Munkatársunktól
Goebbels filmje Budapesten
Egyházi menedzsment a náci propagandafilm mögött

Lapzártánk után mutatják be Budapesten azt az antiszemita propagandafilmet, amely az európai zsidóság kiirtására tett kísérlet egyik legfontosabb ideológiai alapját jelentette a náci Németországban. A jegytulajdonosokat SMS-ben tájékoztatták a titkos találkozó helyszínérõl, hogy a „zsidók ne tudják megfúrni a vetítést”.

Ifj. Hegedûs Lóránt egy tüntetésen
Fotó: Somorjai László

Mind a hazai náci, fasiszta irodalmat a legszélesebb körben terjesztõ Gede Testvérek Bt. munkatársai, mind pedig Hegedûs Lóránt Szabadság téri templomának telefonügyeletese arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Németországban máig tiltólistán szereplõ Jud Süss címû film fõ patrónusa a református lelkész úr felesége, Kovács Enikõ. A vetítés jogát ugyanis elõször a „galíciai jöttmentek kirekesztésére” felszólító egyházfi nejének ajánlották fel a senki által meg nem nevezett titokzatos ismeretlenek. Budakeszi alpolgármesternõje érthetõ okokból az egyik legnagyobb „nemzeti érzelmû” fórumnál, a Magyarok Világszövetségénél kezdett el házalni a lehetõséggel, és eleinte úgy is tûnt, hogy a szervezet tárt karokkal fogadja az uszító mûvet.
Már a vetítés idõpontját is kitûzték a Magyarok Házában, amikor Patrubány Miklós, a szövetség vezetõje váratlanul és azonnali hatállyal szerzõdést bontott az intézményt mûködtetõ Pax Pannoniae Kft. ügyvezetõ igazgatójával, és lefújta a produkciót. Kvacskay Károly szerint eltávolítása nem a filmnek köszönhetõ, hanem annak, hogy indulni merészelt az MVSZ elnöki székéért. A jelenleg regnáló elnök eljárása azért is furcsa, mert a döntését megelõzõ napon éppen a film hazai sorsát menedzselõ Hegedûsékkel ebédelt, tehát tudta, mi készül a szövetség fõvárosi székhelyén.
Miután ez a vonal bedugult, a vetítés szervezõi új helyszín után kezdtek el kutatni. Talán sosem tudjuk meg, miért, de választásuk az újpesti katolikus kultúrházra esett. A katolikus közösségi ház plébánosa elmondta, hogy a Gede Testvérek Bt. a gondnokukkal szóban állapodott meg a bemutatóról, ám felettesét elmulasztotta értesíteni. Horváth Zoltán plébános ezt követõen visszamondta a megállapodást, és elrendelte a mûvelõdési ház pénteki zárva tartását.
Az újabb kudarc után a kurucinfo elnevezésû, nyíltan antiszemita és rasszista portál már telefonszámot is megadott honlapján, ahol az ezer forintos jegyek iránt lehet érdeklõdni. A szám tárcsázása után a Gede testvérek könyvesboltja jelentkezik be, és a korosabb hölgytag nem kis büszkeséggel a hangjában újságolja, hogy megvan a helyszín, ahol egymás után két vetítés is lesz a nagy érdeklõdésre való tekintettel. De csak egy nappal korábban értesítik SMS-ben a nemzettestvéreket, nehogy a „zsidók megint keresztbe tegyenek”. Nem érti, „miért okoskodtak az újpesti katolikusok”, nyilván „rájuk ordítottak a zsidó központból, mert Magyarországon, ha egy zsidó eltrüsszenti magát, akkor az emberek össze-vissza sz*ják magukat” - elemzi a helyzetet a könyvárus, aki szerint felmerült Hegedûsék katakombaszínháza is lehetséges helyszínként, de szerinte oda nem fér be hatszázötven ember. A néni a közvetítõi jogokat firtató kérdésnél kapitulál, és kapcsol a tulajdonoshoz.
„A jogdíjakkal kapcsolatos dolgok a cég belügyét képezik” - mondja Gede Tibor, aki bízik benne, hogy a film után tisztábban fognak látni az emberek a zsidókérdésben. A Hegedûsék szerepét firtató kérdésre csak az alpolgármester lelkészfeleség aktivitását tudja megerõsíteni, de ha többre vagyok kíváncsi, miért nem hívom fel õket, hiszen „fantasztikus emberek”.
A Hazatérés templomának - a hídfoglalásról és egyéb gerillaakciókról ismert Lelkiismeret 88 honlapján megadott - mobilján egy erõsen barátságtalan hölgy fogadja a hívásokat, aki a Jud Süss szó hallatán kényszeredetten nevet fel, majd az összes baloldali médiumot felsorolva próbálja megtudni, honnan az érdeklõdés. Nevét nem hajlandó elárulni, végül lecsapja a kagylót.
„Valószínû mi mutatjuk be” - reagál a telefonos érdeklõdésre egy fiatalember a film lehetséges helyszíneként megjelölt Szabó Dezsõ Nemzeti Kamara Színháznál, majd rosszat sejtve késõbb esedékes tájékozódást javasol. Egy óra múlva már rutinosabb versenyzõ ül a pult mögött. „Nem mi szervezzük, és a színház harmincadikával bezárt” - kezdi a monológot egy hölgy, de a hárításból is csak a korábbi tények kerülnek napvilágra: Hegedûsné, Patrubány, újpesti katolikusok a labda útja, majd a Gede testvérek mindenkit tehermentesítve új helyszínre leltek.
„Egy ilyen film levetítése a hatályos jogszabályok alapján nem minõsül bûncselekménynek” - mondta el lapunknak Dénes Balázs. A Társaság a Szabadságjogokért elnevezésû szervezet elnöke feltárta, hogy Magyarországon a gyûlöletre uszítás és a közösség elleni izgatás büntetõjogi tényállása csak akkor valósul meg, ha reálissá válik annak a veszélye, hogy az adott beszéd, film hatására a hallgatóság erõszakos cselekedetekre ragadtatja magát. Ami pedig a polgári jogi megközelítést illeti, az Alkotmánybíróság éppen a hét elején nyilvánította alkotmányellenesnek a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszédre vonatkozó cikkelyeinek módosítását. Ezek alapján a verbálisan inzultált csoportokhoz tartozó egyének a jövõben nem érvényesíthetik igényüket az adott közösség nevében. Dénes szerint egy ilyen filmmel szemben nem „barkács jogalkotással” kell harcolni, hanem társadalmi összefogással, széles körû nyilvánossággal, és ez elsősorban a politikai elit felelõssége.