Szlazsánszky Ferenc, Major Nóra, Hazafi Zsolt
Erős forint, gyenge dollár
Miért drága a magyar fizetőeszköz?

„Attól tartok, tartós stagnálásközeli állapotba kerül a világgazdaság, ami súlyos válságot jelent. Ám mégsem olyan típusút, mint mikor kiugrálnak a bankárok a 45. emeletrõl. Legalábbis remélem” - nyilatkozta a Heteknek Bod Péter Ákos. Barcza György, a K&H Bank vezetõ elemzõje szerint az év végéig erõs lesz a forint.

Emberemlékezet óta nem volt olyan erõs a forint, mint a mostani hetekben, hiszen egy euróért alig 235 magyar forintot kell fizetni. Ez nagyon jó fejlemény azoknak, akik külföldre utaznak, vagy akiknek devizahitelük van, hiszen a tavalyi 250-260 forintos árfolyamhoz képest legalább 10 százalékkal többet ér a pénzük, vagy kevesebbet kell törlesztõrészletre fizetniük, de ha 280 forintos árhoz mérjük, akkor már 20 százalékos szintnél tartunk. Az erõs forint ellenben kedvezõtlen azoknak, akik árut termelnek, hiszen olcsóbban tudják eladni a terméküket, miközben a költségeik nem csökkentek.
Egy másik különleges fejlemény, hogy a dollár árfolyama is meredeken zuhan. A zöldhasúért ma csupán 150 forintot kell fizetni, ami rendkívül alacsony árat jelent.
Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a Heteknek kifejtette, hogy regionális szinten erõsödtek a kelet-európai fizetõeszközök, így például a cseh és a szlovák korona is nagyon erõs, tehát az elmúlt idõszakban nem is a forint számít a legerõsebbnek.
Az erõsödés másik oka a magas magyar kamatszint - másokhoz képest. A magyar jegybanki kamat 8,5 százalék, míg a cseheknél 3,75 százalék. Ilyen kamatszint mellett - bárki bármit gondol az ország gazdasági állapotáról és kilátásairól - nem rossz idehozni a pénzt, hiszen az állampapírhozamok is magasak (jelenleg 9 százalék). „Gondoljon bele egy nemzetközi befektetõ helyzetébe! Németországban még magasnak számít az állampapírok hozama, de ott is »csak« 4,5 százalék, nálunk ugyanezért kap 9 százalékot egy évre. Mekkora nyomást jelent ez a forintra? Nincs könnyû helyzetben a Nemzeti Bank” - magyarázta Bod Péter Ákos. A szakember szerint már túl erõs a forint, úgy van ezzel, mint a meleggel: jó, hogy itt a nyár, de 32 fok felett már sok a meleg.
A dollár zuhanásáról szólva az egykori jegybankelnök megjegyezte: mindenki azt mondta, hogy ez ilyen mélyre nem mehet, és mégis tovább esett. Szerinte egyébként az Egyesült Államok vezetõi nem nagyon bánják ezt, mert a gyenge dollár fékezi az olajszámlájukat, és kedvezõ az exportjukra nézve. Hiába gyengült a dollár, mégsem ártott meg az amerikai gazdaságnak.
„Nekik ez nem baj, nekünk annál inkább - folytatta Bod Péter Ákos -, ugyanis ha kétszer olyan erõs volna a dollár árfolyama, akkor belehalnánk ebbe az árba, hiszen a kõolaj árát dollárban számítják.”
A Corvinus Egyetem tanára leginkább attól tart, hogy „egy tartós stagnálásközeli állapotba kerül a világ gazdasága, ami súlyos válságot jelent, de nem olyan típusút, mint mikor kiugrálnak a bankárok a 45. emeletrõl. Legalábbis azt remélem”.
Barcza György, a K&H Bank vezetõ elemzõje lapunknak elmondta, hogy a világgazdasági folyamatok egyik fontos tényezõje, hogy az olaj fedezeti termék lett azok számára, akik dollárban tartották a pénzüket, és amikor gyengül a dollár, akkor aki teheti, olajat vesz. Most a dollár gyengülése egyébként visszafogja az olajár-emelkedést, körülbelül 30 százalékkal.
A forint árfolyamáról szólva Bar­cza elmondta: bár nem elégedett a mostani árfolyammal, mert túl erõsnek tartja a forintot, de ez az árfolyam alkalmas lehet arra, hogy hosszú távon csökkenjen Magyarországon az infláció.
Barcza szerint a jegybank legfõbb célja az infláció leszorítása lenne. Nálunk azonban „puha a jegybank”, és rendszeresen eltér ettõl a hosszú távú céltól, akár a politika, akár a közvélemény nyomására.
„Most, hogy nemrég eltörölték az árfolyamsávot, már nagyobb a mozgástere a jegybanknak, tud végre a kamattal és az inflációval foglalkozni” - vélekedett az elemzõ, aki hangsúlyozta, hogy a környezõ országok (csehek, lengyelek, szlovákok) már túl vannak ezen a perióduson.
„A sajtó azt hangsúlyozza, hogy milyen kemény a jegybank, holott az objektív mutató az, hogy mekkora volt az infláció átlagos szintje az elmúlt öt évben. Nálunk ez az érték magasabb volt, mint a környezõ országokban, tehát a jegybank gyenge kezû, azaz puha volt” - vélekedett Barcza György.
A vezetõ elemzõ 235 forint körüli euróárfolyamot vár az év hátralevõ részére, ami hosszú távon rossz az exportõröknek, de jó az importõröknek. Igaz, a magas infláció viszont hosszú távon mindenkinek rossz lenne - az importõrnek, az exportõrnek, de még a lakosságnak is. Így érthetõ az MNB erõfeszítése.