Sebestyén István
Meggondolta magát a Fidesz
Mikola: a magántőke nem az ördögtől való

Amíg az egri Markoth Ferenc Kórház dolgozói a helyi Fidesszel karöltve szabadságharcukat vívják a HospInvest Zrt.-vel az intézmény „megmentéséért”, addig a fideszes többségû kiskunhalasi önkormányzat meghitt békében módosította a kórházi szerzõdést ugyanezzel a céggel. Az idillt csak növelte, hogy az aláírás alkalmával együtt látogatott a Semmelweis Kórházba Kökény Mihály, az MSZP, illetve Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa.

Mikola kiskunhalasi látogatása önmagában is kuriózumnak számít, hiszen a 130 ezer ember ellátásáért felelõs Semmelweis Kórház korábban vörös posztóként szolgált helyi, sõt országos fideszes politikusok számára. A költségvetési nehézségeibõl már a múlt évtized második felétõl gazdasági átszervezésekkel, majd privatizációs kísérletekkel menekülni igyekvõ intézmény vezetését jobboldalról rendszeresen korrupcióval, „kimazsolázással” vádolták. Amikor a szocialista többségû városvezetés 2004-ben mûködtetésbe adta a kórházat a Hosp­Invest Zrt.-nek, még nagyobb lett a felzúdulás: nem véletlen, hogy 2006-ban, amikor a helyi közgyûlésben a fideszes többség került hatalomra, még a szerzõdés felmondását is lebegtették. Ehhez képest most Mikola István, az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere jelenlétében írták alá a megújított kórház-üzemeltetési szerzõdést, amelyet a helyi önkormányzat jobb- és baloldala egyhangúlag támogatott.
Érdekes, hogy a módosításra éppen azért volt szükség, mert részben igazolódtak a Fidesz korábbi félelmei. A HospInvest hiányosan teljesítette mûszerbeszerzésre és ingatlanfejlesztésre vonatkozó vállalásait: 2004-tõl 2006-ig mintegy 1,6 milliárd forintot kellett volna beruházniuk, ám a teljesítés mindössze 1,16 milliárd forint értékû volt. A cég 2010-ig összesen 2,5 milliárdos fejlesztést vállalt, ám 2006 után a folyamatot befagyasztották. A kiskunhalasi önkormányzat képviselõ-testülete elõtt Kollányi Gábor, a HospInvest elnöke ezt azzal magyarázta, hogy az egészségügyi finanszírozásban történt megszorítások miatt egymilliárd forintot kellett fordítaniuk a kórház konszolidációjára.
Az új szerzõdés érdemi újdonságokat nem tartalmaz: a teljesítetlen kötelezettségeket 2010 végéig 10 százalékkal megemelt értékben kell elvégezni; ha ez elmarad, kötbért köteles fizetni a beruházó, az önkormányzat pedig a szerzõdést felmondhatja. Rögzítették még - többek között - azt is, hogy a kórházban tömeges létszámleépítés nem hajtható végre az önkormányzat véleményének kikérése nélkül - bár ez érdemben nem befolyásolhatja az elbocsátásokat. (Eddig egyébként több mint 300 dolgozótól vált meg az intézmény.)
A korábbi fideszes bírálatok ellenére Mikola kedélyes és pozitív hangot ütött meg a HospInvesttel és a halasi kórházzal kapcsolatban. „A magánmûködtetés nem ördögtõl való, ha azt körültekintõen rögzített keretek között, non-profit formában végzi az adott vállalkozás. Örömmel látom, hogy a halasi önkormányzat bekeményített, és sikeresen érvényesíti az érdekeit” - fogalmazott a Fidesz elsõ számú egészségpolitikusa, megjegyezve, hogy szerinte a Hosp­Invest nem profitéhes befektetõ, hanem saját egzisztenciájának fenntartásában érdekelt szakmai üzemeltetõ.
Az „egészség nem üzlet, a kórházak nem eladók” jelszavakkal népszerûségét sikeresen erõsítõ Fidesz paradigmaváltásának lehetnénk tanúi? Nem tudni. Mindenesetre Mikola - az ellentmondásokat enyhítendõ - hangsúlyozta: az Orbán-kormány idején éppen az õ vezetésével hoztak olyan törvényt, amely lehetõvé teszi a kórházak nonprofit mûködtetését (ezt késõbb Medgyessyék felfüggesztették).
A Fidesz eddig is nehezen tudta kezelni a kórházi vállalkozások témáját. Ezt jól illusztrálja, hogy elsõként egy fideszes önkormányzat, Körmend adta magánmûködtetésbe kórházát 2004-ben. Azóta több jobboldali településen is rájöttek: egy dolog a jól hangzó szlogen, más dolog a valóság. A gyakran jókora adósságot felhalmozó kórházakhoz megmentõként érkezhet a konszolidáció mellett fejlesztést is felvállaló befektetõ. Mi több, Fidesz-közeli vállalkozók is láttak üzletet az egészségügyben. Múlt év végén a fideszes vezetésû hevesi önkormányzat pályázatot írt ki a városi rendelõ mûködtetésére, amelyet az az Agria Ügyelet Kft. nyert meg, amelynek egyik tulajdonosa a korábbi egri Fidesz-elnök, Magyar István volt. A cég a szintén fideszes Egerben és Füzesabonyban is nyert hasonló kiírást.
Az eset a pártban is botrányt keltett, hiszen Egerben éppen a Fidesz harcolt leginkább a megyei Markoth Ferenc Kórház HospInvestnek való átadása ellen. A szerzõdés márciusban végül megköttetett, ám az intézmény körül azóta is „áll a bál”. A dolgozók döntõ többsége nem hajlandó aláírni a szerzõdést a céggel, mivel ezzel lemondanának közalkalmazotti státuszukról.
Deák Gábor, a HospInvest alelnöke lapunknak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: törvény írja elõ, hogy minden korábbi közalkalmazotti juttatást az átlépést követõen is meg kell adniuk a munkavállalóknak. „Jóval nagyobb probléma, hogy vajon miért szedték össze a szerzõdéseket néhány osztályon maguk a fõorvosok, máshol pedig az erre kijelölt személyek. Bizonyos embereknek érdeke, hogy a mostani helyzet konzerválódjon” - fogalmazott Deák.
Egyelõre nem tudni, hogy a HospInvesté lehet-e az egri kórház, a felek között még a menetrendet szabályozó határidõk kapcsán is jogi viták vannak. Az azonban már most érdekes kérdés, hogy ha a Fidesz szemében Kiskunhalason üdvös a HospInvest szerepvállalása, akkor Egerben vajon miért nem az? Mikola István ezzel kapcsolatban halasi látogatása során kitért a válasz elõl. Mint mondta, nem ismeri részleteiben a Heves megyei kórházban zajló ügyet.