Horn Gyula akkori miniszterelnök politikai okokból állíttatott le egy
Draskovics Tibor elleni nyomozást 1996-ban - állítja Kiss Ernõ nyugalmazott
dandártábornok, a Központi Bûnüldözési Igazgatóság egykori vezetõje. A
rendészeti miniszter annak idején a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára
volt - az akkori gyanú szerint az õ utasítása alapján csökkentették egy
benzinkutakat üzemeltetõ cég 83 milliós büntetését 100 ezer forintra.

Draskovics Tibor
Kiss Ernõ a hvg.hu-nak adott nyilatkozatában elmondta: 1996-ban az ORFK
Gazdaságvédelmi Fõosztálya - amelynek vezetõje volt - a Rendvédelmi Szervek
Védelmi Szolgálata feljegyzése alapján indított titkos nyomozást a
Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára és helyettese, vagyis
Draskovics Tibor és Csobánczy Péter ellen.
Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a két vezetõ hatalmával visszaélve érte el, hogy
a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága (VPOP) 83 millió forintról 100
ezer forintra mérsékelje egy üzemanyag-forgalmazással foglalkozó kuvaiti cég
bírságát. A nyugalmazott dandártábornok hangsúlyozta: azért beszélhet errõl,
mert az ügy titkosítását feloldották, és a rendõrség honlapján is szerepeltek az
ezzel kapcsolatos dokumentumok.
Az ország területén több benzinkutat is üzemeltetõ Kuwait Petroleum Hungary Ltd.
(Q8) a volt rendõrvezetõ elmondása szerint akkor került kínos helyzetbe, amikor
hajdúszoboszlói töltõállomását 1995. január 5-én ellenõrizte a berettyóújfalui
vámhivatal, és kiderült, hogy az nem rendelkezik engedéllyel a jövedéki termék
forgalmazására. Emiatt 100 ezer forint jövedéki bírságot szabtak ki a cégre. Ezt
a vámosoknál épp ellenõrzést végzõ Állami Számvevõszék kevésnek találta, majd a
Legfõbb Ügyészség is felhívta a VPOP figyelmét, hogy a törvényben elõírtak
szerint szabja ki a büntetést. A vámhivatal ezért a pénzbírságot 83 millió
forintra emelte.
A fellebbezéseivel kudarcot valló Q8 felügyeleti intézkedést kezdeményezett a
PM-nél, ahol ezt elõbb - a hatáskör hiányára hivatkozva - a VPOP-hez
továbbították, ám a cég újbóli próbálkozása után már Draskovics és helyettese
járt közben a bírság csökkentése érdekében. A vámhivatal ehhez továbbra sem
járult hozzá, de a beavatkozás eredménye utóbb mégis az lett, hogy egy új
határozatban a pénzbüntetést 100 ezer forintban határozták meg. A nyugalmazott
tábornok elmondása szerint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának egy, a
belügyminiszterhez címzett feljegyzése szerint a VPOP több vezetõ
tisztségviselõje felháborodott azon, hogy az államtitkár és helyettese „direkt
módon, levélben és távbeszélõn adott utasításokkal kötelezte a VPOP-t a jogsértõ
határozat meghozatalára”. Ennek alapján az ORFK Gazdaságvédelmi Fõosztályán úgy
látták, felmerült a gyanú, hogy az államtitkár és helyettese hivatali
visszaélést követett el, ugyanis a jövedéki bírság méltányossági alapon történõ
mérséklésére nem volt jogi lehetõség.

