Németh Csillag
Előolimpiai rémálom
Néptelen szállodák, fertőzött versenyhelyszínek, ellenőrzött turisták
A várakozásokkal ellentétben idén visszaesett a külföldi turisták száma Kínában. Némelyek a súlyos természeti csapásokkal magyarázzák a jelenséget, mások azonban úgy vélik, hogy a szigorúbb vízumkövetelmények, valamint utazási szabályok állnak a háttérben. A pekingi olimpiai szervezõbizottság ugyanis a közelmúltban egy szigorú szabályzatot adott ki, melyben a látogatók viselkedésre vonatkozóan hozott jó néhány meglepõ intézkedést. Megtiltja például olyan anyagok behozatalát az országba, melyek „károsak lehetnek Kína politikájára, gazdaságára, kultúrájára és erkölcsére”, tilos a rendezvényeken bármiféle politikai vagy vallással kapcsolatos felirat vagy utalás. Az ország egyes részei, köztük Tibet, a játékok idején teljesen le lesznek zárva a turisták elõtt.
Az olimpiai várakozások ellenére májusban a Pekingbe látogató turisták száma több mint 14 százalékkal csökkent tavalyhoz képest. Kevesebb külföldi érkezett Japánból, Dél-Koreából és az Egyesült Államokból - pont abból a három országból, melyek Kína legnagyobb piacának számítanak. A turisztikai vezetõk a külföldi látogatók számának visszaeséséért az év eleji hóviharok, áradások és a szecsuáni földrengés következtében kialakult negatív híradásokat okolják. Mások azonban Kína megszigorított vízum-követelményrendszerét teszik felelõssé a kialakult helyzetért, mivel a turistáknak sokkal nehezebbé vált az országba való belépés. Még a Kínában mûködõ üzletek és a hosszabb ideje az országban tartózkodó külföldiek is arról panaszkodnak, hogy rendkívül bonyolulttá váltak az utazások és a vízummeghosszabbítási procedúrák. A vízumért folyamodóknak gyakran szállodai visszaigazolásokat, oda-vissza szóló jegyeket és meghívóleveleket kell bemutatniuk ahhoz, hogy bebocsátást nyerjenek az országba. Kína egyébként hónapokon át tagadta, hogy a vízumkövetelményekben bármiféle változás történt volna, a közelmúltban azonban elismerték, hogy módosítottak a szabályokon.
Mindezt tetézi az a „hivatalos kézikönyv”, melyet az olimpiai játékokra érkezõknek adott ki a kínai hatóság. Az 52 pontból álló szigorú szabályzati lista nagyon konkrétan határozza meg többek között azt, hogy mit lehet az országba bevinni: például csak egy kutyát vagy macskát. Tiltottak azok a kiadványok, CD-k, felvételek, melyek olyan tartalommal rendelkeznek, amit károsnak ítélnek Kína gazdaságára, kultúrájára, erkölcsére vagy társadalmi rendjére vonatkozóan. Emellett a sportrendezvényeken tilos lesz bármiféle „sértõ” vagy politikára, vallásra, illetve fajra utaló felirat, szlogen, melyek „megzavarhatják a közrendet”.
A szabályozás nem csak a versenyekre vonatkozik. Az általában hajnalig nyitva tartó éttermeknek, puboknak éjjel 2-ig be kell zárniuk. Az ország egyes részei továbbra sem látogathatók, köztük Tibet sem, mely tiltott zónának számít az újságírók számára is. Azoknak a látogatóknak, akik nem hotelekben, iskolákban vagy hivatalos intézményeknél szállnak meg, be kell jelentkezniük egy rendõrállomáson az érkezéstõl számított 24 órán belül. Tilos lesz parkokban vagy hidak alatt aludni, nehogy „a közhigiénián, illetve a városok kultúrált képén csorba essen”.
A kínai illetékesek még azokra a termékekre is korlátozásokat vezetnek be, melyek a hivatalos támogatók konkurenciájának számítanak. A taxisofõröket pedig felszólították arra, hogy autóikat tisztán és rendben tartsák: egy taxis már panaszkodott is amiatt, hogy azért büntették meg, mert egy hajszálat találtak a kocsi ülésén. Mindezek mellett közegészségügyi kampány is zajlik, hogy a kínai lapokban „négy rém” névvel illetett kártevõktõl: a patkányoktól, a szúnyogoktól, a moszkitóktól és a csótányoktól megtisztítsák a fõvárost.
Kiemelten foglalkoznak a biztonság kérdésével: a terrorelhárító haderõ 100 ezer kommandósa, katonája és rendõre lesz szolgálatban az események alatt, gyakran önkénteseknek álcázott ügynökök formájában. Egyes beszámolók szerint már észlelhetõ, hogy az utcákon megerõsítették a biztonsági intézkedéseket, különösen a nagykövetségek és a sportesemények helyszínei körül.
Más, az olimpiai játékoknak helyszínt adó országok is bevezettek bizonyos szabályozásokat a nagyszabású rendezvény idejére, de Peking jóval túlszárnyalja ezeket. Egyes vélemények szerint a kínai hatóságok számára fontosabb az olimpiai játékok demonstrációs hatása, mint maga a sportesemény és az ezzel járó örömteli hangulat. Kína nemzetközi státuszát kívánja megerõsíteni - az ország növekedését és modernizációját szeretnék bizonyítani az egész világ elõtt, és semmit sem bíznak a véletlenre annak érdekében, hogy Peking a legjobb formáját mutassa. A kormány mindent megtesz, hogy távol tartsa a játékoktól azokat az aktivistákat és diákokat, akik Tibet vagy pedig Kína Szudánnal folytatott olaj- és fegyverkereskedelme miatt fejeznék ki tiltakozásukat.
A kínai szabályozások azonban szöges ellentétben állnak azzal az ígérettel, melyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Jacques Rogge tett, aki teljes szólásszabadságot ígért a sportolóknak a kínai rendezvény során. Rogge mindössze annyit kért a résztvevõktõl, hogy bizonyos hivatalos olimpiai rendezvényeken tartózkodjanak a politikai indíttatású kijelentésektõl.
