Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Mi a Hézag?

Horn Gyula akkori miniszterelnök politikai okokból állíttatott le egy Draskovics Tibor elleni nyomozást 1996-ban - állítja Kiss Ernõ nyugalmazott dandártábornok, a Központi Bûnüldözési Igazgatóság egykori vezetõje. A rendészeti miniszter annak idején a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára volt - az akkori gyanú szerint az õ utasítása alapján csökkentették egy benzinkutakat üzemeltetõ cég 83 milliós büntetését 100 ezer forintra.


Draskovics Tibor

Kiss Ernõ a hvg.hu-nak adott nyilatkozatában elmondta: 1996-ban az ORFK Gazdaságvédelmi Fõosztálya - amelynek vezetõje volt - a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata feljegyzése alapján indított titkos nyomozást a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára és helyettese, vagyis Draskovics Tibor és Csobánczy Péter ellen.
Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a két vezetõ hatalmával visszaélve érte el, hogy a Vám- és Pénzügyõrség Or­szágos Parancsnoksága (VPOP) 83 millió forintról 100 ezer forintra mérsékelje egy üzemanyag-forgalmazással foglalkozó kuvaiti cég bírságát. A nyugalmazott dandártábornok hangsúlyozta: azért beszélhet errõl, mert az ügy titkosítását feloldották, és a rendõrség honlapján is szerepeltek az ezzel kapcsolatos dokumentumok.
Az ország területén több benzinkutat is üzemeltetõ Kuwait Petroleum Hungary Ltd. (Q8) a volt rend­õrvezetõ elmondása szerint akkor került kínos helyzetbe, amikor hajdúszoboszlói töltõállomását 1995. január 5-én ellenõrizte a berettyóújfalui vámhivatal, és kiderült, hogy az nem rendelkezik engedéllyel a jövedéki termék forgalmazására. Emiatt 100 ezer forint jövedéki bírságot szabtak ki a cégre. Ezt a vámosoknál épp ellenõrzést végzõ Állami Számvevõszék kevésnek találta, majd a Legfõbb Ügyészség is felhívta a VPOP figyelmét, hogy a törvényben elõírtak szerint szabja ki a büntetést. A vámhivatal ezért a pénzbírságot 83 millió forintra emelte.
A fellebbezéseivel kudarcot valló Q8 felügyeleti intézkedést kezdeményezett a PM-nél, ahol ezt elõbb - a hatáskör hiányára hivatkozva - a VPOP-hez továbbították, ám a cég újbóli próbálkozása után már Draskovics és helyettese járt közben a bírság csökkentése érdekében. A vámhivatal ehhez továbbra sem járult hozzá, de a beavatkozás eredménye utóbb mégis az lett, hogy egy új határozatban a pénzbüntetést 100 ezer forintban határozták meg. A nyugalmazott tábornok elmondása szerint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának egy, a belügyminiszterhez címzett feljegyzése szerint a VPOP több vezetõ tisztségviselõje felháborodott azon, hogy az államtitkár és helyettese „direkt módon, levélben és távbeszélõn adott utasításokkal kötelezte a VPOP-t a jogsértõ határozat meghozatalára”. Ennek alapján az ORFK Gazdaságvédelmi Fõosztályán úgy látták, felmerült a gyanú, hogy az államtitkár és helyettese hivatali visszaélést követett el, ugyanis a jövedéki bírság méltányossági alapon történõ mérséklésére nem volt jogi lehetõség.


