Németh Csillag
Hosszútáv célfotóval
A kampány utolsó 100 napja: mi fog dönteni?

Megkezdõdött a visszaszámlálás az amerikai történelem eddigi leghosszabb el­nök­választási kampányában: kevesebb, mint 100 nap van hátra a november 4-ei sorsdöntõ megmérettetésig. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Barack Obama vezet John McCainnel szemben, de a körülményekhez és a várakozásokhoz képest elõnye nem nevezhetõ jelentõsnek, a verseny mindkét jelölt elõtt továbbra is nyitva áll.

A július végén készült Gallup-felmérés során Obama 49 százalékon áll, míg republikánus ellenfele 40 százalékra számíthat.
A CNN ugyanakkor csak 5 százalékra teszi Obama elõnyét. Bár ez a különbség nagyobb, mint amit az elmúlt két hónapban mértek, a színes bõrû szenátor elõnye továbbra sem behozhatatlan.
Némelyek úgy vélik, hogy Obamának sokkal nagyobb arányban kellene vezetnie, hiszen a körülmények neki kedveznek: az amerikaiak rendkívül elégedetlenek George W. Bushsal és a republikánus párttal, népszerûtlen az iraki háború, és komoly problémák merültek fel a gazdaságban. Az illinois-i szenátor azonban így sem lépi át az 50 százalékos bûvös küszöböt, amit sokan ismeretlenségével, nemzetközi tapasztalatlanságával magyaráznak. „A no­vemberi elnökválasztás inkább Barack Obamáról, mintsem George Bushról szóló népszavazás lesz” - véli a CNN elemzése.
Igaz, az elnökséghez nem feltétlenül szükséges a nagyarányú gyõzelem, hiszen az eddigi választásokon is általában szoros eredmény született: 2000-ben, 1968-ban és 1960-ban a két jelölt között kevesebb, mint egy százalékpont volt a különbség. George H. W. Bush 1988-ban hét ponttal gyõzött Michael Dukakissal szemben, míg négy évvel késõbb Bill Clinton hat ponttal végzett Bush elõtt. Elõreláthatólag sok minden az utolsó pillanatban fog eldõlni, hiszen számos amerikai csak szeptember elején kezd el majd a választásokkal foglalkozni, így sokak szerint az általában elég késõn döntést hozó független szavazók voksai lehetnek a meghatározók.
Elemzõk mindenesetre találgatásokba kezdtek, hogy november
4-éig melyek azok az események, amelyek jelentõsen befolyásolhatják a küzdelem alakulását.
Augusztus 8-án megkezdõdnek az olimpiai játékok Pekingben, ami valószínûleg meg fogja törni a kampány lendületét, ugyanis a szavazók a politika helyett a sporteseményeket fogják nyomon követni.
Ezért mindkét tábor azon igyekszik, hogy a játékok alatt se feledkezzenek meg róluk. Obama stábja 5 millió dolláros olimpiai reklám­idõcsomagot vásárolt az NBC-nél, amellyel széles nézõközönséget - különösen nõket - tudnak megszólítani. Az elõzõ televíziós felmérések alapján ugyanis az állapítható meg, hogy a nyári olimpiai játékokat inkább a nõk szeretik nézni. A nagyszabású reklámhadjárat hátulütõje viszont, hogy rendkívül költséges, és emellett a szakértõk arra is felhívják a figyelmet, hogy az olimpiai közvetítések alatt nem szerencsés, ha a reklámok az ellenfél személyének támadásáról szólnak, ilyenkor a fair play szellemében cél­szerûbb az eseménnyel összhangban álló hirdetéseket használni, melyek pozitívan, felemelõen hatnak, és például a hazafiságot erõsítik. McCain nem indított ilyen jellegû kampányt, ugyanakkor valószí­nû­nek tartják, hogy alelnökjelöltjének bejelentését a versenyek idejére idõzíti.
