Hetek-összeállítás
Hidd, ami jólesik
Terjed a dogmák nélküli vallásosság

Bár az amerikaiak többsége a vallást fontosnak tartja az életében, közel háromnegyedük úgy véli, több út vezet az üdvösséghez - derül ki egy közelmúltbeli felmérésbõl. Általános trend a vallásos tolerancia, és sokan olyan dolgokban is hisznek, amelyek nincsenek összhangban saját felekezetük tanításaival.

A Pew Forum elnevezésû, vallási és társadalmi kérdések vizsgálatára szakosodott szervezet 35 ezer amerikait kérdezett meg vallási hovatartozása és hitélete felõl. Nagyszabású felmérésük elsõ részét februárban tették közzé, amelynek eredményeibõl kiderült, hogy a felnõtt lakosság jelentõs része szabadon választ magának felekezetet, nem marad meg abban a vallásban, amelybe úgymond beleszületett, vagy amelyben felnevelték.
A tanulmány most közzétett második részébôl kiderült, hogy az amerikai vallásosságra jellemzõ a dogmatizmus hiánya, ami az elemzõk szerint a vallási hovatartozás és hitgyakorlat változatosságát tükrözi, ám egyben a hiányos teológiai ismeretekre is rámutat. A megkérdezettek 92 százaléka jelezte, hogy hisz Isten létezésében, ebbõl 60 százalék hiszi azt, hogy Istennel személyes kapcsolatot lehet létrehozni, de minden negyedik ember (beleértve a zsidók és a hinduk 50-50 százalékát is) Istent egy személytelen erõnek tartja. A megkérdezettek közel 70 százaléka vallotta azt, hogy abszolút meg van gyõzõdve Isten létezésérõl, de közel egynegyedük (22%) már bizonytalanságának adott hangot.
A magukat valamilyen valláshoz kötõ amerikaiak hetven százaléka jelentette ki, hogy „több vallás is vezethet örök életre”. Ezen belül az evangéliumi keresztények 57 százaléka, a katolikusok 79 százaléka és a tradicionális protestánsok 83 százaléka, a muzulmánoknak több mint a fele, a zsidóknak, a hinduknak és a buddhistáknak pedig több mint a 80 százaléka vallotta ezt. Hasonló arányokban jelezték, hogy vallásuk tanításait többféleképpen lehet értelmezni.
„Nem arról van szó, hogy az amerikaiak nem hisznek semmiben - állítja Michael Lindsay, a Rice Egyetem egyik igazgatóhelyettese. - Inkább az a helyzet, hogy mindenben hiszünk. Nem vagyunk vallási puritánok vagy dogmatikusok.” Cathy Grossman, a USA Today címû lap vallási rovatvezetõje viszont az amerikai vallási életet salátabárhoz hasonlítja, ahol az emberek kedvükre kiválogatják az egyes nekik tetszõ alapelveket, ám a szigorú doktrínákat rendre a „pulton hagyják”. A katolikusok szerint ez annak is az eredménye, hogy az individualista kultúrában az embereket arra tanították, hogy inkább saját szellemi tapasztalataikra alapozzanak, semmint a felekezetük történelmi üzeneteire.
Frank Page, a déli baptisták egykori elnöke szerint a vallásokon belül a kereszténység egyik problémája, hogy „megcsappant azon gyülekezetek száma, ahol a tiszta doktrinális kereszténységet tanítják. Honnan tudnák az emberek,
melyik út vezet az üdvösséghez, ha soha nem hallanak
arról, hogyan lehet üdvösséget nyerni?”
Guillermina Jasso, a New York Egyetem szociológusa szerint „nem kérdés, hogy változás zajlik, és a doktrínák és a felekezetek egyre inkább tért veszítenek a nyugati kereszténység körében, miközben a Közel-Keleten, Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában ezek még értékeket képviselnek”.
Az amerikai felnõttek kétharmada hisz az angyalok és a démonok létezésében és aktív mûködésében, ezen belül a fekete és az evangéliumi protestáns gyülekezetek tagjainak 90 százaléka hisz ebben. Ezzel szemben a buddhistáknak és a hinduknak kevesebb, mint a fele, a zsidóknak pedig kevesebb, mint az egynegyede hisz az ilyen lények mûködésében. Érdekes eredmény, hogy a magukat semmilyen valláshoz nem kötõ amerikaiaknak is a 40 százaléka elismeri ezeknek a létezését.
A vallásos felnõttek 74 százaléka hisz a mennyben, „ahol az emberek jó életet élnek és örök jutalmukat veszik”, míg ezzel szemben csak 57 százalékuk hisz a pokolban. John Green, a Pew Forum munkatársa szerint korábban a menny és a pokol úgymond „az érem két oldalának” számított, mára azonban úgy tûnik, többen hisznek a mennyben. Green szerint ez talán ahhoz köthetõ, hogy az emberek kevésbé tekintenek Istenre, mint ítélõbíróra, és nagyobb hangsúly került Isten kegyelmére, nagylelkûségére és megbocsátására.
Az amerikaiak háromnegyede jelezte, hogy hetente egyszer imádkozik. Ezen belül a vallásos népesség többsége, de a magát egyetlen valláshoz sem soroló felnõttek közel harmada is a heti rendszerességû imát jelölte meg. A felmérés szerint az amerikaiak közel kétötöde meditál hetente, de ez a gyakorlat a buddhisták körében a legelterjedtebb. Ugyanakkor a megkérdezettek közel egyharmada jelezte, hogy legalább havonta, egyötöde pedig legalább hetente kap konkrét imaválaszt.
A magukat semmilyen felekezethez nem kötõ amerikaiak 70 százaléka hisz Istenben. Meglepõ módon a magukat ateistának vagy agnosztikusnak vallók egyötöde is ezt vallotta. John Green szerint ez azt jelzi, hogy az emberek vagy nincsenek tisztában azzal, mit jelent az ateizmus, vagy pedig az ateizmusuk alatt inkább azt értik, hogy a szervezett vallásoktól idegenkednek. „Sok felekezethez nem tartozó ember meglehetõsen vallásos, miközben mások, akik megjelöltek vallási hovatartozást, nem hisznek Istenben, inkább csak a közösségük történelmével vagy ünnepeivel azonosulnak.”
A felmérés megerõsítette azokat a nézeteket, melyek szerint a vallásilag és politikailag leginkább konzervatív amerikaiak gyakrabban járnak istentiszteletre, mint liberálisabb társaik, és számukra az abortusz és a melegjogok kérdése továbbra is kulcsfontosságú. A mormonok és az evangélikusok inkább konzervatívok, míg a hinduk, a zsidók és az ateisták inkább liberálisak. Ugyanakkor a 2008-as választásoknál egyelõre nehéz megjósolni, hogyan fog viselkedni például az evangéliumi szavazótábor, mert sokan a konzervatívok közül egyetértenek a liberálisokkal és a mérsékeltekkel olyan kérdésekben, mint a szigorúbb környezetvédelem, néhány gazdasági megoldás és a kormány szerepe.
Arra a kérdésre azonban, hogy „Kire nem szavazna?”, a válaszadók többsége az „ateista jelölt” választ adja, mivel sok amerikai úgy tartja, az ateisták semmilyen erkölcsi nézetet nem vallanak.