Kiss Ernõ
Fotó: Somorjai László

Ezt követõen a legfõbb ügyész óvást nyújtott be a PM-hez a törvényes állapot helyreállítása céljából, amit az akkori miniszter, Medgyessy Péter elfogadott, és a bírság összegét ismét 83 millió forintban állapította meg. A titkos nyomozást - amely már a Központi Bûnüldözési Igazgatóság (KBI) égisze alatt folyt - 1996. de-cember 21-én erre az óvásra hivatkozva megszüntették. Ennek azonban - nyilatkozta Kiss Ernõ - más elõzménye is volt. „Az ügyrõl ugyanis - egyebek mellett - jelentést tettem a belügyminiszter és az országos rendõrfõkapitány jelenlétében Horn Gyula miniszterelnöknek 1996. október elsõ felében. Nem sokkal késõbb, egy négyszemközti beszélgetésünkön a kormányfõ arra kért, hogy szüntessük meg a Hézag fedõnevû titkos nyomozást” - fogalmazott az interjúban. Mint mondta, a miértre Horn válasza az volt, hogy politikai síkon fogják rendezni az ügyet, ami Kiss szerint azt jelentette, hogy az akkoriban kipattant Tocsik-ügy mellé nyilvánvalóan nem volt szükség még egy politikai botrányra.
A volt rendõrvezetõ szerint több mint érdekes, hogy miként történt ez a rendezés. A kormány 1996. szep-tember 21-én javaslatot nyújtott be a jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl szóló törvény módosítására. A két hónappal késõbb elfogadott tervezet a Q8-hoz hasonló helyzetbe került cégeknél - melyek nagykereskedelmi engedéllyel folytattak kiskereskedelmi tevékenységet - a bírság mértékét 50 ezertõl 500 ezer forintig szabták meg. „Ez a törvény felülírta a korábban említett legfõbb ügyészi óvást, és gondolom, ezután nem fizették be a 83 millió forint bírságot.
Draskovics éles hangú közleményben utasította vissza Kiss értelmezését. Szerinte a Q8 esetében semmi egyébrõl nem volt szó, mint jogértelmezési vitáról. „A lényeg az volt, hogy hogyan kell megbírságolni azokat a cégeket, amelyek bár adófizetési kötelezettségüknek teljes összegben eleget tettek, és így az államnak semmilyen anyagi kárt nem okoztak, de a jövedéki tevékenységet az engedélyek megszerzése elõtt megkezdték. Ezt a vitát az Országgyûlés törvénymódosítással zárta le.” Az igazságügyi és rendészeti miniszter arra is utalt, hogy Kiss ellen rendõrségi eljárás folyik. (A tábornok a rendõrségi gyanú szerint tavaly novemberben ittasan vezetve szolgálati autóját több gépkocsit összetört, majd elhagyta a helyszínt; késõbb azt állította, hogy az autót egy alteregója vezethette. A Központi Bûnüldözési Igazgatóság élérõl is botrányos körülmények között távozott: térfigyelõ kamerák felvették ugyanis, ahogy levizeli az Országos Rendõr-fõkapitányság Teve utcai épületét. Akkor azzal védekezett, hogy munkája miatt menedzsertablettákat szed, amelyeknek mellékhatásai vannak.)
Megkerestük Kiss Ernõ egyik volt munkatársát, aki annak idején magas beosztásban szintén „olajos” ügyekkel foglalkozott. A neve elhallgatását kérõ volt rendõrvezetõ elmondta: az ügyrõl konkrétumokat nem tud, de azt reálisnak tartja, hogy kormányfõi utasításra „álltak le” az ügyrõl. „Nem az a kérdés, hogy utólag mivel magyarázzák, hogy egy cég érdekében törvénymódosítást végeztek, hanem az, hogy a VPOP és a Legfõbb Ügyészség egyértelmû állásfoglalása után Draskovics miért nyúlt bele az ügybe, miért volt szükség kézivezérlésre” - hangoztatta az egykori nyomozó.
A Fidesz nem kívánta kommentálni a Kiss Ernõ-interjút. Emlékeztettek arra, hogy februárban többször is követelték, hogy nevezzék meg, ki adott utasítást „a Draskovics Tibor számára kellemetlen olajügyi iratok eltüntetésére a rendõrség internetes honlapjáról”. Az ORFK akkori közleménye szerint nincs szabályozva, hogy mennyi ideig kell közzétenni a titkos nyomozások iratanyagát, így a hozzáférhetõség idõtartamát az ésszerûség alapján határozták meg. Az iratok novemberben kerültek fel a honlapra, ahonnan december végén vették le azokat.