A testünk külsõ határát képezõ bõrünk nem csupán esztétikai, hanem védelmi
szempontból is lényeges szervünk. Ahhoz, hogy összes feladatát jól elláthassa -
a megfelelõ ápolás mellett - szüksége van több olyan létfontosságú összetevõre,
mint a helyes táplálkozás, oxigénellátás, rendszeres mozgás és pihenés. Bõrünk
számára hasznos és ártó tényezõkrõl, valamint a leggyakoribb bõrhibákról,
illetve bõrbetegségekrõl beszélgettünk dr. Battyáni Zita bõrgyógyász fõorvossal.

„Bõrünk állapotáért elsõsorban a megfelelõ mennyiségû vitaminok és ásványi
anyagok, valamint a megfelelõ mennyiségû folyadék fogyasztása a felelõs. Nyáron
különösen célszerû sok ásványvizet és vitaminban gazdag tápanyagot fogyasztani:
fõleg az A- és az E-vitamin az, ami a bõr fejlõdésére, épülésére szolgál -
tájékoztatott a bõrgyógyász -, míg a fûszeres ételek kiválasztódnak, irritáló
hatásúak lehetnek.”
A zsiradékban dús táplálkozás elõsegíti a mitesszerek kialakulását elsõsorban az
arc, de a test egyéb felületein is. Az egyébként is pattanásos bõr állapotát
ronthatják a magas zsír- és koleszterintartalmú ételek, valamint az édesség, a
finomított lisztbõl készült pékáru fogyasztása. Számos bõrbetegség
kialakulásában és súlyosbodásában pedig kiemelkedõ szerepe van a stressznek.
A szeplõk és májfoltok megjelenését a melanin fokozott képzõdése, egyenetlen
eloszlása okozza. Önmagában nem jelent veszélyt, viszont gyomor-bélrendszeri,
májmûködési vagy hormonális zavart jelezhet. A csalánkiütésben sokszor a
gyomorfekélyt is okozó helikobakter játszik szerepet, míg máskor a
gyomorsavhiány következtében a sarjadzó gombák szaporodnak el.
Mérgek kint és bent
A bõr, mint a test legnagyobb szerve, fontos szerepet játszik a
méregtelenítésben is. Elsõdlegesen a bõrön jelennek meg a méreggel való
túltelítettség okozta problémák. A bõr egészséges tónusa azon múlik, hogy a
vérkeringés képes-e ellátni megfelelõ tápanyaggal és oxigénnel. Számos
méreganyag avatkozik be ebbe a folyamatba - legrosszabb közülük a dohányzás, ami
összehúzza a vérereket, így a dohányosok bõre pergamenszínû vagy sárgás lesz.
Kísérletek azt is kimutatták, hogy a dohányosoknak negyvenévesen annyi ráncuk
van, mint a nem dohányosoknak húsz évvel késõbb. A másik méreg, ami veszélyt
jelent a bõrre, az alkohol: a testben acetaldehiddé bomlik le, és a belsõ
szervek mellett a bõrt is károsítja.
A bõrön keresztül 50 százalékkal több méreganyag szívódik fel, mint a
tápcsatornán keresztül, ezért mondják a szakemberek, hogy a kozmetikumok
kétharmad része veszélyes lehet az egészségünkre. Habár pánikra nincs ok, nem
árt a körültekintõ vásárlás, mivel egyelõre nincs olyan jogszabály, amely
tiltaná az egészségre káros anyagok használatát a kozmetikumokban.
Az az általános feltételezés, hogy a „természetes mindig jó az egészség számára,
a kémiai pedig mindig rossz”, nem ésszerû sem orvosi, sem bõrélettani
szempontból! Mind a természetben, mind a kémiában vannak nagyon toxikus és
nagyon allergizáló, s úgyszintén nagyon hatásos és a bõrápolás szempontjából
elengedhetetlen anyagok.
„Nagy melegben semmiképp nem szabad zsíros kozmetikumot használni, mert ezek
elzárják a pórusokat. Maguk a kozmetikumok is okozhatnak fényérzékenységet, amit
szintén pirosodó bõrreakció jelez, és ez a késõbbiekben pigmentzavarhoz is
vezethet. Ezért a nyári idõszakban nem célszerû a bõr esetleges irritációját
okozó készítmények (gyümölcssavak) használata, mert a gyulladás után fokozott
pigmentáció maradhat vissza. Gondot jelenthetnek ilyenkor a parfümök is: képesek
az erõs fény hatására gyulladásokat okozni. Ajánlott nyáron inkább a hajtõre
fújni, vagy oda, ahol nem éri nap” - javasolja a fõorvos asszony.
Betegség, nem betegség
A manapság egyre gyakoribb cellulitisz, azaz a narancsbõr nem betegség, hanem
civilizációs tünet, amelyet fõként a mozgásszegény életmód és a helytelen
táplálkozás okoz. A kalóriában és zsírban gazdag, de rostokban szegény étrend, a
gyakori, helytelen fogyókúra vagy a sok szoláriumozás, kevés mozgás biztos
következménye a narancsbõr.
Ami pedig a szemölcsöt illeti, mára szinte gyûjtõfogalommá vált, pedig a valódi
szemölcs vírusos eredetû bõrelváltozás. Van gyorsan terjedõ fajtája, máskor akár
évekig is nyugalomban van. Ha megsérül, a környezõ bõrterületet is megfertõzheti.
„Gyakori gond, hogy ha megsérül egy anyajegy, egybõl hozzánk szaladnak, holott
ezzel nem tudunk mit kezdeni. Fontos egy-két napot várni, be kell kenni,
fertõtleníteni, amíg megnyugszik, és utána dõl el, hogy le kell-e vetetni, vagy
sem. Amennyiben többszöri a sérülés, vagy a gyógyulás után változást mutat, el
kell távolítani” - részletezi a szakember.
A bõr és köröm gombás megbetegedéseinek száma világszerte növekszik. Becslések
szerint Magyarországon a lakosság 60-70 százalékának van valamilyen gombás
eredetû panasza. „Fokozottabb izzadás miatt fellazul a bõr, s a bakteriális
fertõzések jobban terjednek, sarjadzó gombák jobban elõfordulhatnak a
testhajlatoknál. Mindezek ellen a legjobb orvosság a megfelelõ higiénia, az
alapos tisztálkodás, és fontos, hogy mindig szárazra töröljük a bõrünket. Ezért
óvatosnak kell lennünk a nyitott strandokon, a meleg vizû és töltõ-ürítõ
rendszerû medencékben vagy azok közelében - figyelmeztet a bõrgyógyász. -
Legegyszerûbb védekezés a megelõzés: jól szellõzõ, természetes alapanyagú
cipõt, ruhát viseljünk.”