Bár az amerikaiak többsége a vallást fontosnak tartja az életében, közel
háromnegyedük úgy véli, több út vezet az üdvösséghez - derül ki egy
közelmúltbeli felmérésbõl. Általános trend a vallásos tolerancia, és sokan olyan
dolgokban is hisznek, amelyek nincsenek összhangban saját felekezetük
tanításaival.
A Pew Forum elnevezésû, vallási és társadalmi kérdések vizsgálatára
szakosodott szervezet 35 ezer amerikait kérdezett meg vallási hovatartozása és
hitélete felõl. Nagyszabású felmérésük elsõ részét februárban tették közzé,
amelynek eredményeibõl kiderült, hogy a felnõtt lakosság jelentõs része szabadon
választ magának felekezetet, nem marad meg abban a vallásban, amelybe úgymond
beleszületett, vagy amelyben felnevelték.
A tanulmány most közzétett második részébôl kiderült, hogy az amerikai
vallásosságra jellemzõ a dogmatizmus hiánya, ami az elemzõk szerint a vallási
hovatartozás és hitgyakorlat változatosságát tükrözi, ám egyben a hiányos
teológiai ismeretekre is rámutat. A megkérdezettek 92 százaléka jelezte, hogy
hisz Isten létezésében, ebbõl 60 százalék hiszi azt, hogy Istennel személyes
kapcsolatot lehet létrehozni, de minden negyedik ember (beleértve a zsidók és a
hinduk 50-50 százalékát is) Istent egy személytelen erõnek tartja. A
megkérdezettek közel 70 százaléka vallotta azt, hogy abszolút meg van gyõzõdve
Isten létezésérõl, de közel egynegyedük (22%) már bizonytalanságának adott
hangot.
A magukat valamilyen valláshoz kötõ amerikaiak hetven százaléka jelentette ki,
hogy „több vallás is vezethet örök életre”. Ezen belül az evangéliumi
keresztények 57 százaléka, a katolikusok 79 százaléka és a tradicionális
protestánsok 83 százaléka, a muzulmánoknak több mint a fele, a zsidóknak, a
hinduknak és a buddhistáknak pedig több mint a 80 százaléka vallotta ezt.
Hasonló arányokban jelezték, hogy vallásuk tanításait többféleképpen lehet
értelmezni.
„Nem arról van szó, hogy az amerikaiak nem hisznek semmiben - állítja Michael
Lindsay, a Rice Egyetem egyik igazgatóhelyettese. - Inkább az a helyzet, hogy
mindenben hiszünk. Nem vagyunk vallási puritánok vagy dogmatikusok.” Cathy
Grossman, a USA Today címû lap vallási rovatvezetõje viszont az amerikai vallási
életet salátabárhoz hasonlítja, ahol az emberek kedvükre kiválogatják az egyes
nekik tetszõ alapelveket, ám a szigorú doktrínákat rendre a „pulton hagyják”. A
katolikusok szerint ez annak is az eredménye, hogy az individualista kultúrában
az embereket arra tanították, hogy inkább saját szellemi tapasztalataikra
alapozzanak, semmint a felekezetük történelmi üzeneteire.
Frank Page, a déli baptisták egykori elnöke szerint a vallásokon belül a
kereszténység egyik problémája, hogy „megcsappant azon gyülekezetek száma, ahol
a tiszta doktrinális kereszténységet tanítják. Honnan tudnák az emberek,
melyik út vezet az üdvösséghez, ha soha nem hallanak
arról, hogyan lehet üdvösséget nyerni?”
Guillermina Jasso, a New York Egyetem szociológusa szerint „nem kérdés, hogy
változás zajlik, és a doktrínák és a felekezetek egyre inkább tért veszítenek a
nyugati kereszténység körében, miközben a Közel-Keleten, Afrikában, Ázsiában és
Dél-Amerikában ezek még értékeket képviselnek”.
Az amerikai felnõttek kétharmada hisz az angyalok és a démonok létezésében és
aktív mûködésében, ezen belül a fekete és az evangéliumi protestáns gyülekezetek
tagjainak 90 százaléka hisz ebben. Ezzel szemben a buddhistáknak és a hinduknak
kevesebb, mint a fele, a zsidóknak pedig kevesebb, mint az egynegyede hisz az
ilyen lények mûködésében. Érdekes eredmény, hogy a magukat semmilyen valláshoz
nem kötõ amerikaiaknak is a 40 százaléka elismeri ezeknek a létezését.
A vallásos felnõttek 74 százaléka hisz a mennyben, „ahol az emberek jó életet
élnek és örök jutalmukat veszik”, míg ezzel szemben csak 57 százalékuk hisz a
pokolban. John Green, a Pew Forum munkatársa szerint korábban a menny és a pokol
úgymond „az érem két oldalának” számított, mára azonban úgy tûnik, többen
hisznek a mennyben. Green szerint ez talán ahhoz köthetõ, hogy az emberek
kevésbé tekintenek Istenre, mint ítélõbíróra, és nagyobb hangsúly került Isten
kegyelmére, nagylelkûségére és megbocsátására.
Az amerikaiak háromnegyede jelezte, hogy hetente egyszer imádkozik. Ezen belül a
vallásos népesség többsége, de a magát egyetlen valláshoz sem soroló felnõttek
közel harmada is a heti rendszerességû imát jelölte meg. A felmérés szerint az
amerikaiak közel kétötöde meditál hetente, de ez a gyakorlat a buddhisták
körében a legelterjedtebb. Ugyanakkor a megkérdezettek közel egyharmada jelezte,
hogy legalább havonta, egyötöde pedig legalább hetente kap konkrét imaválaszt.
A magukat semmilyen felekezethez nem kötõ amerikaiak 70 százaléka hisz Istenben.
Meglepõ módon a magukat ateistának vagy agnosztikusnak vallók egyötöde is ezt
vallotta. John Green szerint ez azt jelzi, hogy az emberek vagy nincsenek
tisztában azzal, mit jelent az ateizmus, vagy pedig az ateizmusuk alatt inkább
azt értik, hogy a szervezett vallásoktól idegenkednek. „Sok felekezethez nem
tartozó ember meglehetõsen vallásos, miközben mások, akik megjelöltek vallási
hovatartozást, nem hisznek Istenben, inkább csak a közösségük történelmével vagy
ünnepeivel azonosulnak.”
A felmérés megerõsítette azokat a nézeteket, melyek szerint a vallásilag és
politikailag leginkább konzervatív amerikaiak gyakrabban járnak
istentiszteletre, mint liberálisabb társaik, és számukra az abortusz és a
melegjogok kérdése továbbra is kulcsfontosságú. A mormonok és az evangélikusok
inkább konzervatívok, míg a hinduk, a zsidók és az ateisták inkább liberálisak.
Ugyanakkor a 2008-as választásoknál egyelõre nehéz megjósolni, hogyan fog
viselkedni például az evangéliumi szavazótábor, mert sokan a konzervatívok közül
egyetértenek a liberálisokkal és a mérsékeltekkel olyan kérdésekben, mint a
szigorúbb környezetvédelem, néhány gazdasági megoldás és a kormány szerepe.
Arra a kérdésre azonban, hogy „Kire nem szavazna?”, a válaszadók többsége az
„ateista jelölt” választ adja, mivel sok amerikai úgy tartja, az ateisták
semmilyen erkölcsi nézetet nem vallanak.