Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Sokat tettünk, de nem eleget

„Jelentõs elõrelépéseket sikerült meg­tennünk a HIV-fertõzések megelõzésében, azonban még mindig nem sikerült a vírus terjedését visszaszorítani” - áll az ENSZ AIDS-re spe­ci­alizálódott hivatala, az UNAIDS által 2008 augusztusában közzétett, A globális AIDS járvány 2008-ban címû jelentésben, amely a Mexikó­városban a héten megrendezésre kerülõ XVII. Nemzetközi AIDS Konferenciára készült.


Afrika lakosságának kétharmada HIV-fertõzött

A jelentés szerint komoly elõrelépés történt a HIV-fertõzések megelõzésében számos súlyosan fertõzött országban. Ruandában és Zimbabwéban a szexuális szokásokban bekövetkezett változások nagymértékben hozzájárultak az új fertõzések számának csökkenéséhez. Más országokban (a legfertõzöttebb országok közül hétben: Burkina Fasóban, Etiópiában, Ghánában, Kamerunban, Malawiban, Ugandában és Zambiában) pedig a fiatalok egyre nagyobb arányban használnak óvszert, illetve egyre többet várnak a szexuális aktussal. Kamerunban például a szexuális életet 15. életévük elõtt elkezdõ fiatalok száma 35-rõl 14 százalékra esett vissza.
A szegényebb országokban 2008-ra már 3 millióan kapnak antivirális kezelést. Namíbiában például 2003-ról 2007-re 1-rõl 88 százalékra nõtt a kezelt betegek száma, míg ugyanez a szám Kambodzsában 14-rõl 67 százalékra emelkedett 2004 és 2007 között. Más országokban (Botswana, Brazília, Chile, Costa Rica, Kuba és Laosz) már szinte valamennyi beteg hozzájut a megfelelõ ellátáshoz. A világ legtöbb országában több nõ kap kezelést, mint férfi. Ezeknek az eredményeknek köszönhetõen az AIDS-ben meghalt emberek száma éves szinten 2 millióra csökkent 2007-ben. A betegség megjelenése óta mintegy 25 millióan haltak meg a vírus következtében. Ugyanakkor továbbra is az AIDS a vezetõ halálok Afrikában, ahol a HIV-fertõzöttek 67 százaléka él - akiknek 60 százaléka nõ. (A fiatalok között ez az arány 75 százalékos.)
A már fertõzött személyek kezelése terén nagy haladást jelent, hogy 2005 és 2007 között 14-rõl 33 százalékra nõtt azoknak a HIV-pozitív terhes anyáknak a száma, akikhez eljutottak az antivirális gyógyszerek, megelőzendő, hogy a fertõzés az anyáról a gyermekre átterjedjen. Ugyanebben az idõszakban az újonnan fertõzött gyerekek száma 410 ezerrõl 370 ezerre csökkent világszerte. Számos országban, köztük Argentínában, a Bahamákon, Barbadoson, Belorussziában, Botswanában, Grúziában, Kubában, Moldovában, Oroszországban és Thaiföldön már 75 százalékban jutnak megfelelõ gyógyszerhez a vírushordozó terhes anyák.
Az új fertõzöttek száma éves szinten 3 millióról 2,7 millióra csökkent 2001 és 2007 között (ebbõl mintegy 2,2 millió felnõtt és 500 ezer gyerek) világméretekben. Azonban az új fertõzések számának egyes országokban tapasztalt csökkenése nem jelenti azt, hogy a járvány elmúlóban lenne világszerte, hiszen számos országban az új megbetegedések számának növekedése tapasztalható, így Indonéziában, Kenyában, Kínában, Mozambikban, Pápua Új-Guineában, Oroszországban, Ukrajnában és Vietnamban. Azonban több fejlett nyugati országban is ez a tendencia érzékelhetõ, például Ausztriában, Nagy-Britanniában és Németországban. Bár százalékos arányban a fertõzött emberek száma csökkent világszerte, a HIV vírust hordozók száma 2007-re elérte a 33 milliót (ez a Föld népességének 0,8 százaléka), ami naponta mintegy 7500 új megbetegedést jelent.
2005 óta megtriplázták a különösen veszélyeztetett rétegek számára nyújtott ellátások biztosítására tett erõfeszítéseket. Fekete-Afrikán kívül a világ szinte valamennyi térségében a szexmunkások, a homoszexuálisok és a tût használó drogfogyasztók azok, akik jóval nagyobb arányban vannak kitéve az AIDS-nek, mint a társadalom más rétegéhez tartozók. A diszkriminációt törvényi szinten tiltó országokban jobb ellátásban részesülnek a veszélyetetett rétegekhez tartozó betegek, mint máshol.
A jelentés szerint a kormányok, donorok, civil szervezetek és a fertõzéssel érintett közösségek közös akarata és erõfeszítései révén valós változást lehet elérni. Mintegy 105 ország tûzte ki maga elé azt a célt, hogy 2010-re mindenki számára elérhetõvé tegyék a HIV-fertõzés megelõzését, kezelését és a betegek ápolását. „Az új fertõzések kialakulásának megelõzésével és a már vírushordozók megfelelõ kezelésével megmentett életek számában elért eredményeket hosszú távon kell tudnunk fenntartani - nyilatkozta Dr. Peter Piot, az UNAIDS vezérigazgatója a mexikói konferencia kapcsán. - Nem szabad a rövid távú eredményekkel megelégednünk, azok a megelõzésre és a kezelésre tett erõfeszítések megsokszorozására kell hogy ösztönözzenek bennünket.”
Ezt Kemal Dervis, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) vezetõje azzal egészítette ki, hogy „az AIDS elleni küzdelem az ENSZ millen­niumi célkitûzéseinek egyik fontos területe. Az itt elért eredmények jelentõs mértékben hozzájárulnak a szegénység és a gyermekhalandóság ellen, valamint az anyák egészsége és a táplálkozás javítása érdekében tett erõfeszítéseink sikeréhez. Ugyanakkor a többi célkitûzés megvalósítása, mint a nemek közötti egyenlõség, illetve az oktatás fejlesztése is szükségesek ahhoz, hogy az AIDS terjedése visszafordítható legyen.”