Hetek-összeállítás
A problémát csak egy korrupciómentes ország oldaná meg
Felesleges hidakra pazarolták az adófizetők milliárdjait

Az Állami Számvevõszék szerint nem volt indokolt a Kõröshegyi viadukt felhúzása, és túlzott többletköltséggel járt a dunaújvárosi Duna-híd elõrehozott megépítése is.

A Kõröshegyet elkerülõ nyomvonaltervek jóval olcsóbbak lettek volna, míg a dunaújvárosi hidat célszerûbb lett volna akkor megépíteni, amikor az M8-as autópálya odaér és áthalad az országon. A jelenlegi elképzelések szerint 8-10 év múlva fog csak megépülni az M8-as autópálya.
A mai magyar szabályozási, jogi környezet akadályozza a közpénzek optimális elköltését, hangsúlyozta Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. (NIF) elnök-vezérigazgatója és Kemény Emil, az Állami Számvevõszék (ÁSZ) fõigazgató-helyettese egybehangzóan az autópályák építésérõl készített számvevõszéki jelentésrõl tartott értekezleten Budapesten.
A jelentés a múlt évben elkészült autópályák vizsgálatáról több helyen kritikával illette a közlekedési tárca és a NIF tevékenységét. Az egyik fõ kritika a Kõröshegyi völgyhidat érintette, amely a számvevõk szerint drága megoldás volt. Ezzel kapcsolatban Reményik Kálmán elmondta: a település jegyzõje határozatával akadályozta meg azt, hogy a parthoz közelebbi, olcsóbb nyomvonalon ha­ladjon az M7-es autópálya.
Az ÁSZ által elõrehozott beruházásnak nevezett dunaújvárosi híd kapcsán azt mondta az elnök-vezérigazgató, hogy az lett volna az optimális, ha a híd és a hozzá két oldalról vezetõ autópálya egyszerre készült volna el. Jelenleg az útépítést politikai és egyéb érdekek befolyásolják, így az ésszerûséget nem a beruházón kell számon kérni. Egyébként ma is van útkapcsolata a hídnak, és tervezik az autópályákat is. Keleti irányban a környezetvédelmi engedélyeztetés folyik, míg nyugat felé ezen már túl vannak.
Az ÁSZ hiányolta a beruházások úgynevezett mérnökárait, illetve amelyek elkészültek, azok is a korábbi vállalási árak felszorzásával jöttek létre. Reményik Kálmán elismerte, hogy 2007-ig azért nem készítettek mérnökárat, mert az nem maradhatott volna titokban, és attól csak drágább ajánlatokat kaptak volna a vállalkozóktól. Ma a NIF saját berkein belül kapacitásárakkal kalkulál díjakat, de „a problémát csak egy korrupciómentes ország oldaná meg” - mondta az elnök-vezérigazgató.
Kemény Emil elmondta, hogy az ÁSZ teljesítményeket ellenõrzött, így vizsgálva a közpénzek elköltését. Elismerte: új jogi környezet kellene ahhoz, hogy a költés az optimálishoz közel alakuljon. Példá­ul egy ember ne tudjon egy 40 milliárdos beruházást évekre leállíttatni.
Reményik Kálmán egy másik példát mondott: az 51-es út és az M6-os területén is ugyanaz a fõvárosi ügyvéd vásárolt fel földeket, majd százszoros áron akarta továbbadni. Az ügybõl polgári per és rendõrségi feljelentés lett. Ez utóbbit elutasították, mivel a földdel való spekuláció nem bûncselekmény. (Hetek, MTI)