Noha folyamatosan nyílik lehetõség uniós és állami, önkormányzati
pályázatokra, az eddigi tapasztalatok szerint a hazai kis- és középvállalkozások
fokozatosan kiszorulnak ezen lehetõségekbõl. Lapunknak nyilatkozó szakember
szerint azonban van megoldás a problémára.
Egy vidéki nagyvárosban, jól mûködõ, tizenegynéhány dolgozót alkalmazó
vállalkozás, több évtizedes sikeres munkáját megkoronázandó, elnyerte a helyi
önkormányzat által kiírt munkát. A sikerbõl azonban hamar kudarc lett, mivel
annak ellenére, hogy elvégezte a munkát, több mint egy év után sem fizette ki õt
az önkormányzat. Az adóhatóság azonban követelte a vállalkozástól a munkadíj
áfatartalmát, de a cég - mivel nem kapta meg a pénzt - nem tudott fizetni.
Mindent pénzzé kellett tenniük, hogy kifizethessék a „tartozást”, ám ez csak a
vállalkozás bezárása árán volt elérhetõ. Mindenkit el kellett bocsátani, a
cégvezetõ a korkedvezményes nyugdíjba vonulást választotta a munkanélküliség
helyett.
Sajnos nem egyedi ez a történet. Wieszt János, a Budapesti Kereskedelmi és Ipar
Kamara (BKIK) fõtitkára megkeresésünkre elmondta, hogy az uniós, illetve az
állami, valamint az önkormányzati megbízás elnyerése nem minden esetben elõny a
kis- és közepes vállalkozások számára, ezért rendszeresen kiszorulnak errõl a
piacról. Azoknak a cégeknek, amelyek indulnak valamely állami, önkormányzati
pályázaton, számos nehézségre kell felkészülniük. Be kell kalkulálniuk a
rendkívül hosszú, akár féléves fizetési határidõt, és ehhez kell szabniuk a
mûködéshez szükséges tartalékokat is. Egy 10 milliós éves bevételû cégnek tehát
legalább 5 milliós tartalékkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy következmények
nélkül ki tudja várni a fizetést. Meg kell fontolni - tette hozzá - az erre az
idõszakra szóló áthidaló hitelfelvételt, hiszen a kamatok ilyen rövid idõ
esetében magasak, elvihetik a nyereség nagy részét.
Wieszt szerint - ahogy a példában is láthattuk - komoly buktató az
áfafizetési-kötelezettség. A hatályos törvények értelmében ugyanis annak
ellenére be kell fizetni az áfát, hogy a cég számlájára még nem érkezett meg a
pénzt. Már ez önmagában komoly gondot okozhat, ha erre nem képeznek tartalékot.
„Ez a rendelkezés valóban igazságtalan, de törvény, és szükséges ehhez igazodni
- mondta a fõtitkár. - A BKIK e tekintetben vitában áll a
Pénzügyminisztériummal, hiszen álláspontunk szerint adót, így az áfát is csak
jövedelem után kell fizetni. Tehát, a fizetési határidõn belül, amikor már
benyújtotta a vállalkozás a számlát, de még nem kapta meg érte a jussát, elvileg
nem lenne jogos az állam részérõl elvárni az áfa befizetését. A tárca elfogadja
az érvelésünket, megérti az ebbõl fakadó nehézségeket - tette hozzá -, de
fontosabbnak tartja az áfacsalások visszaszorítását. Ezzel a törvénnyel ezt a
célt el is érte, mivel érezhetõen kevesebb áfacsalás fordul elõ az utóbbi idõben.”
A fõtitkár szerint nem meglepõ, ha sok hazai kisebb vállalkozást visszatartanak
a pályázástól ezek a körülmények. Mindezek mellé még hozzá kell tenni a pályázat
megírásának költségeit, a szakemberigényt és sok adminisztrációt is. Mindezek
miatt a mikro- és a kisvállalkozások gyakorlatilag ki vannak szorítva az állami,
illetve az önkormányzati munkákra való pályázásból.
Wieszt József szerint kínálkozik megoldás erre a helyzetre is. A fõtitkár
szerint a hosszú fizetési határidõ finanszírozásában segíthet a Széchenyi kártya
igénylése.
A BKIK a maga eszközeivel, szakmai tapasztalataival, pályázatírással igyekszik
segíteni a kisvállalkozásoknak. Lehetõség van az egyes pályázatok esetében
konzorciumot alkotni, a kamara segít megírni a pályázatot, majd a munkát
alvállalkozóként végzik el a pályázó cégek.