A 8-14 éves gyermekek egyharmada érdek alapján barátkozik, és kétharmaduk
számára a pénz a legfontosabb az életben - ez derül ki a Kaposvári Egyetem
nemrég végzett kutatásából. Több gyerek mondta azt is, hogy a számítógéppel
barátkozik - szerintük ez többet ér az emberi kapcsolatoknál. A gyerekek
többsége érdekbõl köt barátságot. Ma már szinte csak a hasonló anyagi
körülmények között élõk keresik egymás társaságát. A szakemberek szerint a
gyerekek ezzel csak a szüleik példáját követik.
„Csak minden harmadik felsõ tagozatos hisz a munkában és a szüleiben, a
tudásban csak minden tizedik, ellenben a pénzben több mint kétharmaduk. A
jellemvonások közül csak minden tizedik gyerek tartja fontosnak a jóságot és a
szorgalmat, míg a ravasz és az erõs jellem kiütéssel gyõzött. És csupán a
gyerekek 12 százalékának van bármiféle jövõképe” - mondta el érdeklõdésünkre
Tóth Istvánné adjunktus, akinek vezetésével nemrégiben egy kaposvári egyetemista
kutatócsoport tinik körében végzett vizsgálatot a barátságról és az emberi
kapcsolatokról. A 8-14 évesek körében végzett felmérés során több mint ezer
általános iskolást kérdeztek meg két év alatt. „Somogyi gyerekeket szólítottunk
meg, de országos merítésbõl is hasonló - vagy még lehangolóbb - adatokat kaptunk
volna. Az utóbbi évtizedben egyre több szó esik az emberi kapcsolatok
beszûkülésérõl, az atomizálódó családokról, az idegrendszeri problémákkal
küszködõ, depressziós gyerekekrõl. Egyik korábbi kutatásunk azt hozta ki, hogy a
gyerekek legalább egyharmada nem szeretetteljes környezetben nõ fel: nincsenek
barátok, és a család sem erõsíti õket érzelmileg. Ez motivált minket egy újabb
kutatásra.”
Megvizsgálták, hogy vannak-e a gyerekeknek bizalmas, hosszú távú baráti
kapcsolatai, esetleg tartoznak-e haveri körökhöz, illetve mennyire jellemzõek
körükben az érdekkapcsolatok. „Az anyagot gyûjtõ hallgatóim saját gyermekkorukra
visszaemlékezve felidézték, hogy mindegyiküknek van abból az idõbõl legjobb
barátja, és szinte mindent tudtak egymásról - mesélte Tóth Istvánné. - Azt
hitték, a mai gyerekeknek is hasonlóan mûködnek a kapcsolataik. Sokak szerint
ebben az életkorban még mentes az ember az érdekkapcsolatoktól, és életre szóló
barátságok köttetnek.”
A vizsgálat azt firtatta: vajon a mai diákok számára mit jelent a barátság? Volt
olyan kisiskolás, aki azt mondta a barátairól, hogy csak addig lesznek azok,
amíg õ azt akarja. Meglehetõsen gyakori, hogy a jól szituált gyerekek fizetnek a
barátaiknak, sõt kölcsönt is adnak nekik. A válaszok nagyjából hasonló
gondolkodást sugalltak: a gyerekeknek több mint a fele szerint az a barát, aki
mindent megtesz a másikért, akár magára vállalja a büntetéseket is a másik
helyett. A védelem, a támogatás, az órákon történõ súgás is nyomott a latban, de
a nagyobbak a barátság kategóriájába sorolták azt is, ha valamelyik társuk
megosztja velük a pénzét, csokiját, ruháját, és otthon vagy az iskolában szükség
esetén falaz nekik. A haverkodás pedig - mint mondták - arra jó, hogy „nagyokat
röhögjünk, balhézzunk utcán, moziban, plázában”. „Minden korábbinál jellemzõbb
ma a gyerekek körében az érdekkapcsolatok elterjedtsége, a számító, a másikat
alaposan kihasználó magatartás: utaznak egymás pénzére, javaira, s a barátságban
az dominál, hogy „én mit kapok a másiktól” - mondta el a kutatásvezetõ.