Kiss Ernõ
Fotó: Somorjai László
Ezt követõen a legfõbb ügyész óvást nyújtott be a PM-hez a törvényes állapot
helyreállítása céljából, amit az akkori miniszter, Medgyessy Péter elfogadott,
és a bírság összegét ismét 83 millió forintban állapította meg. A titkos
nyomozást - amely már a Központi Bûnüldözési Igazgatóság (KBI) égisze alatt
folyt - 1996. de-cember 21-én erre az óvásra hivatkozva megszüntették. Ennek
azonban - nyilatkozta Kiss Ernõ - más elõzménye is volt. „Az ügyrõl ugyanis -
egyebek mellett - jelentést tettem a belügyminiszter és az országos
rendõrfõkapitány jelenlétében Horn Gyula miniszterelnöknek 1996. október elsõ
felében. Nem sokkal késõbb, egy négyszemközti beszélgetésünkön a kormányfõ arra
kért, hogy szüntessük meg a Hézag fedõnevû titkos nyomozást” - fogalmazott az
interjúban. Mint mondta, a miértre Horn válasza az volt, hogy politikai síkon
fogják rendezni az ügyet, ami Kiss szerint azt jelentette, hogy az akkoriban
kipattant Tocsik-ügy mellé nyilvánvalóan nem volt szükség még egy politikai
botrányra.
A volt rendõrvezetõ szerint több mint érdekes, hogy miként történt ez a
rendezés. A kormány 1996. szep-tember 21-én javaslatot nyújtott be a jövedéki
szabályozásról és ellenõrzésrõl szóló törvény módosítására. A két hónappal
késõbb elfogadott tervezet a Q8-hoz hasonló helyzetbe került cégeknél - melyek
nagykereskedelmi engedéllyel folytattak kiskereskedelmi tevékenységet - a bírság
mértékét 50 ezertõl 500 ezer forintig szabták meg. „Ez a törvény felülírta a
korábban említett legfõbb ügyészi óvást, és gondolom, ezután nem fizették be a
83 millió forint bírságot.
Draskovics éles hangú közleményben utasította vissza Kiss értelmezését. Szerinte
a Q8 esetében semmi egyébrõl nem volt szó, mint jogértelmezési vitáról. „A
lényeg az volt, hogy hogyan kell megbírságolni azokat a cégeket, amelyek bár
adófizetési kötelezettségüknek teljes összegben eleget tettek, és így az
államnak semmilyen anyagi kárt nem okoztak, de a jövedéki tevékenységet az
engedélyek megszerzése elõtt megkezdték. Ezt a vitát az Országgyûlés
törvénymódosítással zárta le.” Az igazságügyi és rendészeti miniszter arra is
utalt, hogy Kiss ellen rendõrségi eljárás folyik. (A tábornok a rendõrségi gyanú
szerint tavaly novemberben ittasan vezetve szolgálati autóját több gépkocsit
összetört, majd elhagyta a helyszínt; késõbb azt állította, hogy az autót egy
alteregója vezethette. A Központi Bûnüldözési Igazgatóság élérõl is botrányos
körülmények között távozott: térfigyelõ kamerák felvették ugyanis, ahogy
levizeli az Országos Rendõr-fõkapitányság Teve utcai épületét. Akkor azzal
védekezett, hogy munkája miatt menedzsertablettákat szed, amelyeknek
mellékhatásai vannak.)
Megkerestük Kiss Ernõ egyik volt munkatársát, aki annak idején magas beosztásban
szintén „olajos” ügyekkel foglalkozott. A neve elhallgatását kérõ volt
rendõrvezetõ elmondta: az ügyrõl konkrétumokat nem tud, de azt reálisnak tartja,
hogy kormányfõi utasításra „álltak le” az ügyrõl. „Nem az a kérdés, hogy utólag
mivel magyarázzák, hogy egy cég érdekében törvénymódosítást végeztek, hanem az,
hogy a VPOP és a Legfõbb Ügyészség egyértelmû állásfoglalása után Draskovics
miért nyúlt bele az ügybe, miért volt szükség kézivezérlésre” - hangoztatta az
egykori nyomozó.
A Fidesz nem kívánta kommentálni a Kiss Ernõ-interjút. Emlékeztettek arra, hogy
februárban többször is követelték, hogy nevezzék meg, ki adott utasítást „a
Draskovics Tibor számára kellemetlen olajügyi iratok eltüntetésére a rendõrség
internetes honlapjáról”. Az ORFK akkori közleménye szerint nincs szabályozva,
hogy mennyi ideig kell közzétenni a titkos nyomozások iratanyagát, így a
hozzáférhetõség idõtartamát az ésszerûség alapján határozták meg. Az iratok
novemberben kerültek fel a honlapra, ahonnan december végén vették le azokat.