Kovács Klára
Egészségügy újratöltve
Kormányzás március 9-e után

Ismét porondon az egészségügy átalakítása. A napokban az új szakminiszter új tervekkel állt elõ: nem reformokkal, csupán átalakításokkal. „Elillant a kormány politikai bátorsága - kommentálta a lapunknak Sinkó Eszter a terveket -, ugyanakkor némely területen elindíthat pozitív fejleményeket is.”

Vojnik Mária

Nem hoz földrengést az új egészségügyi koncepció. Nem zárnak be újabb kórházakat, nem csökkentik az ágyak számát. Összességében nem kerül több pénz a rendszerbe, viszont jó hír, hogy nem is vetnek ki újabb adónemeket, nem emelkedik a járulék sem. A magánbiztosítók pedig még csak szóba sem kerültek az újrafogalmazott koncepcióban.
Vojnik Mária egészségügyi szakállamtitkár szerint (felső képünkön) beszédes az új tervezet címe: „Biztonság és partnerség 2010-ig”, hiszen - mint megkeresésünkre fogalmazott -, az ellátás biztonságát és partneri viszonyt szeretnének kialakítani az egészségügyben.
A minisztérium új vezetõje hat pontban foglalta össze a legfontosabb teendõket. Az államtitkár asszony szerint a legfontosabb a lakosság egészségi állapotának javítása, ezért elsõ helyre helyezték a népegészségügyi program folytatását. Célul tûzték ki, hogy létrejöjjön egyfajta szemléletváltás, amely révén jó értelemben véve divattá válik az egészséges életmód. Ennek érdekében lakossági, iskolai egészségnevelési programot indítanak, fõként népbetegségek, mint a daganatos vagy a szívmegbetegedések kialakulására fókuszálva. Még inkább elérhetõvé válhatnak a szûrõprogramok. A médián keresztül, a munkahelyeken, a sportközpontokban is hallhatóvá kívánják tenni, hogy az egészség érték. Minderre 300 millió forintot tett félre a kormány.
Szintén fontos teendõnek tartja a tárca az ellátórendszer, a háziorvosi hálózattól a gyógyító centrumokig bezárólag valamennyi intézmény fejlesztését, színvonalának emelését uniós források igénybevételével.
A jövõben tovább folytatódik a biztosítási jogviszony ellenõrzése és a fizetési hajlandóság megerõsítése is, felbuzdulva a látványos sikereken. Mára „csupán” 150-200 ezer emberrõl nem tudnak semmit.
„Nagyon fontos terület - hangsúlyozta Vojnik Mária szakállamtitkár - az egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzése. A tervek szerint szakképzések révén új kompetenciákat adnak az egészségügyi dolgozók számára, melyek révén a védõnõk, ápolónõk önállóan is elláthatnának bizonyos feladatokat, így kibõvülhet a tevékenységük, munkalehetõségekhez juthatnak. Fontos az is - tette hozzá -, hogy megakadályozzuk az elvándorlást. Uniós forrásokat is felhasználhatunk a fõként fiatal dolgozók, diplomások számára arra, hogy megkönnyítsük a családvállalást, a család és a munka összehangolását. Ennek érdekében lehetõvé kívánjuk tenni a rugalmas munkaidõ bevezetését. A pályát elhagyókat átképzésekkel, tudásuk felfrissítésében, illetve letelepedésük támogatásával kívánjuk támogatni.”
Jelentõs változás lehet a március 9-ei népszavazás óta, hogy a kabinet nem tervezi magánbiztosítók bevezetését, sem az OEP felosztását. Marad az egy állami biztosító, de a mostani megyei biztosító pénztárak regionális irodákká, helyi szolgáltató, elosztó intézményekké és ügyfélszolgálati irodákká alakulnak át. Országos szinten változatlanul az OEP feladata lesz a költségek ellenõrzése, a nyilvántartás vezetése. A regionális irodák ezzel szemben nem lesznek önálló költségvetési intézmények. Az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát ezen a szinten lesz majd meghatározva, helyben világosabban láthatók ugyanis a valós szükségek, igények. Vojnik Mária szerint a most tapasztalt területi egyenlõtlenségek kialakítása a jelenlegi országos központú elosztás rovására írható. Lényeges változást hozhat az az elképzelés, hogy a regionális irodák kötnek majd szerzõdéseket az intézményekkel. Megváltozik, illetve megszûnik az a mostani rendszer, miszerint kötelezõ szerzõdést kötni valamennyi intézménnyel. Ez elindíthat egyfajta versenyt, illetve minõségibb szolgáltatásra ösztönözheti az intézményeket.
Az államtitkár asszony elismerte, hogy a mostaninál kevesebb forrás nem tervezhetõ a tûrendszerbe, pluszforrás azonban nem vonható be járulékemeléssel. Azonban azt nem tartja kizártnak, hogy a bevétel növelhetõ lehet egyes adónemek, mint például a cigaretta vagy az alkohol után fizetendõ jövedéki adó egészségügyi célokra való átcsoportosításával.
Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképzõ Központ tudományos munkatársa, egészségügyi közgazdász szerint (alsó képünkön) meglehetõsen kis fajsúlyú lépésekrõl van szó, fõként ha összevetjük a március 9-ei népszavazás elõtti elképzelésekkel. Inkább technikai jellegû átalakításokként fogható fel a tervezet. Igaz - tette hozzá -, ez az azóta kialakult politikai helyzetben a lehetõ legkevesebb veszélyt is hordozza magában. Mindenképpen pozitívan ítélhetõ meg - mondta - az az elképzelés, miszerint kötelezõvé tennék a szakmai protokollokat. Az elképzelések szerint meghatároznák és kötelezõvé tennék protokollok használatát, és a finanszírozást ezekhez kötnék. Az OEP ezek alapján fizetne, ha ettõl eltérés történik a gyógyítás során, az intézmények nem kapják meg a teljes összeget. Sinkó Eszter szerint, ha ez megvalósul, jelentõs elõrelépést érünk el.

Sinkó Eszter

A szakember szerint szintén pozitív változást hozhat az az elképzelés, miszerint a regionális irodák nem automatikusan kötnének szerzõdéseket a szolgáltató intézményekkel, hanem minõségi elvárást támasztanának feléjük, és ezek függvényében szerzõdnének velük. Az sem kizárt, hogy új szolgáltatókat is behozhatnak.
Mindezek mellett elfogadhatatlan, hogy a kormány nem ad választ a problémákra - tette hozzá az egészségügyi közgazdász vezetõ. Sem az elvándorlás, sem a várólisták területén nem várható érdemi változás. Úgy tûnik, a kormány nem meri a társadalom idegeit borzolni. Pihenõt fújt. Nincsen politikai bártorság ennél nagyobb lépésekre.