztosító. Megjegyezte, a PSZÁF szigorú sorrendet állított fel a kifizetések
tekintetében. Elõször a járadékfizetési kötelezettségeket elégítik ki. Tehát
azokat veszik elõre, akik baleset következtében rokkantságot szereztek vagy
maradandó sérülést szenvedtek. Utánuk - ha marad pénz - a baleset következtében
felmerülõ orvosi költségeket állja a társaság, és csak ez után kerülhet sor a
300 ezer forintnál nagyobb, majd az ennél kisebb értékû anyagi károk
kifizetésére. Mivel a társaság csõdbe ment, nagy az esélye annak, hogy
kifizetetlenül maradnak a károk, s ez a probléma csak tovább halmozódhat
augusztus 15-éig, amennyiben MÁV-biztosítós autó okoz balesetet a közutakon.
Természetesen van lehetõség peres úton behajtani a felmerülõ költségeket, de ez
akár évekig is eltarthat.
Cselovszki Zsolt szerint a történtek ellenére is stabilnak mondható a
biztosítási piac. 1991 óta ez az elsõ ilyen eset, nem tart attól, hogy a
közeljövõben elõfordul hasonló nagyságrendû bukás. A PSZÁF a jövõben várhatóan
jóval szigorúbban ellenõrzi majd a társaságok kártartalékait és mûködését.
Emlékeztetett arra is, hogy a MÁV ÁBE esetében nem pusztán pénzügyi csõdrõl van
szó, hanem amint ismeretes, az ügyészség sikkasztás miatt indított nyomozást a
társaság vezetõi ellen. Kétségtelen - tette hozzá -, hogy a szakmának most
vissza kell szereznie az ügyfelek bizalmát.