Karl Pfeifer, Bécs
Elég volt
Előrehozott választások Ausztriában

Pár hete Alfred Gusenbauer kancellár azt javasolta, hogy Werner Faymann miniszter (képünkön) vegye át a szociáldemokrata párt (SPÖ) vezetését, majd közösen levelet intéztek Ausztria legolvasottabb napilapja, a Neue Kronenzeitung (NKZ) kiadóját vezetõ Hans Dichandhoz, aki már hónapok óta kampányt folytat az EU ellen.
A levélben ígéretet tettek arra, hogy minden, az uniót érintõ változást népszavazásra bocsátanak. Ez viszont az SPÖ Európa-politikájának 180 fokos változását jelentette, amirõl az osztrák szakszervezetek elnöke és a párt vezetõ politikusai, de Heinz Fischer köztársasági elnök is csak a hírekbõl értesültek. Amikor Ausztria elnökét ezután megkérdezték az új választások lehetõségérõl, Fischer elutasította a felvetést, és reményét fejezte ki, hogy a kormány egészen 2010-ig mûködni fog.

Csakhogy a nagy koalíciónak mindeddig alig sikerült valamilyen problémát megoldania, ráadásul az SPÖ Európa-politikai pálfordulása sokkot okozott a konzervatív ÖVP-nél, de sok szociáldemokrata politikusnál is. Hiszen a politikai elit, de a mûvelt emberek általában irtóznak attól a gondolattól, hogy Ausztria politikáját Hans Dichand döntse el. Gusenbauer és Faymann viszont abból indulnak ki, hogy a pálfordulás és a bulvárlapok segítségével a párt gyõzhet, ha - ahogy sokan már megjósolták - ez év õszén választások lesznek.
Az SPÖ vezetése július 7-én ült össze, hogy döntsön, marad-e a párt kettõs vezetése. Csakhogy a konzervatív Willi Molterer alkancellár bejelentette, hogy „elég volt”, és új választást követelt, mondván, hogy nehéz olyan párttal együtt­mûködni, ahol nem tudja, kivel kell beszélnie, és amely ilyen radikálisan képes szakítani a közös osztrák külpolitikával. A megbeszélés során az SPÖ elfogadta a szeptemberi választást, és Gusenbauer javaslatára Faymannt jelöli a kancellária élére. Így meghiúsult Gusenbauer azon álma, hogy egészen a nyugdí­j­ig kancellár marad, ám ennek leg­fõbb oka saját viselkedése volt.
A politológusok jóslatai szerint az elõrehozott választásokból csak az FPÖ, a szélsõjobboldali idegengyû­lölõ szabadságpárt fog hasznot húzni. Ám ez ellen szól, hogy az SPÖ elcsente tõlük az EU-kritikus szólamokat, és kérdés, hogy mennyire fogják tudni mozgósítani a szavazópolgárokat az idegengyûlölõ retorikával. Szeptember 28-án este, a választás eredményének kihirdetésekor fogjuk megtudni, mennyit ér a két nagy párt, az SPÖ és az ÖVP ígérete, miszerint nem fognak a szélsõjobb FPÖ-vel koalíciót alakítani. A két nagy pártnak ugyanis egyenlõ esélyeket, mintegy 32-33 százalékot adnak a közvéleménykutatók.
A zöldeknek van esélyük arra, hogy harmadik párt maradjanak, ha aktívabbak lesznek - ami egy nyári választási kampány alatt nem lesz könnyû feladat. A Haider vezette BZÖ pedig valószínûleg be fog jutni a parlamentbe, épphogy elérve az 5 százalékos küszöböt.
Ám ha megint hasonló választási eredmények lesznek, mint 2006. október 1-jén, akkor újra fennáll a nagy koalíció veszélye, igaz, más személyzettel, de ugyanazokkal a problémákkal. Ezekbõl viszont nemcsak Willi Molterernek, hanem az osztrákok többségének is elege volt.