Jó, ha van készpénz a kéznél
CNN Money: Ne viselkedjünk úgy, mint a fejetlen csirkék

A CNN Money szerint nincs ok a pánikra. Most az elképzelhetõ legrosszabb reakció az lenne, ha úgy viselkednénk, mint a fejetlen csirkék. Igaz, valóban „brutális” volt az elmúlt fél év: egy hordó olaj már 413 dollár felett jár, a dollár tovább gyengült, a pénzügyi szektorban a bérek tovább estek, hogy a gyászos munkanélküliségi jelentéseket már ne is említsük.

A CNN-nek nyilatkozó John Norris, az Oakworth Capital Bank igazgatója szerint: „A befektetõk akkor követik el a legnagyobb hibákat, amikor megijednek.” Itt az ideje a biztonsági játé­kok­nak. Norris nem azt üzeni ezzel, hogy dugjuk a pénzünket a párnacihába, habár - megjegyzendõ - egy okos befektetõ/üzletember mindig tart magánál vagy elérhetõ távolságban megfelelõ mennyiségû készpénzt.
Norris azt tanácsolja a befektetõknek, hogy most inkább az élelmiszer-, ital-, illetve háztartási cikkeket gyártó cégek részvényei felé kacsintgassanak.
„Habár a helyzet nagyon hasonlít a hetvenes évek végéhez, és a gazdaság várhatóan nem fogja magát túl jól érezni, de nem kell a hattyú halálát várnunk! Nincs semmi, ami erre utalna” - nyilatkozta ugyancsak a CNN Money-nak Subodh Kumar független piaci stratéga. Kumar szerint az amerikai részvénypiacok tovább fognak esni a következõ két hónapban, mintegy 5 százalékkal.
A The Economist vezércikke is óvatosságra int. Szerintük az USA dollárpolitikáját évek óta két vezérelv jellemzi. Az egyik, hogy végsõ soron csak a pénzügyminiszter nyilatkozhat a nemzeti valutával kapcsolatban.
A másik pedig, hogy szinte „mágikus mantraként” ismételgették, hogy az amerikai pénzügyi vezetés elsõ számú érdeke az erõs dollár, habár mindenki tudja, hogy a politikusok mindig üdvözölték, ha ez az álom „megcsúszott”.
Igaz, az amerikai vezetõk verbális szinten aggódnak a dollár miatt. Henry Paulson pénzügyminiszter június elején az erõsdollár-politika mellett érvelt Abu Dhabiban. Ezt követõen Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltõ Fed elnöke is megerõsítette az európai hallgatósága elõtt: az amerikai vezetés nem akar több dollárgyengülést látni. A dollár zuhanása nemkívánatos inflációemelkedést von maga után. Biztosította a hallgatóságot, hogy a pénzügyminisztérium és a jegybank karöltve „figyelemmel követi a devizapiaci folyamatokat”, és „kész beavatkozni a dollár árfolyamába, ha az inflációs elõrejelzések úgy kívánják”.
E szónoklatok hatására a dollár tényleg erõsödött egy kicsit az euróval szemben június elején. Ez azonban egy sokkal nagyobb kérdést hozott a felszínre. Mi áll Amerika új dollárpolitikájának hátterében?
Az elsõ és legfontosabb ok az infláció fenyegetése.
A Michigani Egyetem kutatásai szerint az infláció 3,4 százalékra nõtt, ami egyben 13 éves csúcs.
A bankároknak résen kell lenniük, ami azt jelenti, hogy ennek a dollárra gyakorolt hatását nem tudják teljes mértékben semlegesíteni.
A másik ok és egyben cél (lenne) a tömeges dollárkiáramlás megakadályozása. A Fed gyors kamatvágásait követõen sokan arra következtettek külföldön, hogy a kormányzat nem törõdik a nemzeti valutával. Ezzel egy idõben a Fed lazasága nem kis fejtörést okozott azoknak az országoknak, akik a dollárhoz kötik a nemzeti pénzüket. Kénytelenek voltak szabadjára engedni a valutájukat, így elszaladtak az ottani árak is.
Ken Rogoff, a Harvard Egyetem professzora szerint a Fed kihasználja a pénzügyi krízis nyújtotta haladékot arra, hogy felpumpálja a dollárt. Ez még több kétséget vet fel. Mi lesz, ha a Fed visszatér régi szokásához, a magas alapkamathoz? A jelek arra utalnak, hogy a kamatvágási idõszak hamarosan véget ér.