Hechs László
Lélegzetvételnyi nyugalom
Tűzszünet a Gázai övezetben Izrael és a Hamasz között

A héten eldõlt a gázai dilemma. Izrael az átfogó hadmûveletekkel szemben a tûzszünetet választotta. A megállapodás a terv szerint lapzártánk után, csütörtökön lép életbe a zsidó állam és a Hamasz terrorszervezete között. Ennek ellenére még szerdán vagy egy tucat Kasszám-rakéta landolt Szderoton és a Negev nyugati részén. Mark Regev kormányszóvivõ mindenesetre szerdán megerõsítette: Izrael is elfogadta az egyiptomi közvetítéssel létrejött fegyvernyugvást. Ha a tûzszünet életbe lép és tartósnak bizonyul: megkezdõdnek a tárgyalások a 2006-ban elrabolt izraeli katona, Gilád Schalit kiszabadításáról.

Az elmúlt hetekben azon vitatkozott az izraeli katonai és politikai vezetés, hogy miként viszonyuljon a szélsõséges terrorszervezet, a Hamasz uralmához. Indítson-e átfogó katonai mûveletet hatalmuk felszámolására, vagy létesítsen tûzszünetet vele. A cél mindkét esetben ugyanaz lett volna: biztosítani Szderot és Askelon lakosainak biztonságát és véget vetni a több mint egy éve tartó rémálomnak.
A knesszet legutóbbi döntése arról, hogy Izrael nem hajt végre nagyobb szabású katonai akciót, nem a véletlen mûve. Pedig Izraelnek minden oka meglett volna, hogy a Gázai övezetet ismét elfoglalja, ráadásul egy ilyen akció széleskörû támogatottságra számíthatott volna az izraeli közvéleményben. A miniszterek, így Ehud Olmert kormányfõ és Ehud Barak honvédelmi miniszter ugyanakkor úgy vélte, hogy egy ilyen nagymértékû katonai mûvelet sikere aligha valószínû.
Ha az izraeli katonák be is hatoltak volna a sûrûn lakott menekülttáborokba, arra kényszerültek volna, hogy olyan ellenséges népességgel nézzenek szembe, amelynek nincs veszteni valója. Ha nem is vették volna számításba a mindkét oldalon elkerülhetetlenül jelentkezõ veszteségeket, az izraeli offenzíva a palesztin társadalmat egyesítette volna Izraellel szemben a Hamasz oldalán, és a világ televíziós állomásai megint megteltek volna a palesztin gyermekekre lövõ izraeli tankok képeivel.
Az is kétséges, hogy egy nagyobb hadmûvelet Gázában elérte volna-e a kívánt eredményt. Sokan az izraeli katonai vezetésben úgy vélik, hogy egy ilyen hadmûvelet sem lett volna képes beszüntetni a Szderotra és a Negev-sivatag nyugati részére célzott rakétatámadásokat. A hadsereg nagy áldozatokkal számolt, és a katonai akció megpecsételte volna Gilád Schalit sorsát is.
De ha sikeres is lett volna az akció, és Izrael megszállja az övezetet, válaszolnia kellett volna a kérdésre: mikor és hogyan vonuljon ki Gázából, és hogyan biztosítsa a Gázai övezet mentén élõ izraeli lakosok biztonságát. A gázai mocsárba való beragadás nem perspektíva, miközben sem politikai, sem katonai kiút nem látható a láthatáron arra, hogy a megszállásnak véget lehessen vetni. Gáza könnyen átfordulhat a 2000-beni Dél-Libanonná, amikor Barak kormányfõ fejvesztve vonta ki egységeit a dél-libanoni biztonsági övezetbõl. Mielõtt Izrael katonai akciót indítana a Hamasz ellen, elõbb a tûzszünettel kellene próbálkoznia. Így döntött az izraeli kormány.
A tûzszünet elõtt a gázai határ teljes hosszában az izraeli hadsereg 24 órán át teljes harckészültségben állt, hogy elejét vegye azon masszív terrortámadásoknak, amelyek célja a megállapodás szabotálása lett volna. A szerdán elfogadott megállapodás célul tûzi ki, hogy véget vet a terrorista tevékenység minden formájának, de leállítja az izraeli hadmûveleteket is. Három nyugalomban eltelt napot követõen Izrael enyhíti a zárlatot és megnyitja az átkelõhelyeket, hogy átengedje az alapvetõ élelmiszereket és fogyasztási cikkeket. Ha a tûzszünet kitart, Izrael tovább enyhíti a korlátozásokat.
A végsõ szakaszban Ofer Dekel izraeli fõtárgyaló Kairóba utazik, hogy egyiptomi közvetítéssel intenzív tárgyalásokat folytasson a Hamasszal Schalit elengedésérõl. A korábban befagyasztott tárgyalások várhatóan már vasárnap újrakezdõdhetnek. Ha a tárgyalásokon elõrehaladás mutatkozik, Izrael fontolóra veszi a rafahi átkelõhely megnyitását is Egyiptom és Gáza között. Izraelnek nem sikerült elérnie, hogy a Hamasz a tûzszüneti megállapodás keretében engedje el a foglyot. Így várhatóan fogolycsere-megállapodás születik, amelyben az egyetlen izraeli fogolyért cserébe több száz vagy akár több ezer Hamasz terrorista nyerheti vissza szabadságát.
A kérdés persze, hogy a fegyvernyugvás tartós lesz-e? Ha újabb Kasszám-rakétákat lõnek ki Izraelre, függetlenül attól, hogy a Hamasz vagy az Iszlám Dzsihád lövi azt ki, a tûzszünetnek vége szakad, és Izrael felújítja hadmûveleteit a gázai terrorista fészekkel szemben. Rossz elõjel, hogy a megállapodás ellenére szerdán tíz rakéta csapódott be izraeli területre. Palesztin terroristák pedig tüzet nyitottak az izraeli telefontársaság, a Bezek munkásaira, akik a Karni átkelõhelyen végezték munkájukat. A tûzszünet bejelentése elõtt órákkal Izrael csapást mért az Iszlám Hadsereg öt tagjára és megölte õket. A halottak között van Muntaz Dughmush, a szervezet parancsnoka is. Ez a csoport rabolta el Gilád Schalitot és Alan Johnstont, a BBC riporterét. A sejt nagyszabású terrorcselekményt tervezett, hogy zátonyra futtassa a tûzszüneti elképzeléseket. Izrael Deir el-Balahban a Gázai övezet középsõ részén is terroristákat támadott. A legutóbbi hónapokban a zsidó állam hadserege több száz Hamasz terroristával végzett.
A tûzszünet Izrael számára idõt biztosítana, hogy tökéletesítse védelmi rendszerét és megtalálja a hatékony és operatív megoldást a Kasszám rakétákkal szemben. Az aggodalom, hogy a Hamasz a fegyvernyugvást fegyverkezésre fordítja, természetesen megalapozott. Bár a Hamasz egyiptomi támogatással a mostani helyzetben is minden nehézség nélkül szerezte be a muníció- és fegyverutánpótlást. Nem lesz ez másképpen a tûzszünet alatt sem. Viszont a kereskedelmi átkelõhelyek megnyitása a gázai gazdaság megerõsítését szolgálná az övezetben élõ 1,5 millió ember számára. Izraelnek tanulnia kell az amerikaiak iraki háborújából, és nem szabad hadmûveleteket indítani részletes politikai és katonai rendezési terv nélkül.