Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Szilárd
A dopping nyeri az olimpiát?
Minden magyart legalább négyszer ellenőriztek

Hat orosz atlétanõ ugyanazt a vizeletmintát adta le, ezért nem lehetnek ott az olimpián. Azóta újabb olasz, orosz, jamaicai, brazil sportoló bukott le, akárcsak a teljes bolgár súlyemelõ csapat. Peking a dopping olimpiája lehet.


A dobóatlétanõ szervezetébe addig adagolták a tesztoszteront, amíg az átalakult

Négy éve Magyarország volt a doppingbotrányok egyik fõszereplõje. Két arany- és egy ezüstéremmel végeztünk a dopping-éremtáblázat élén. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) ügyvezetõ igazgatója a Hetek kérdésére elárulta: az athéni eseményeknek jelentõs nemzetközi következményei voltak.
„Azonnal felmerült, hogy a hazai doppingellenes tevékenység nem eléggé szilárd, nem elég hatékony” - nyilatkozta lapunknak Tiszeker, aki hozzátette: „Ebbe beletartozik az ellenõrzések gyengesége is, illetve a felvilágosító-megelõzõ munka elégtelensége. Változásra volt szükség, ezért egy egészen új rendszert kellett kidolgozni és végrehajtani.”
Az athéni események megismétlõdését elkerülendõ, ezúttal minden magyar sportolót legalább négyszer ellenõriztek. De a hazai súlyemelõket például tizenegyszer vizsgálták.
A magyar csapat eddig nem, más nemzetek viszont már komoly doppingügyekbe keveredtek. Hat orosz, köztük öt aranyesélyes atlétanõ ugyanazt a vizeletmintát adta le az ellenõröknek, a csalásra fény derült, így mindnyájan súlyos, akár négyéves eltiltásra számíthatnak. Nem jártak jobban a bolgár súlyemelõk sem, köztük a világbajnok Ivan Stojkov. A sportolók szervezetében metandienont mutattak ki, így a komplett csapat távol marad a pekingi versenytõl.
Az orosz és bolgár eseten kívül több atléta, kerékpáros, tornász bukott le az ellenõrzéseken, és a Pekingben elvégzendõ 4600 doppingteszt között is számos pozitív eredmény várható.
„Az ellenõrzések száma, és az analízisek minõsége is kiemelkedõ lesz” - állítja Tiszeker Ágnes, aki szerint minden idõk legtöbb ellenõrzését fogják végrehajtani az olimpián, és „nagyon készülnek a laborokban is, hogy kimutassák akár a növekedési hormont, akár az úgynevezett EPO-t”. Utóbbi szer a vörösvérsejt-termelést segíti elõ, így a vér több oxigént szállít, ezáltal a sportoló teljesítõképessége is növekszik.
Más kérdés, hogy a szigorú, akár „rajtaütésszerû” doppingellenõrzések mennyire viselik meg a sportolókat. Elõfordulhat, hogy a verseny elõtti estén kopognak az ellenõrök egy sportolónál. Tiszeker szerint a magyar sportolókra a fegyelmezettség és az együttmûködés a jellemzõ: „Nem volt semmi problémánk a magyar sportolókkal, ennek én nagyon örülök.”
Ami viszont a Magyar Antidopping Csoportot sem töltheti el örömmel, hogy az IGF elnevezésû izomrost-növelõ szereket egyelõre nem tudják kimutatni az ellenõrzések során. Ez a szer a pesszimista prognózisok szerint irreálissá teheti az úszóversenyeket. Mivel a mintákat nyolc évre elteszik, elképzelhetõ, hogy hét-nyolc év múlva fogják elvenni a pekingi aranyérmeket, amikor ezek a szerek már kimutathatóak lesznek.
A legnagyobb doppingbotrányokról a német Bild címû magazin készített összeállítást. A legismertebb történet az NDK-beli Heidi Kriegeré. A dobóatlétanõ szervezetébe addig adagolták a tesztoszteront, amíg az átalakult, ennek nyomán a korábbi olimpikon ma már az Andreas Krieger nevet viseli. Krieger azóta vallomást tett egy 2000-ben lefolytatott doppingperben, de teljes elégtételre sosem számíthat a korábbi kelet-német sportvezetéstõl.
„A dopping és az egészségkárosodás nem mindig hozható összefüggésbe” - állítja Tiszeker Ágnes. Így a váratlan halálesetek kapcsán is vigyázni kell arra, mikor emlegetünk doppingot. A szervezet túlterhelése ugyanúgy tragédiához vezethet, mint a doppingszerek használata.
„Nehéz errõl beszélni, hiszen itt hosszú távú következményekrõl van szó, nem azonnal észlelhetõ vagy azonnal mérhetõ egészségkárosodásról. De ha a szerek hatását vizsgáljuk, amik orvosi és tudományos körökben ismertek és vizsgáltak, az anabolitikus szteroidoknak, a növekedési hormonnak vagy az EPO-nak biztosan van egészségkárosító hatása” - állítja az antidoppingcsoport vezetõje.