A felmérésbõl kiderült: a kisebbek egyharmadának van igazi, szívbéli jó barátja,
barátnõje, míg a 12-15 évesek 35 százaléka azt nyilatkozta: volt, de hallani sem
akar egy újabbról. Negyedüknek nem volt soha, de nem is hiányzik. A csalódás
leggyakoribb oka, hogy visszaéltek a bizalmukkal, kibeszélték, kigúnyolták õket,
és a bajban nem álltak mellettük.
„Elgondolkodtató a gyerekek magányossága - állapította meg Tóth Istvánné. - A
kiskamaszok 40, a nagykamaszok 60 százaléka nem osztja meg titkait, örömeit,
problémáit korosztálybelivel, és nem is hallgat meg ilyeneket. A fiú-lány
barátságok nem jellemzõek, de nem is rendkívüliek.
Sok szülõ nem is tudja, merre jár a gyereke, nincs érdemi kapcsolata vele. A
lányok óriási hányada a plázákban, üzletházakban tölti az idõt.
A vizsgálat arra is megpróbált választ kapni, vajon a szülõ lehet-e barát.
A lányok mindössze 3 százaléka szerint édesanyjuk jó barátnõ, sok mindent el
lehet neki mondani, tanácsot lehet kérni tõle bizonyos dolgokban. 10 százalékuk
szerint nem érdemes a titokba beavatni, mert visszaél vele, felemlegeti,
elmondja az apának is. 50 százalékuk szerint a kisgyerekes, iskolai dolgokat
lehet csak megosztani vele; nem veszi észre, hogy a lánya felnõtt. A többiek
szerint pedig öregek az anyák ahhoz, hogy a problémáikat megértsék, de sok
minden nem is tartozik rájuk - ahogy õk fogalmaztak.
A fiúk szerint az apa lehet jó haver, de barát nem. A lányok egynegyede szerint
az apa csecsemõként kezeli õket, fele szerint kislányként, a többiek úgy látják,
nem tudnak mit kezdeni nagylányukkal. A legérdekesebb intelem az apák részérõl:
ne merjenek a srácokkal még szóba állni se, mert mind aljas, és „ugyanazt
akarja”.
Azon is érdekes elgondolkodni, hogy a gyerekek vajon kitõl veszik át a negatív
mintákat, hiszen arra a kérdésre, hogy a szüleiknek vannak-e barátaik, a
megkérdezett diákok 30 százaléka nem tudott válaszolni. 25 százalékuk igennel
válaszolt, és 45 százalék mondta azt, hogy a szülõknek nincsenek barátaik. „A
gyerekeknél a felnõtt-társadalom kapcsolatai kép-zõdnek le - magyarázza Tóth
Istvánné -, hiszen a szülõk között is csak minden negyediknek van igazi barátja.
Sõt, ma már a rokonokkal sem tartják a kapcsolatot. Gyakran még azt sem engedik
meg, hogy a gyerekek hazavigyék a barátaikat.”
A somogyi kutatás „mellékvizén” megkérdezett harmincas, negyvenes szülõi
korosztály fele nyilatkozott úgy: egyáltalán nincs barátja. Többségüknek
régebben sem volt. Ám egy hallgató szerint a fiatalabbak sincsenek könnyû
helyzetben: „Itt, az egyetemen sem igazán találtam barátokra, inkább felszínes
kapcsolatok vannak.”
„A politika és az anyagiak erõsen meghatározzák az emberi kapcsolatokat, nemcsak
a felnõttek, hanem a gyerekek esetében is - sokszor épp szüleik befolyásának a
hatására” - véli az adjunktus. A gyerekek többségének válaszaiból az is
kiderült, hogy egymás közötti kapcsolataikat jórészt az interneten, chaten
keresztül bonyolítják, sõt: sokuk a számítógépét tartja a legjobb barátjának.