Meghatározó dátumnak tartják szeptember 15-ét is, amikor arról születhetik döntés, hogy hazatérhetnek-e Irakból azok a csapatok, akiket tavaly küldtek a térségbe a már ott állomásozó haderõ meg­erõsítésére. Amennyiben az erõszak továbbra is visszaszorulóban van, minden valószínûség szerint az év végéig a szóban forgó harci egységek hazatérhetnek. Ez egyrészrõl igazolná McCain iraki háborúval kapcsolatos álláspontját Obamával szemben, másrészt viszont a demokrata jelölt kivonulás melletti politikáját támasztaná alá, valamint azt eredményezheti, hogy a figyelem a belpolitikai és gazdasági kérdésekre terelõdik át, amely egyértelmûen a demokraták javát szolgálná.
Ezt követõen azok a személyek, akik november 4-én nem tudnak az urnák elé járulni - vagyis a külföl­dön állomásozó katonák, otthonuktól távol tanuló diákok, illetve a bírósági tárgyalásra váró letartóztatottak -, szeptember 22-én megkezdik a szavazást Virginiában, s ezzel országszerte elindul a voksolási idõszak. Míg a 2002-es idõközi választások során a választásra jogosultak 14 százaléka adta le korábban a voksát, addig ez az arány 2006-ban 25 százalékra emelkedett, és az elõrejelzések szerint a mostani szavazáson már 30 százalék felett lesz. Általában a legelkötelezettebb szavazók adják le ilyenkor szavazatukat, ami azt eredményezheti, hogy a két tábor a „maradékra” összpontosíthat. Emellett a nagyarányú korai voksolás védelmet biztosít az utolsó pillanatban bedobott lejáratókampányokkal szemben is.
Szeptember 26-án a két elnökjelölt között vitafórumra kerül sor a Mississippi Egyetemen, melynek központi témája a belpolitikai helyzet lesz. Egyesek szerint ezek a fórumok lehetõséget biztosítanak a szavazók számára, hogy információt szerezzenek a két félrõl, hiszen egyik sem volt elnök vagy alelnök, ami azt jelenti, hogy McCain politikája sem egyértelmû sokak számára, demokrata ellenfele viszont szinte teljes mértékben ismeretlennek számít.
David Lanoue, az Alabama Egyetem politikai tudósa az 1980-as kampánnyal hozza párhuzamba a mostani elnökválasztást. A szavazók akkor is változást akartak, de kétségeik voltak afelõl, hogy Ronald Reagan lenne a megfelelõ személy ehhez. Amikor azonban a volt kaliforniai kormányzó az egyetlen nyilvános vitán nagyon meg­gyõ­zõnek tûnt Carter elnökkel szemben, sikerült megnyernie azokat, akik még döntésükben határozatlanok voltak, és utána elsöprõ gyõzelmet aratott.
Lanoue felhívja a figyelmet, hogy a múltban zajlott viták általában a „bakikról” maradtak nevezetesek: 1960-ban Richard Nixonon jól látszott, hogy izzad, Al Gore 2000-ben hallhatóan sóhajtozott, 1976-ban pedig Ford elnök azt állította, hogy Lengyelország már felszabadult a szovjet uralom alól. A szakértõ szerint ezek a viták gyakran inkább a vesztést, sem mint a gyõzelmet segítették elõ. Obama és McCain között egyébként ezen kívül a Belmont Egyetemen, valamint a Hofstra Egyetemen rendeznek vitát, ahol a külpolitikai kérdések kerülnek elõtérbe.
Az elnökválasztás kimenetelét váratlan külpolitikai tényezõk is befolyásolhatják. Az elemzõk szerint ez lehet terrortámadás, nagyszabású katonai hadmûvelet Irán ellen, vagy ha Afganisztánban, illetve Irakban döntõ fordulat áll be. 2004-ben ezt a fajta „októberi meglepetést” Oszama bin Laden videója szolgáltatta, mely amellett, hogy a Bush-kormány kudarcára is emlékeztetett, újra felhívta a figyelmet a terrorizmus veszélyére, ami sokak szerint jelentõs hatással volt a kampány további alakulására.
Szintén várhatóan október végén kerülnek nyilvánosságra a gazdaságra vonatkozó adatok. Az USA Today/Gallup közvélemény-kutatása alapján a legtöbb amerikai úgy véli, hogy rossz állapotban van a gazdaság, éppen ezért sokak szerint ez lesz a döntõ tényezõ a választások során, de a mérleg ebben a kérdésben is bármely oldalra billenhet.