Németh Csillag
Mosolygós válságcsúcs
Gazdag nagyhatalmak kontra szegény óriások

Sikeresnek értékelte a világ vezetõ nyolc ipari országának csúcstalálkozóját George W. Bush amerikai elnök. A Japánban tartott háromnapos egyeztetések legfõbb témája az éghajlatváltozás volt, de emellett napirendre kerültek olyan kérdések is, mint a szabad kereskedelem, az éhínség és betegség elleni küzdelem, különösen Afrikában. A környezetvédõk azonban nem elégedettek, mivel véleményük szerint nem született rövid távú, hatékony megoldás az éghajlatváltozás megállításának érdekében.

A nyolc legfejlettebb ipari állam és az Európai Unió vezetõje Tokióban

Az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Oroszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Olaszország alkotta G8-ak a Japán északi részén fekvõ Hokkaido-szigeten gyûltek össze, hogy szokásos éves találkozójukat megtartsák. Idén elsõ alkalommal kerül sor arra, hogy a nyolc gazdasági hatalom Kínával, Indiával és további hat fejlõdõ országgal ült asztalhoz a globális felmelegedés témájának megvitatása érdekében. A tizenhat ország ugyan­is a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának nyolcvan százalékáért felelõs. A vezetõ gazdasági hatalmak egyetértettek abban, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatos átfogó stratégiába be kell vonni ezeket a fejlõdõ országokat is. Kína már elõzetesen leszögezte, hogy nyitott egy hosszú távú egyeztetésre, de elzár­kózik minden konkrét ígérettõl, mondván, hogy a gazdag országoknak kell elöl járni a globális felmelegedés ellen folytatott küzdelemben.
A G8-ak csúcstalálkozójára nagy nyomás nehezedett annak érdekében, hogy a fejlett országok kötelezzék el magukat a klímaváltozással kapcsolatosan, miután az ENSZ-vezette korábbi éghajlatügyi tárgyalások megrekedtek. A fejlõdõ országok azt követelték a gazdagabbaktól, hogy õk tegyék meg az elsõ, legkeményebb lépéseket. Az Egyesült Államok, Japán és más nemzetek azonban elõbb azt akarták tudni, hogy az olyan országok, mint Kína, mit hajlandók tenni az ügy érdekében.
A háromnapos találkozó az afrikai segélyek megvitatásával indult, mely során a gazdag országok Afrika számára tett segélyígéretei kerültek napirendre. Egyes aktivisták ugyanis azzal vádolták Franciaországot, Kanadát és Olaszországot, hogy szándékosan lefaragják az Afrikának szánt segélyeket. Erre vonatkozóan a G8-ak megállapodtak abban, hogy világos, átlátható jelentéseket készítenek arról, beváltották-e Afrika felé a humanitárius segélyekkel kapcsolatos ígéreteiket.

Balról: Margarida Barroso, az Európai Bizottság elnökének, Laureen Harper, a kanadai, Kiyoko Fukuda, a japán, Laura Bush, az amerikai, Sarah Brown, a brit és Svetlana Medvegyeva, az orosz államfõ felesége

A keddi napon az éghajlat került az egyeztetések középpontjába. A nyolc ipari hatalom megállapodott abban, hogy 2050-ig felére csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. További konkrét, rövid távú célokról azonban nem sikerült egyezségre jutniuk, Kína és India pedig a 2050-es határidõt sem fogadta el. A felek arról viszont megegyeztek, hogy könnyítenek az éghajlatbarát technológia kereskedelmén, a kibocsátás mérésére pedig igyekeznek jobb megoldásokat találni, valamint együttesen olyan technológia kidolgozására törekednek, amellyel fel tudják venni a harcot az üvegházhatású gázok kibocsátásával szemben.
A találkozóról a nyolcaktól most búcsúzó Bush úgy véli, „jelentõs elõrelépés” történt a klímaváltozás területén, mivel már az eredménynek számít, hogy Kína és India egyáltalán tárgyalóasztalhoz ült. A nyugati vezetõk hosszú ideje próbálják rávenni Kínát arra, hogy szigorú kibocsátási kvótákat határozzon meg. Kína és India azonban azzal védekezik, hogy a nagy népesség elszegényedése elleni harc miatt gyorsan kell fejlõdniük, és hogy az egy fõre jutó kibocsátás sokkal alacsonyabb náluk, mint a gazdag országoknál.
Az amerikai elnök elégedett volt partnereivel amiatt is, hogy sikerült elõrelépni abban a folyamatban, amely a piacok megnyitását szorgalmazza a szabad kereskedelem elõtt, továbbá méltatta, hogy a csúcstalálkozó résztvevõi együttmûködésükrõl biztosították az amerikai erõfeszítéseket a szegény nemzetek felé a betegségek és az élelmiszerhiány elleni küzdelemben.
Ugyanakkor nem minden kérdésben volt egység a résztvevõk között. Az afrikai országok vezetõivel folytatott találkozó során szóba került a zimbabwei politikai válság is. Bush elnök és Angela Merkel német kancellár egyaránt kereskedelmi szankciókat sürgetett az afrikai ország ellen, ahol Robert Mugabe ellenfél nélkül nyerte az újabb elnökválasztást, felvetésük azonban ellenállásba ütközött. Emellett nem került sor az Oroszország és az Egyesült Államok közötti feszültség megvitatására sem, amely az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai tele­pítése miatt alakult ki.
Bush elnök külön-külön is találkozott több vezetõvel, köztük Hu Jintao kínai elnökkel, akit biztosított arról, hogy részt fog venni az olimpia megnyitóján. Kína pedig örömének adott hangot amiatt, hogy az amerikai elnök „nem viszi bele a politikát” a sportrendezvénybe.
A környezetvédõk azonban csöppet sem értékelik hatékonynak a háromnapos találkozó eredményeit, mivel szerintük azok nem biztosítanak megfelelõ és gyors megoldást a globális felmelegedést illetõen. A G8-as határozat legfõbb hiányosságának azt tartják, hogy nem határoz meg indulóévet az üveghatású gázok kibocsátásának ötvenszázalékos csökkentésére. A G8-ak legközelebb jövõ nyáron, Olaszországban találkoznak.