„Jelentõs elõrelépéseket sikerült megtennünk a HIV-fertõzések megelõzésében,
azonban még mindig nem sikerült a vírus terjedését visszaszorítani” - áll az
ENSZ AIDS-re specializálódott hivatala, az UNAIDS által 2008 augusztusában
közzétett, A globális AIDS járvány 2008-ban címû jelentésben, amely a
Mexikóvárosban a héten megrendezésre kerülõ XVII. Nemzetközi AIDS Konferenciára
készült.

Afrika lakosságának kétharmada HIV-fertõzött
A jelentés szerint komoly elõrelépés történt a HIV-fertõzések megelõzésében
számos súlyosan fertõzött országban. Ruandában és Zimbabwéban a szexuális
szokásokban bekövetkezett változások nagymértékben hozzájárultak az új
fertõzések számának csökkenéséhez. Más országokban (a legfertõzöttebb országok
közül hétben: Burkina Fasóban, Etiópiában, Ghánában, Kamerunban, Malawiban,
Ugandában és Zambiában) pedig a fiatalok egyre nagyobb arányban használnak
óvszert, illetve egyre többet várnak a szexuális aktussal. Kamerunban például a
szexuális életet 15. életévük elõtt elkezdõ fiatalok száma 35-rõl 14 százalékra
esett vissza.
A szegényebb országokban 2008-ra már 3 millióan kapnak antivirális kezelést.
Namíbiában például 2003-ról 2007-re 1-rõl 88 százalékra nõtt a kezelt betegek
száma, míg ugyanez a szám Kambodzsában 14-rõl 67 százalékra emelkedett 2004 és
2007 között. Más országokban (Botswana, Brazília, Chile, Costa Rica, Kuba és
Laosz) már szinte valamennyi beteg hozzájut a megfelelõ ellátáshoz. A világ
legtöbb országában több nõ kap kezelést, mint férfi. Ezeknek az eredményeknek
köszönhetõen az AIDS-ben meghalt emberek száma éves szinten 2 millióra csökkent
2007-ben. A betegség megjelenése óta mintegy 25 millióan haltak meg a vírus
következtében. Ugyanakkor továbbra is az AIDS a vezetõ halálok Afrikában, ahol a
HIV-fertõzöttek 67 százaléka él - akiknek 60 százaléka nõ. (A fiatalok között ez
az arány 75 százalékos.)
A már fertõzött személyek kezelése terén nagy haladást jelent, hogy 2005 és 2007
között 14-rõl 33 százalékra nõtt azoknak a HIV-pozitív terhes anyáknak a száma,
akikhez eljutottak az antivirális gyógyszerek, megelőzendő, hogy a fertõzés az
anyáról a gyermekre átterjedjen. Ugyanebben az idõszakban az újonnan fertõzött
gyerekek száma 410 ezerrõl 370 ezerre csökkent világszerte. Számos országban,
köztük Argentínában, a Bahamákon, Barbadoson, Belorussziában, Botswanában,
Grúziában, Kubában, Moldovában, Oroszországban és Thaiföldön már 75 százalékban
jutnak megfelelõ gyógyszerhez a vírushordozó terhes anyák.
Az új fertõzöttek száma éves szinten 3 millióról 2,7 millióra csökkent 2001 és
2007 között (ebbõl mintegy 2,2 millió felnõtt és 500 ezer gyerek)
világméretekben. Azonban az új fertõzések számának egyes országokban tapasztalt
csökkenése nem jelenti azt, hogy a járvány elmúlóban lenne világszerte, hiszen
számos országban az új megbetegedések számának növekedése tapasztalható, így
Indonéziában, Kenyában, Kínában, Mozambikban, Pápua Új-Guineában,
Oroszországban, Ukrajnában és Vietnamban. Azonban több fejlett nyugati országban
is ez a tendencia érzékelhetõ, például Ausztriában, Nagy-Britanniában és
Németországban. Bár százalékos arányban a fertõzött emberek száma csökkent
világszerte, a HIV vírust hordozók száma 2007-re elérte a 33 milliót (ez a Föld
népességének 0,8 százaléka), ami naponta mintegy 7500 új megbetegedést jelent.
2005 óta megtriplázták a különösen veszélyeztetett rétegek számára nyújtott
ellátások biztosítására tett erõfeszítéseket. Fekete-Afrikán kívül a világ
szinte valamennyi térségében a szexmunkások, a homoszexuálisok és a tût használó
drogfogyasztók azok, akik jóval nagyobb arányban vannak kitéve az AIDS-nek, mint
a társadalom más rétegéhez tartozók. A diszkriminációt törvényi szinten tiltó
országokban jobb ellátásban részesülnek a veszélyetetett rétegekhez tartozó
betegek, mint máshol.
A jelentés szerint a kormányok, donorok, civil szervezetek és a fertõzéssel
érintett közösségek közös akarata és erõfeszítései révén valós változást lehet
elérni. Mintegy 105 ország tûzte ki maga elé azt a célt, hogy 2010-re mindenki
számára elérhetõvé tegyék a HIV-fertõzés megelõzését, kezelését és a betegek
ápolását. „Az új fertõzések kialakulásának megelõzésével és a már vírushordozók
megfelelõ kezelésével megmentett életek számában elért eredményeket hosszú távon
kell tudnunk fenntartani - nyilatkozta Dr. Peter Piot, az UNAIDS vezérigazgatója
a mexikói konferencia kapcsán. - Nem szabad a rövid távú eredményekkel
megelégednünk, azok a megelõzésre és a kezelésre tett erõfeszítések
megsokszorozására kell hogy ösztönözzenek bennünket.”
Ezt Kemal Dervis, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) vezetõje azzal
egészítette ki, hogy „az AIDS elleni küzdelem az ENSZ millenniumi
célkitûzéseinek egyik fontos területe. Az itt elért eredmények jelentõs
mértékben hozzájárulnak a szegénység és a gyermekhalandóság ellen, valamint az
anyák egészsége és a táplálkozás javítása érdekében tett erõfeszítéseink
sikeréhez. Ugyanakkor a többi célkitûzés megvalósítása, mint a nemek közötti
egyenlõség, illetve az oktatás fejlesztése is szükségesek ahhoz, hogy az AIDS
terjedése visszafordítható legyen.”