Vissza a tartalomjegyzékhez

Göndör Ottó
A jó dalokat nem lehet kidobni
Paul Anka Budapesten

Zenetörténészek szerint Paul Anka az elsõ kreált tinisztárhullám terméke, azonban ötven év távlatából elmondható, hogy kiváló üzleti érzékkel és nagyfokú zenei kreativitással megáldva méltán válhatott a swing ünnepelt zeneszerzõjévé.
Augusztusi budapesti fellépése kapcsán joggal indultak el a találgatások, hogy a 900 dalából és 15 millió példányszámban értékesített 120 lemezébõl álló repertoárjának vajon mely darabjai csendülnek majd fel.

Paul Albert Anka 1941-ben Kanadában látta meg a napvilágot libanoni, maronita kivándorlók gyermekeként. Már egész pöttöm korában énekelt a szír Szent Illés Antiochiai Ortodox Egyház kórusában. Elsõ slágerét, a Dianát, melyben szerelmet vall korábbi bébiszitterének, tizenhat évesen szerezte. Az azóta a világ 45. legtöbb bevételét eredményezõ dala természetesen azonnal a slágerlisták élén landolt, s egyenesen a világhírnévig röpítette a rocktörténelem elsõ tinisztárját. És ha akkor, ott tizenévesen többé ki nem nyitja a száját, vagy egyetlen sort sem ír le soha többé, az évek során befolyt jogdíjakból akkor is vígan megélhetett volna. De ezt a legényt, mint utóbb kiderült, nem ilyen fából faragták. A rákövetkezõ években további négy Top 20-as dalt szerzett, majd Buddy Holly oldalán végigturnézta Nagy-Britanniát és Ausztráliát. Hálából írt egy világhírû dalt Buddy számára It Doesn’t Matter Any More címmel.
A hatvanas évek elején megírta az egyik legnépszerûbb amerikai esti tv-show, a The Tonight Show Starring Johnny Carson azóta legendássá vált betétdalát, amellyel szintén dollármilliókat keresett. Huszonkét évesen feleségül vette egy libanoni diplomata divatmodell lányát, Anne De Zoghebet. 1967-ben felfigyelt egy Comme d’habitude címû francia dalra, melyre utóbb így emlékezett vissza: „Szörnyû egy felvétel volt, de a dalban volt valami…” Így hát angol szöveget kanyarított mellé, és odaadta Sinatrának, hogy énekelje fel. Így született meg a My Way.
Kapcsolatára Frank Sinatrával a Jazzkovács címû rádiómûsorban így nyilatkozott: „Nos, rengeteg nagy mûvésszel dolgoztam, de akitõl a legtöbbet kaptam, aki a leginkább inspirált, az Frank Sinatra volt… Én ismertem a másik oldalát is, amikor Las Vegasban a maffiának dolgoztunk. Mindig tudtam, hogy tanulni csak a nagyoktól érdemes, és Frank ilyen volt. Amikor Floridában személyesen megismerkedtünk (…) nagyjából 1967 lehetett, õ éppen ki akart szállni, be akarta fejezni a pályafutását, épp elege volt a saját életébõl. A kormány folyamatosan zaklatta az alvilági ügyei miatt, én meg nagyon szomorú voltam, hiszen egy nagy mûvészt veszítettünk volna el, úgyhogy ez a helyzet adta meg a lökést ahhoz, hogy hazamenjek és megírjam neki a My Wayt. Emlékszem, volt egy olyan tipikusan újságírós írógépem, abban mindig volt papír, erre gépeltem le a szöveget reggel ötre, és felhívtam Franket. Mondtam neki, hogy van számára valami különleges ajándékom. Õ néhány hónappal késõbb stúdióba vonult, felvette a dalt és felhívott, majd bejátszotta a zenét a telefonba, és ez a dal mindkettõnk életét megváltoztatta.”
Anka a hetvenes éveket Las Vegas-i kaszinók ünnepelt sztárjaként töltötte el. Az évtized közepén írt egy dalt feleségéhez és négy lányához, mely arról szól, milyen csodálatos dolog is apának lenni. A dal, a (You’re) Having My Baby azonnal az elsõ helyen végzett a Billboard 100-as listáján. De ezenfelül a Feleségek Nemzetközi Szövetsége is kitüntetésével honorálta szerzeményét.
Karrierje legutóbb akkor kapott új erõre, mikor a Szívek szállodája címû tévésorozat fõhõsnõje Paul Anka névre keresztelte kutyáját. Kiváló üzleti érzékérõl tesz tanúságot az is, hogy legutóbbi két albumán (Rock Swings; Classic Songs, My Way) szinte minden mûfajból hallhatóak feldolgozások, de a hamisítatlan Paul Anka swing stílusban. Az öt „A” betûs lánya (Amelia, Anthea, Alicia, Amanda és Alexandra) segítségével és hónapokig tartó kutatómunkával választotta ki a ’80-as és ’90-es évek legnagyobb slágereit. A Rock Swingsen Nirvana-, Soundgarden-, Bon Jovi-, Billy Idol-, Oasis- és Cure-dalokat énekelt lemezre, swinges nagyzenekarral. A Classic Songs, My Way címû lemez pedig Joni Mitchell, Billy Joel és Bryan Adams dalainak friss feldolgozásait mutatja be, valamint Anka két klasszikusának sajátos interpretációját.
1984-ben csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán, 1991-ben a francia kormány a Mûvészetek és az Irodalom Lovagja címmel tüntette ki, végül, de talán nem utolsósorban a turizmus tiszteletbeli nagykövetévé választották Kanadában. Szülõvárosában augusztus 26-át Paul Anka napnak keresztelték el.
S hogy miben látja sikerének titkát? „Az életutam, az életstílusom olyan, hogy bírom. Mindig azt szoktam mondani, hogy hangsúlyt kell fektetni a céltudatos, egészséges életre, és az mindenképpen fontos, hogy az ember szeresse, amit csinál. Az pedig végképp nem baj, ha valami egyedi dolgot, sõt, ha újra meg újra kitalálja saját magát, mint én a Rock Swings albumon, amely igencsak távol van attól, amivel anno a pályámat kezdtem… Ezek a muzsikák idõtlenek, örökzöldek, nem pedig olyan »eldobható« dalok, mint amilyen a világ, amelyben élünk. A jó dalokat nem lehet kidobni, azokat újra és újra elõ kell adni, akár más stílusban is. Én kifejezetten aktív vagyok. Most például éppen könyvet írok, melybõl egy Broadway-musical is készül majd. Egyébként még öt évet tervezek, és aztán majd akkor értékelem át az életemet.”