Hajdú Sándor
Meggymustra
Katasztrofális felvásárlási árak

Hiába a jó idõ, a sok esõ, a meggytermelõk mégis panaszkodnak. Alig 80 forintért veszik át tõlük a kereskedõk a szár nélküli meggy kilóját. Sokan közülük azt fontolgatják, hogy jövõre kivágják a gyümölcsfákat, mert a kiadás nagyobb, mint a bevétel. Hasonló helyzetbe kerülhetnek a hazai dinnyetermelõk is, mivel a most kapható külföldi dinnye ára is zuhanni kezdett. A magyar dinnye pedig csak ezután kerül a polcokra.

Katasztrofális a meggy felvásárlási ára” — panaszolta Tatár Árpád, akit félezer, terméstõl roskadozó meggyfa vár Karcag mellett, hogy leszüretelje. Az elõjelek alapján idén komoly veszteséget könyvelhetnek el a termelők: 130 forintért veszik át kilóját a meggynek szárastól (a két centinél nagyobb szemûeket). A szár nélküli termés kilója pedig csupán 80 forint. Volt már máskor is, hogy alacsonyabb áron indult a felvásárlás, de ennyire keveset még soha nem adtak érte. „Még a legrosszabb idõszakban is 180-200 forintot kaptunk a meggy kilójáért” — mondja a kétségbeesett termelõ.
A szolnoki piacon a legtöbb helyen 250-260 forintos áron árulják a szárral szedett meggyet, száz kilométerrel és egy várossal arrébb, Békéscsabán már háromszáz forint körül mozog az ár. Itt a termelõk csak a piacra hozzák ki saját termelésû gyümölcseiket.
Kovácsék utánfutóján sok rekesz meggy áll. Ők csak a saját munkájukban bíznak, nem adják a gyümölcseiket a felvásárlóknak. „Csak így nem veszteséges a gyümölcstermelés, ellenkező esetben óriásit buknánk az üzleten - állítja a gazda. - Három éve azon gondolkodtunk, hogy befejezzük a családi vállalkozást, és kivágjuk a fákat, amelyeket még apám telepített. Nem éri meg ugyanis termelni. A költségek minden évben magasabbak, mint a bevétel. Permetezni, metszetni, szedetni, sokba kerül. Egy kiló meggy előállítása 105 forintba’ van. Végül is anyám könyörgésére nem vágtuk ki az ültetvényt. Most így próbálunk boldogulni” - tette hozzá.
A nagy bevásárlócentrumokban egy üveg megy olcsóbb, mint egy kiló meggy a piacon, nem nagyon akarnak az emberek kínlódni a befőzéssel, a biomeggytermelés pedig csak legenda. Az átlagember nem tudja megfizetni a bioterméket, a termelés óriási munkaigényéről nem is beszélve.
A helyzet a felvásárlók oldaláról sem egyszerű. „Sajnos a bőséges termés, a piac hezitálása és a tavalyi meggykészletek felhalmozódása mind-mind szerepet játszottak az árak drasztikus csökkenésében - ad felvilágosítást Szabó Tibor felvásárló. - Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is ugyanez a helyzet - tette hozzá. - A hűtőházak azért korlátozzák a szállítást, mert felhalmozódtak a tavalyi készletek. A sok telepítési támogatás következtében elültetett ültetvények most kezdenek termőre fordulni, és a gazdák nem számoltak azzal, hogy meg kellene oldani a termés értékesítését. Emellett csökkent a magyar feldolgozó kapacitás is, a konzervgyárak és a hűtőipar nehéz helyzetben vannak, sokan be is zártak közülük. Ez már önmagában is jelentős probléma” - mondta a felvásárló.
Nem sokkal jobb a helyzet a dinnyetermesztés területén sem. Már hetek óta tart a „beetetés”: a dinnyések a május végi, június eleji melegben út menti eladóhelyek kiépítésével indították a szezont. A nagy áruházakban már most akcióznak a külföldi görögdinnyével. Ilyenkor még nincs magyar dinnye, a most árult csemege Dél-Európában vagy Észak-Afrikában nőtt nagyra - mondja Kovács János mezőkovácsházi gazda.
A kilónkénti 150 forintos árak a napokban esni kezdtek, s a hőségben már 100 forint körül kínálták a dinnyét. Ez is jelzi, hogy rövidesen megjelenik a jóval olcsóbb hazai. A kereskedők nem nagyon sietnek a hőségben gyorsabban érő magyar dinnye vásárlásával, mert akkor rajtuk marad az importált áru.
Kovács János az elmúlt évek keserű tapasztalatairól beszél, a hazai dinnyetermesztők már nem a koraiságra törnek. Sokan megtapasztalták, hogy a viszonylag magas költséggel felnevelt drága magyar dinnye a piacon „ráfutott” a sokkal olcsóbb görög és spanyol dinnyére. Felmérték, hogy a fóliás dinnye sem képes megelőzni az Európa déli tájain érő csemegét, ezért az igazi magyar szezon július első napjaiban indul. Ez alól a legmelegebb, dél-békési dinnyetermelő körzet a kivétel, itt már elkezdték a szedést.
Az agrártárca információi szerint az idén is a tavalyihoz hasonló területen, itthon mintegy
7 ezer hektáron termesztenek dinnyét, a legtöbbet továbbra is Békés megyében és a Heves-Csány körzetben termesztik. Előzetes termésbecslések szerint 180-200 ezer tonna dinnyére lehet számítani, ennek legalább kétharmadát exportálják.
Kovács János szerint a felvásárlók Mezőkovácsházán 50 forintot kínálnak a dinnyéért, amit a hazai piacra szánnak. Az export még nem indul, ugyanis a magyar dinnye fő piacán, Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában nagy tételben ott a dél-európai termés. Az árak Kovács úr szerint egyelőre jók, de a tapasztalatok szerint a szezonkezdet után óriásit zuhannak a felvásárlási árak, aminek a termelők isszák meg a levét.