A törvény által elõirányzottnál 2,7 milliárd forinttal kevesebb kiegészítõ
közoktatási normatívát kaptak az egyházi iskolák 2005-ben és 2006-ban - áll az
Állami Számvevõszék (ÁSZ) június 4-én közzétett jelentésében.
A Fidesz, a KDNP és az MDF az elmaradt összeg pótlására szólította fel a
kormányt, míg az MSZP illetékesei a jogszabályok bonyolultsá-gára és eltérõ
jogértelmezésre hivatkozva állítják: nem történt törvénysértés. Úgy tûnik, az
ördög a részletekben rejlik.

Fotó: Somorjai László
Az egyházi iskolákat illetõ kiegészítõ normatíváról az 1997-ben kötött
vatikáni szerzõdés rendelkezett, a megállapodást pedig a Magyar Köztársaság
1999-ben törvénybe iktatta. Azonban „Sem a vatikáni szerzõdés, sem az 1999-ben
kihirdetett törvény nem mond semmit az egyházi kiegészítõ normatív támogatás
belsõ szerkezetérõl és felépítésérõl, vagyis hogy a kiegészítõ normatíva
összegét hogyan kell kiszámolni - jelentette ki Hiller István oktatási miniszter
az Országgyûlés Oktatási és Emberi Jogi Bizottsága összevont - rendkívüli -
ülésén. „Ha csak eltérõ jogértelmezésrõl lenne szó, akkor fel sem merülhetne a
személyi felelõsségre vonás kérdése - fogalmazott Bihary Zsigmond, az ÁSZ
fõigazgatója. Az ÁSZ-jelentés viszont egyértelmûen állítja: az intézmény a
hatályos törvényi elõírás alapján vizsgálódott. „Itt nem értelmezési kérdésrõl
van szó, hiszen az 1997. évi CXXIV. törvény definiálja tételesen az összeg
kiszámításának a módját” - tette hozzá a fõigazgató.
Az ülés órákon át tartó vitatkozásba torkollott. Erre okot adott Hiller István
azon megjegyzése is, miszerint az egyházi iskolák tanulóira személyenként 552
ezer forint támogatás jutott 2006-ban, az önkormányzati fenntartású közoktatás
esetén pedig tanulónként mindössze 526 ezer forintról van szó. Pokorni Zoltán,
az oktatási bizottság fideszes tagja szerint ezek a valós adatok az igazság
elfedését szolgálják - azaz nem lehet egy kalap alá venni az óvodákat a
gimnáziumokkal. Az egyházi óvodákba ugyanis sokkal kevesebb gyerek jár, mint
egyházi gimnáziumba. „Az óvoda olcsóbb, a középiskola drágább, s ha mind
összeadjuk a körtét az almával, akkor jön ki az említett szám. Ha azonban az
óvodát az óvodával, a középiskolát a középiskolával vetjük össze, akkor éppen
fordított a helyzet, és ezt igazolta az ÁSZ jelentése is” - mondta az
Orbán-kormány oktatási minisztere, aki szerint egyébként is furcsa, hogy a
parlament intézményeként létrehozott, erre szakosodott ÁSZ munkáját - illetve
annak eredményét - most egy parlamenti bizottság vitatja.
„Egyetértek azzal, hogy elvben almát almával, körtét körtével hasonlítsunk
össze, de vannak számítások, amik azt mutatják, így sem jönne ki lényegesen
különbözõ érték” - reagált Szabó Zoltán, az oktatási bizottság szocialista
elnöke Pokorni felvetésére.
Semjén Zsolt (KDNP), az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és
Vallásügyi Bizottság tagja szerint nem új kormányrendelettel kell „elszabotálni”
a dolgokat, hanem a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni - vagyis a
hiányzó összeget ki kell fizetni az egyházi iskolákba járó diákoknak és
tanároknak -, további jogi eszközökkel pedig a jövõben történõ kifizetéseket
lehet szabályozni. Révész Máriusz, az oktatási bizottság fideszes tagja arra
volt kíváncsi: mi az oka annak, hogy 2002-tõl 2004-ig „mindenki számára
egyértelmû volt” a finanszírozás kérdése, míg 2005-tõl megváltozott a helyzet:
„Önök a 2004 elõtti saját gyakorlatukkal szemben motoroznak” - mondta a
kormányoldal felé címezve.

A kormányoldalon többen védelmezték a jelenlegi politikát. Nem
egyházellenességrõl van szó, hanem csupán a törvényesség betartásáról - hangzott
el. Botka Lajosné szerint „axióma, hogy minden gyermek egyformán fontos,
akármilyen iskolába jár” - és ennek jegyében van szükség korrekciókra. Deák
Istvánné szocialista oktatási bizottsági tag úgy érvelt, hogy a kormányoldalon
senki sem vitatja az egyházi iskolák finanszírozásának elvét, és fölösleges
ebbõl kiindulva politikai vádaskodásokba belemenni, csupán a törvény gyakorlati
alkalmazásának megítélésében van különbség. Az egyházi intézményekben inkább
elitképzés folyik, „az állami és önkormányzati iskolák pedig sokszor a
problémásabb gyermekek nevelését is felvállalják”.
A vita - melyhez még többen hozzászóltak - ebben a mederben folyt tovább. Három
és fél óra után már arról szavaztak a képviselõk, hogy mirõl szavazzanak… A
kormányoldal és az ellenzék is határozati javaslatot nyújtott be, amelyek
lehetséges módosítása, illetve leszavazása után egyetlen dologban tudtak csak
megállapodni: az egyenlõ finanszírozás vatikáni megállapodással összhangban lévõ
elvében - vagyis hogy az állami finanszírozásból az önkormányzati és egyházi
fenntartású intézményekben egy tanulóra intézménytípusonként azonos összeg
jusson. Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a 2,7 milliárd forintot
visszafizetik - errõl a kérdésrõl a parlament hivatott döntést hozni. Hiller
István oktatási miniszter viszont megígérte, hogy június 30-áig
kormányrendeletet alkotnak a részletes számítási metódusról.